Írói gyakorlatok a karácsonyi szünetre

Elkezdődött a téli szünet, és idén többünknek valószínűleg kevesebb jut a családból – külföldön ragadt családtagok, rokonok és barátok nem láthatják egymást, idős családtagjainkhoz talán nem megyünk látogatóba.

Ez még egy ok arra, hogy írjunk téli, karácsonyi, újévi történetet – mert ezt elküldhetjük ajándékba; ha rászánunk 150-700 forintot, akkor borítékban, postán, mosolyt csalva az ajándékozott arcára akár külföldön is, aki a levélládába érkezett történetet biztosan elolvassa. Ha úgy döntünk, hogy e-mailen küldjük a történetet, azzal is örömet okozunk, de azt hiszem, nem biztosított, hogy az ajándékozott végig is olvassa.

Mindenképp pozitív, szívet melengető, kedves történetet írjunk – akkor is, ha esetleg kissé szomorú. Aranyozzuk be a családtagunk, barátunk napját! Hogy mégis hogyan? Ehhez szeretnék adni néhány konkrét ötletet!

  1. Oldjon meg a főhős egy problémát, fedezze fel a szeretet erejét!

A legjobb karácsonyi történetek lényege egy csalódott főhős, aki nem hisz benne, hogy boldog lehet, a csoda mégis megtörténik. Ki ez a főhős és miért boldogtalan? Ha erre a kérdésre választ adunk, máris van egy karácsonyi történetünk!

  • Írjunk állatmesét!

Válasszunk találomra egy állatot mondjuk egy képes enciklopédiából, és képzeljük el, hogy ő a téli mesénk hőse. Miképp jut el egy havas tájra és ott milyen bajba kerül?

  • Írjunk valódi emléket!

Megéltünk már néhány karácsonyt és szilvesztert, amelyek biztosan mind másmilyenek voltak, mint az idei, bezárkózós, távolságtartó ünnep. Milyen volt az a nap, néhány nap? Hogyan ünnepeltünk? Milyen érdekességek történtek? Emlékezzünk vissza minél több részletre és írjuk meg ezt a valós történetet!

  • A visszaemlékező főhős

Év végén mindnyájan visszagondolunk az elmúlt időszakra: mennyire volt nehéz, mi örömöt hozott, miben fejlődtünk. Egyrészt írhatunk erről naplóbejegyzést (sőt, egy egész hónapnyi naplóbejegyzésnek való kérdést írtam össze korábban ebben és ebben a cikkben), másrészt használhatjuk ezt az ötletet novellához, regényhez is. Vegyük azt a főhőst, akivel az elmúlt évben valami rendkívüli történt, és ez kihat szilveszter napjára, itt kapja meg a lezárást. Mi ez az esemény és ki letében hoz döntő fordulatot?

  • Az előretekintő főhős

Év végén szokásunk a tervezés is, picit előre is tekintünk és szánunk rá legalább egy gondolatot, hogyan tervezzük a következő évet. Mi a vágyunk? Mit szeretnénk az életünkben az új évben? Ebből az ötletből is kétfelé indulhatunk tovább: egyrészt a személyes életünk tervezése is izgalmas (lásd a kapcsolódó naplóíró cikkeket itt és itt), másrészt ebből is írjunk történetet! Képzeljünk el egy főhőst, aki olyan szituációban van – nem feltétlenül január elsején, de akár ez is lehet –, hogy terveznie kell. Mert muszáj. Vagy mert ő akarja. Mit tervez? Mire kell felkészülnie? Ki ez az ember?

  • A napló

Az elmúlt héten két olyan regényt is olvastam, melyben a jelenben a főhősök belebotlottak egy múltbeli történetbe, melyet egy napló képviselt. Képzeljük el, hogy mi magunk is találunk egy naplót a karácsonyi nagytakarításban. Milyen régi ez a kötet? Kié volt? Mit ír le benne? Megoldódik-e ezzel egy családi titok?

Szerezzünk örömet magunknak s szeretteinknek a téli történetek írásával. Kellemes ünnepeket kívánok Könyv Guru minden kedves olvasójának!

Nádasi Krisz író, szerkesztő