Könyvírás és könyvkiadás
Ismeretek és tanácsok a könyvkiadási folyamattal kapcsolatban.
Milyen különbségek vannak a regények és a nem fikciós művek tartalomjegyzékei között? Hogyan lehet kreatívan, figyelemfelkeltésre használni a fejezetcímeket, mikor lehet elhagyni a tartalomjegyzéket, és kiderül-e a millió dolláros fejezet titka?
Read more
Az öregedésről, a brazil szappanoperák hazugságairól és a jövő emberformáló hatásáról is szól Mika Tillensen, azaz Mikecz Attila új regénye, a Rio-dalom Brazíliában. Az abszurd humorral átitatott mű szerzője arról is mesél, mit tanult az előző két regényéből, milyen munka áll a karakteres borítók mögött és miért nehéz többkönyves szerzőként is olvasótábort építeni.
Read more
„Heti szinten kapcsolatban állok sok olvasómmal, és vannak olyanok is, akik közel kerültek hozzám” – mondja Ángyán Patrícia, aki egyszerre többféle közösségi platformon is népszerűsíti regényeit. A most megjelent, Az utolsó tévedés című harmadik kötete (egyben egy trilógia második része) kapcsán mesélt szimbolikus címválasztásról és borítókészítésről, a posztolás fáradalmairól, valamint az olvasást segítő lejátszási listákról is.
Read more
Megspórolható-e a korrektúra? Krisz véleménye
Read more
„A motiváció, az elszántság mellett azt kell elhinni, hogy bárki bármit meg tud tanulni” – állítja Csíkos Csaba, aki arról írt könyvet, hogy saját kezűleg épített egy tengerjárásra is alkalmas vitorlást a fészerben. De szó esik a becsapós YouTube-oktatóvideókról, happy endes operáról, fogzási problémákról, valamint Hemingwayről és a sokszor átírt bekezdésekről.
Read more
„Sok cselekményvázlat és sokszáz megírt oldal ment kukába, mire idáig eljutottam” – meséli Virág Gábor, hogyan készült el első regénye, a másságról nyíltan beszélő Bukásra ítélve című kötet. A szerző azt is elárulja, mit gondol a könyvfóliázós rendelkezésről, miért keverte a komolyabb hangvételű szépirodalmat a krimivel, és hogy lehet címet adni egy olyan történetnek, amire „gyakorlatilag bármilyen cím illene is, meg nem is”.
Read more
Időutazással eredt az igazi János vitéz nyomába Tasnádi György, akinek rendhagyó történelmi fikciójában többféle idősíkot is megismerhet az olvasó. A Riport János vitézzel című új kötet szerzője arról is mesél, hogy milyen volt mesterséges intelligenciával megrajzoltatni az illusztrációkat, és hogy lehetne-e tanításra használni a történelmi tényekkel és humorral bőven fűszerezett kötetét.
Read more
Egy fodrásznál hallott válástörténet ihlette meg Husz Mariannt, hogy megküzdésregényt írjon egy 50 feletti nő szemszögéből. A Talpra esni kötelező szerzője azt is elárulja, milyen tanácsot kellene minden nőnek megfogadni, miként oldotta meg, hogy olyan sokféle női sorsot beépíthessen a sztoriba, és hogyan mentette meg egy informatikus a már elfeledett, félig kész kéziratát.
Read more
„Mivel nem kell az elfogadottságból élnem, lehetek kedvem szerint merész” – vallja Folk György, aki új regénnyel jelentkezett. A Centreville, Utopia szerzőjével arról is beszélgettünk, hogy milyen dühből írni, miért tartott bő évtizedig az új kötet elkészítése és kiadása, és milyen regényt érdemes írni.
Read more
Mi teszi emberré az embert, hogyan tesz manipulálhatóvá az iskolarendszer, mit jelent a szabad akarat és miért érezheti gyávának magát valaki akkor, ha csak szeretné elkerülni, hogy kegyetlen legyen? Ezekről is beszélgettünk Szekeres Ibolyával Emberség! Esszék és történetek című új kötete alkalmával. Meg arról is, hogy mikor ideális egy szerzőnek leadni a kéziratát a kiadónak.
Read more