“Olyan rendhagyó életem volt, amin én is meglepődtem”

Szívóság és tudatosság jellemzi Bencsik Ferenc Pál életét, derül ki a most kiadott visszaemlékezése, A menhelytől a katedráig című kötet kapcsán készített interjúból. Meg az is kiderül, hogyan lehet családi levelezést kötetté formálni.

Olvas tovább

“Jegyzetfüzettel a hónom alatt járkáltam mindenhová”

Nem “csak” női regényt írt Sára Anna, amikor az otthoni emlékek alapján megírta anyai nagymamája és testvérei életét Az emlékek kulcsa című most megjelent kötetéről. A szerzővel beszélgettünk szimbólumokról, álnévválasztásról és a száz évvel ezelőtti párkeresési szokásokról is.

Olvas tovább

“Rájöttem, hogy fáradtan nem szabad a számítógéphez ülnöm”

A memória felfrissítéséhez jó, ha van kivel felidézni az egykori eseményeket, a szöveget pedig mindjárt a számítógépbe érdemes írni, mert akkor könnyebb javítani. Két tanács, amit Felföldi Jenő, a Visszatekintés szépkorúan című, most megjelent önéletírás szerzője osztott meg Könyv Guru olvasóival a memoárkészítés rejtelmeiről.

Olvas tovább

“Azt kell csinálnom, amit szeretek és azokkal lennem, akiket szeretek”

Tudatosan szerkesztette a történeteit, hogy az állatos sztorik mellett legyen egyetemes érvényű tanulság és személyes szál is – meséli Dr. Bujáky Miklós új, állatorvosi praxisából merített kötetéről.

Olvas tovább

“A regény önmagát írta meg”

Elsősorban a 25 és 95 közti női olvasókat célozta meg romantikus családregényével Pfárer Elizabet, akivel kutatómunkáról és fiókban maradt regényéről is beszéltünk új kötete, a Szövetségben az Istennel kapcsán.

Olvas tovább

“Ha addig nem volt segítség, a szakadék szélén már teljesen mindegy”

A legmélyebb pontról is vissza lehet fordulni, bár ott már csak magára számíthat az ember – foglalható össze Zalay Sándor A szenvedésnek ára van című önéletrajzi regényének üzenete. Az íróval súlyos élettapasztalatán túl regényírási fogásairól is beszélgettünk új kötete kapcsán.

Olvas tovább

“Olyan volt sokáig az írás az életemben, mint valami bűnös dolog”

Sok évtizede készített írások után első regényével rögtön két nyelven lépett a világ elé Callen Indigo, alias Kormányos Ildikó Csilla. Az Ausztráliában élő írónővel festészet és írói alkotás kapcsolatáról, valamint arról is beszélgettünk, álnév- és kiadóválasztásról is beszélgettünk.

Olvas tovább

“Kevesen tudnak parancsszóra kreatívak lenni”

Hogyan vált egy író kiadót, ahogyan változik az olvasóközönsége? Miként kell irtani a “töltelékfejezeteket”? Hiúság vagy praktikum alapján döntsünk az írói álnév választásáról? Ezekről is beszéltünk Juhos Gáborral hatodik, Clearview című kötete alkalmából.

Olvas tovább

“Arra mindig figyelek, hogy a mesékben minden konfliktus megoldódjon”

Hogyan lesz egy mesének óvodásoknak szóló drogprevenciós üzenete? Milyen haszna van a profi írói honlapnak? Hogy dől el, hogy egy témából mese vagy felnőtteknek szóló regény lesz? Ezekről is beszéltünk Garay Zsuzsanna írónővel új mesekötete, A csalárd cukorka kapcsán.

Olvas tovább

“Azt szerettem volna, ha akár két villamosmegálló között is talál valaki olvasni valót”

Kevésbé “arcpirító” történetei megjelentetéséhez már nem használ álnevet Jenes Gyula, akivel új, Pánik a Teidén című könyve kapcsán beszélgettünk inspirációról, felületességről és éjszakai diktafonozásról.

Olvas tovább