„A sárkánnyal való találkozás próba elé állítja az embert”

Szocializálnak, tanítják a viselkedésformákat és a konfliktusok kezelését – hangsúlyozza Kurdi István illusztrátor, miért tartja fontosnak a meséket. Saját, egykor a gyerekeinek mondott történeteit rendezte kötetbe most megjelent Sárkányos mesék című könyvében, amit maga illusztrált és tördelt. A beszélgetésből az is kiderül, hogy bár a kiadás szabadságával elégedett volt, a kiadók hozzáállásával már kevésbé.

Olvas tovább

„Tudtam, ha erőltetem, gagyi lesz a történet és a stílus”

Milyen a jó disztópia, milyen szempontok alapján kell írói álnevet választani és hogyan kell visszafelé regényt írni? Ezekre a kérdésekre is választ ad Martin S. Key, alias Miskei Márton, akivel első regénye, az Egy harmonikus világvége kapcsán beszélgettünk.

Olvas tovább

„El kell fogadni az ellentmondásokat: sokféle Petőfi létezett, nem csak egy”

Orvosprofesszorként kezdett Petőfivel foglalkozni Kovács Adorján, akinek most jelent meg kismonográfiája a költőről, születése 200. évfordulója alkalmából. A szerzővel készített interjúból kiderül, hogy miért ellentmondásos Petőfi életműve, miért nem ismerik jól a magyarok sem, és mi volt a titka, hogy fél év alatt össze tudott állítani egy komoly szakirodalmi hivatkozásokkal teli kötetet.

Olvas tovább

„Szerették, hogy »ki merem tenni a lelkemet«”

Az olvasók és a média is szerette Nagy Eszter első kötetét, így máris jelentkezett a folytatással, a Már megint… Naugye című naplóregénnyel. Mint a szerző Könyv Gurunak elmondta, bármennyire is szókimondó, minden azért nem kerül be a könyveibe, a gyerekeivel jóváhagyatja a róluk szóló részeket, és előfordult, hogy munkahelyi tárgyalás közben kapta elő valaki a könyvét.

Olvas tovább

„Az elsődleges kézirat nem piszkozat volt, hanem maga regény”

Keserű ifjúkori élettapasztalata ihlette új regényének történetét, ami rögtön trilógia lett – meséli Balogh Szilárd a Hajnalig I. című kötetéről. A beszélgetésből azt is megtudjuk, mire kell vigyázni, ha az ember nem számítógépen írja a regényét, és hogy mit neveznek a Vajdaságban „sanknak”.

Olvas tovább

A tél még igazi tél, a főszereplők pedig nem a telefonjukat nyomkodják

Nem használ közösségi médiát, és megtapasztalta már, hogy az iskolában nem szeretik, ha valaki „telefonozás” helyett olvas. Ezeket is elárulta magáról Arnold Kinga Anna, akivel első regénye, Az Éjfél-völgyi Gimnázium kapcsán beszélgettünk. De mesélt az ihlető olvasásról és a családi támogatás jelentőségéről is.

Olvas tovább

„Könyvem célja nem a Biblia megcáfolása”

Miért Jézus lett a kiválasztott a sok korabeli messiásjelölt közül? Miért őt tartják Isten fiának? Egyebek mellett ezek a kérdések is foglalkoztatták Kovács Györgyöt, amikor belevágott a Biblia elemzésébe. A keresztény vallás megszületésének története című kötete több éves kutatómunka után születet meg, most pedig harmadik, immár angol fordítása is megjelent. A szerző mesélt a munka nehézségeiről és arról is, hogyan próbálta elkerülni, hogy megharagudjanak rá a vallásos emberek.

Olvas tovább

„Minden egyes olvasómmal elbeszélgettem és feltettem a kérdéseimet”

Egy könyvélmény gondolkodtatta el Kenéz Pétert annyira, hogy regényt írt az örök élet problémájáról. Mindjárt két köteteset. A Végtelen az út, amelyen te jársz című kötet szerzője azt is elárulja, mit fogadott meg első olvasóinak a tanácsaiból, és hogy sikerült az ötlet megszületésétől nem egészen egy év alatt kiadót is találni a kész könyvnek.

Olvas tovább

„Örömteli diadalmenet helyett sok kínnal, könnyel, keservvel találkoztam”

Laikus kíváncsisággal kezdett az LMBTQ-közösség titokzatos világának bemutatásához L. Murányi László, akinek munka közben aztán a saját előítéleteivel is meg kellett küzdenie. A szivárvány árnyéka című kötet szerzője a nehéz kérdések és súlyos történetek mellett arról is mesél, hogy rutinos riportkönyv-készítőként hogyan vág bele egy ilyen kényes témába.

Olvas tovább

„Vázlatokat, karakterlistát és családfát is készítettem”

Unaloműzésképpen kezdett novellát írni egy borongós délután az őszi szünetben, de mivel ennek „korlátai” szűknek bizonyultak, végül négyszáz oldalas detektívregény lett belőle – meséli Bencze Lilien Alexa, akinek most jelent meg első kötete, Az ördög játszmája címmel. A Könyv Guru Kiadónál megjelent viktoriánus korabeli krimi szerzőjével beszélgettünk a csavaros sztorik összeállításának kulisszatitkairól, hogy milyen címötleteket vetett el, mire rátalált az igazira, mikor van ideje könyvet írni egy iskolásnak és milyen érzés volt kézbevenni első könyvét.

Olvas tovább