Könyvírás és könyvkiadás
Ismeretek és tanácsok a könyvkiadási folyamattal kapcsolatban.
Kisiskolás korában kezdett, elsősorban ajándék céljából verset írni Péntek Balázs, akinek most jelent meg első önálló kötete. A Köszönöm, én jól vagyok! szerzőjével beszélgetve szó esett a kamaszkor nehézségeiről, a szabadvers hátrányairól, egy magfagyott galambról, és arról, miért olyan a stílusa, mint „ananász a pizzán”.
Olvas tovább
Írtam egy jó sztorit, sőt már ki is adták, de még mindig nem tudom eldönteni, vajon megéri-e folytatni. Ha nem
Olvas tovább
Az író bízzon meg az első ihletében – vélekedik Balogh Szilárd, aki golyóstollal írta háromrészes regényét, a Hajnalig-ot, aminek most a II. része került a könyvesboltokba. Arról is beszél, hogyan döntötte el, hol végződjenek és kezdődjenek az egyes különálló részek, miért érzi „ébredésnek” a mostani időszakot, és miért nem járt szórakozóhelyen immár három éve.
Olvas tovább
Gyerekkori barátjának kezdte leírogatni élete (életük) történetét, majd mások is biztatták: csináljon könyvet izgalmas jegyzeteiből. Így kezdődött Háry Pál memoárjának története, aki azt is elmeséli, hogy miért Világközepi élményeim lett a kötet címe, miért nem szabad csak úgy berakni különféle fiókokba a jegyzeteket, és milyen Amerikából telefonon keresztül írni egy könyvet.
Olvas tovább
A mesterséges intelligencia és a történetírás
Olvas tovább
Az utóbbi évtizedekben könnyebb a világot megérteni a „vezérdemokrácia” elméletének segítségével, mint a hagyományos „liberális demokrácia” fogalmi eszközeivel – állítja Körösényi András, a Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora. Ő az egyik szerkesztője egy új tanulmánykötetnek, amit Vezérdemokráciák a világban – Macrontól Erdoganig és Trumpig címmel adott ki az Az Ad Librum Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete. A beszélgetésben szóba került, hogy miért mostanában terjedt el ez az államforma, milyen vezetőkből lehet vezér, mely államokhoz hasonlít e téren Magyarország, és miért nem lehet konszolidálni egy kialakult vezérdemokráciát.
Olvas tovább
A mostani háború kavarta fel Szabó Zsuzsi évtizedekkel ezelőtti traumatikus emlékeit, és ennek hatására jelentette meg az 1986-os jemeni polgárháborúban átéltekről készült naplókötetét. Egy könyv megírása és kiadása gyógyító folyamat lehet – erősítette meg, de mesélt arról is, hogyan élte meg egykor a legreménytelenebb pillanatokat, és miként győzte le most a kétségeit.
Olvas tovább
Újságírói pályáját hagyta ott a meseírásért Balázs Anita, akinek első kötete a modern kor jelenségeit, eszközeit igyekszik elmagyarázni a kicsiknek. A Meseköntösben a 21. század szerzője azt is elárulja, kik segítették szakmailag a meseírásban, és hogy partiumi magyarként miért volt fontos számára magyarországi kiadónál megjelentetni a könyvét.
Olvas tovább
Miért hangyákról kezdett gyerekként írni? Milyen módszerrel idézte fel a régi történeteket? Kik segítették a kötet összeállításában? Hogyan képzeli az olvasóit? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ ad Dörfler Katalin, aki mozaikszerűen foglalja össze életének legkedvesebb történeteit Belenéztem a Napba című kötetében.
Olvas tovább
Fáj még az egykori kiközösítés az Írószövetségből Nemere Istvánnak, de már hiába hívják, nem lép be. A Könyv Guru Kiadónál megjelent 772. kötete alkalmából készült beszélgetés második részében szó esik álnevekről, a legmaradandóbb művekről, tizennégy polcnyi saját könyvről és arról is, miért szeret az író beállni vásárokon, plázákban könyvet árusítani.
Olvas tovább