Könyvírás és könyvkiadás
Nádasi Krisz írástechnikai tanácsai.
Aki könyvet ír, előbb-utóbb szembe találja magát az olvasói véleményekkel. Nagyon örülünk, amikor valaki ötből öt csillagot ad a könyvünkre, a szövegben pedig az egekig dicséri.
De mi van, ha nem ilyen értékelést olvasunk?
Read more
Azt hiszem, a legtöbb olvasó jól ismeri ezt a kismajmot – mindig inkább azt a feladatot végezzük el, ami nem tűr halasztást; aminek nincs határideje, azt szeretjük félretenni. Hiszen tényleg ráérünk erre még.
Ez a baj az írással: a legtöbbünk számára nincsen határideje.
Mit tegyünk hát, ha szeretünk ugyan írni, de nem érezzük a sürgetést?
Read more
Ádáz vita alakulhat ki abból, hogy mikor „jobb” írni – szerencsére ez sem kőbe vésett tudomány, akárcsak a többi tipp a kreatív írással és fogalmazással kapcsolatban. Nézzük meg, milyen előnyei vannak a különböző napszakban való írásnak!
A reggeli írást azért javasolják általában, mert az agyat az éjszakai alvás kikapcsolja, és amikor reggel beindul, hatékony és kreatív. Ha tehetjük, írjunk reggel. Egyszer mindenképp érdemes kipróbálni! Hogy pontosan hogyan?
Read more
Minden könyvről elmondható – főképp, ha szórakoztató irodalomról van szó –, hogy vagy jellemzően nők, vagy inkább férfiak olvassák. Ezzel íróként érdemes tisztában lenni és legkésőbb a kész regény szerkesztésekor odafigyelni rá, hogy a könyv magán hordozza azokat a jegyeket, amelyekre a női vagy férfi közönségnek igénye van. A nőknek szóló regények jellemzőiről már írtam: most nézzük meg a férfiaknak szóló regények jellegzetességeit!
Read more
Regényünk szólhat elsősorban női, vagy elsősorban férfi közönségnek. Nőként női főhősről nőknek szóló regényt viszonylag könnyű írni, akárcsak férfiként férfi főhősről férfiaknak szóló regényt.
Mivel arra nem igazán van ráhatásunk, milyen neműek vagyunk, kénytelenek vagyunk a másik két tényezőre támaszkodni, ha szeretnénk kifejezetten nőknek írni: válasszunk női főhőst, és írjuk meg úgy a regényt, hogy a nők szívesen vegyék kézbe.
Read more
Minden szakmának van gyakorlóterepe: ha csak keveset végzünk belőle, ha csak egy részét gyakoroljuk be. Nincs másképp az írással sem.
De miért is jó novellát írni?
Read more
Az egyik legolvasottabb cikk, amit Könyv Guru oldalára írtam, arról szól, miért olvassunk magyar szerzőktől.
A cikk megírása óta az is kiderült, hogy
azok az amerikai best sellerek, amelyeket magyarra fordítanak, eleve butának számítanak, amerikai sztenderd szerint is.
Az USA-ban létezik egy abszolút képlet a könyv olvasási nehézségének megmondására (Flesch-Kincaid tesztnek is nevezik). Nádasi Krisz cikke
Read more
Manapság nem divatos, holott az írók számára talán az egyik legérdekesebb, leghasznosabb nézőpont a mindentlátó narrátor. Ez azt jelenti, hogy az író úgy ír meg egy történetet, ahogy egy varjú látná, aki a szereplőink közt repked, de ha úgy tartja kedve, elutazhat bármilyen helyszínre.
A mindentlátó narrátorok könyvesboltokból való kivonulásának az is az oka, hogy a kiadók óvatosak vele, mert a tapasztalatlan szerzők nem bánnak jól ezzel a narrációval, jellemzően nem tartják be a szükséges távolságot a narrátor és a szereplők közt.
Nézzük meg, mi az a négy szabály, amit tartsunk szem előtt, ha mindentlátó narrátorral dolgozunk!
Read more
Amikor elkezdünk írni egy új történetet, tudatosan vagy ösztönösen meghozzuk valamikor azt a döntést, kinek a nézőpontjából írunk, azaz milyen személyben. Most azt nézzük meg, mikor érdemes E/3. személyben írni! Nádasi Krisz tanácsai
Read more
Amikor egy történetet a narrátor a saját szemszögéből mesél el, ezt E/1. személyű nézőpontnak hívjuk. Ekkor a megfogalmazásra az jellemző, hogy „én ezt tettem”. Ez a megfogalmazás egyre gyakoribb, főleg az elmúlt évtizedekben nyert teret. Nádasi Krisz tanácsai
Read more