Alapos elemzés az Eyonea krónikái című fantasyról
A Mandi Könyvtára blog alapos kritikát készített Cseh László: Eyonea krónikái című könyvéről.
kritika
Elolvasom!
Két baj az önbizalommal
„Kiváló író vagyok, csak az olvasók nem tudnak olvasni!” vagy: „Tényleg tetszett? Pedig én egyáltalán nem tudok írni.” Ki ne találkozott volna hasonló kijelentésekkel? Nádasi Krisz e heti cikkében a túlzott önbizalomról és az önbizalomhiányról ír – egy biztos: a gyakorlást feladni nem szabad!
„Budapesti realista sci-fi krimi egy írótól, aki nem létezik ” Kritika a 2068-ról
Új kritika született a 2068 Éld az életem! című könyvről, ezúttal Moha Olvasónaplóján.
Látomásnovellák
Mester Györgyi írásai meglepő fordulattal, váratlanul lekerekített csattanóval lepik meg olvasóikat. Hatása stílusának keresetlen egyszerűségében, de míves és néhol szinte költői nyelvezetével elgondolkodtat, mosolyogtat vagy elszomorít, feltárva előttünk a novella műfajának sokszínűségét, gazdagságát.
Krisz ötletei / A fájó kritika
Aki könyvet ír, előbb-utóbb szembe találja magát az olvasói véleményekkel. Nagyon örülünk, amikor valaki ötből öt csillagot ad a könyvünkre, a szövegben pedig az egekig dicséri.
De mi van, ha nem ilyen értékelést olvasunk?
A vélemény mindig fontos – Jenei András írása
Amikor az ember alkot valamit, mindig eljön az a pillanat, hogy azt véleményezni fogják. Lesz olyan, akinek tetszik, aki majd kezet ráz veled, de olyan is, aki kinevet, elmondja, hogy még a próbálkozást is felejtsd el. Esetleg nagyokat hümmögve kikerüli az igazságot. – Jenei András a kritikáról
Kritika és önkifejezés – Sajter Gizella írása
Hogy viselem a kritikát? Hát rosszul. Jót és rosszat egyaránt. A jót, mert nem teljesen hiszem el, a rosszat, mert elhiszem. Körülbelül 10-15 percig vagy néhány napig. Általában ennyi idő kell ahhoz, hogy elemezzem, lebontsam és elraktározzam a megfelelő helyekre. Természetesen van némi különbség a pozitív és negatív kritika okozta első reakcióérzések között, de a végső következtetés már általában mindkét, valamint az összes többi köztes esetben is ugyanaz: Háááát, azért biztosan lehetett volna jobb is. Vagy nem?
Lapmargó / Szabálytalan kritikák
Kertész Imre: A néző. Feljegyzések 1991-2001. A „történés”, Kertész Imre halála elfedte, mostoha sorsúvá kárhoztatta az alig néhány nappal korábban megjelent könyvét. A könyvújdonság, ahogy az az alcíméből első pillanatra kiderül, nem újszülött mű, Kertész „titkos” naplófolyamának többszörösen is kíváncsiságot ébresztő darabja. Az utóbbi esztendőkben ugyanis egyértelművé vált, hogy az 1992-es Gályanapló szerzője valóban notórius naplóíró…