Megéri-e ma könyvet kiadni?
Íróként és szerkesztőként is gyakran megkapom a kérdést: megéri ma a könyvkiadás? Járjuk körül ezt a témát, mert az anyagiak rendre felmerülnek a könyvírás és kiadás kapcsán.
A könyvpiac
Kezdjük az elején! Ahhoz, hogy megtérülésben gondolkodjunk, egyrészt lentről felfelé érdemes számolni, azaz egy könyv költségeiről és bevételeiről számot vetve, másrészt a nagy egésztől, azaz fentről lefelé is kalkuláljunk.
A magyar könyvpiacról minden évben készül elemzés, az olvasási szokásokról készülnek felmérések, ezekből gyönyörűen kiindulhatunk. (Az MKKE oldalán találjuk az előbbit, a KSH oldalán az utóbbit, kereshetünk TÁRKI és egyéb felméréseket, például a KSH Könyvtárét itt.)
A legutóbbi lezárt év, 2022 adatai az alábbiak szerint alakultak:
- A forgalom 59,5 milliárd Ft (ennyi pénzt költöttek az emberek könyvekre),
- 17 776 könyv jelent meg,
- 43.9 m darab könyv fogyott, azaz
- 1 könyvből átlagosan 2469 példány fogyott.
A fenti adatok már önmagukban érdekesek, mert azt üzenik, abból a könyvből, amit kiadunk, elvileg 2469 darabot fognak megvenni. Persze a valóság sokkal árnyaltabb, mert vannak könyvek tízezres példányszámmal (Frei Tamás könyvei százezres példányszámmal), és nyilván olyan könyvek is léteznek, melyekből néhány darab fogy csupán.
Ha pedig megnézzük a tendenciát, azaz az utóbbi évek adatait, akkor látható néhány tendencia.
Szerintem a legfontosabb, hogy az „egy könyvből átlagosan mennyi fogy” adat egyre magasabb 2013 óta, lassan megközelíti a 2008-as adatot. Ez számomra azt jelenti, egy-egy könyvnek a kiadása összességében egyre jövedelmezőbb.
Maga a könyvpiac sajnos nem túl nagy. Lehetne sokkal nagyobb. Az 59,5 milliárd forint soknak tűnik, de 2008-ban, a világválság évében 67,6 milliárd forint volt a nagysága, ami önmagában is nagyobb, de ha a forint reálértékét vesszük figyelembe, még szembetűnőbb, hogy ma az emberek sokkal kevesebb könyvet vásárolnak. 2008-ban a könyvek jellemző ára 2000 Ft volt, tehát ha így vesszük, lényegében a harmadára esett vissza a piac.
Ezzel korrelál, hogy kevesebb könyv jelenik meg. 2008-ban 14 447 könyv jelent meg – aztán a válságnak köszönhetően egyre kevesebb, jó ideig: 2014-ben változott meg ez a tendencia, onnan kezdett ez a szám nőni, ha lassan is. A járvány előtt tetőzött: 2019-ben már elérte a 13 901 könyvet. A 2020-as év óriási visszaesést hozott. Állítólag 11 ezer körüli új könyv jelent csak meg, és nem tudni, pontosan mi történt, de a KSH ekkor átállt az utánnyomással együtt számított könyvcímek számolására, és erről az évről végül azt közölték, 14 694 könyv készült. Ez azért gond, mert torzítja az adatokat, persze a nekünk kedvező irányba: ha az utánnyomásokat nem számítjuk, egy-egy könyvből inkább 4…5000 példány körüli fogyás lehet az átlag.
Tehát a koronavírus-járvány hozadéka, hogy kevesebb könyvet nyomtattak a kiadók, de a piac nagysága ezzel együtt – a 2020-as megtorpanás után – nőtt. Az emberek újra felfedezték az olvasás örömét, és ez a kis pozitív tendencia azóta is kitart.
Összességében tehát bizalomkeltő a helyzet!
Az én könyvemet megéri kiadni?
Bármilyen piacra igaz, hogy egy jó termékkel érdemes megjelenni. A könyvek esetében mikor beszélünk jó termékről? Ha figyelemfelkeltő a cím, a borító (ez utóbbi divatos és jól megszerkesztett), a fülszöveg. Szakkönyv esetén érdekes és logikus gondolatmenet, szépirodalom esetén izgalmas történet, felejthetetlen szereplők szükségesek. Ezen pontok esetében akkor mehetünk biztosra, ha van egy kis csapatunk, akik olvasták a kéziratot, építő kritikát adtak, valamint a szöveget irodalmi szerkesztő gondozta, a könyv kinézetét hozzáértő grafikus tervezte.
A szerkesztő, a grafikus pénzbe kerül. A nyomda szintén költségtétel, és bizonyos marketingtevékenységekért szintén fizetni kell. A könyvből szerzett bevételnek mindezt vissza kell hoznia, különben nem éri meg anyagilag a kiadás.
Fontos, milyen kategóriában, műfajban van a könyvünk. A romantikus irodalom és a krimi a legkeresettebb, és persze a kínálat is itt a legnagyobb. Nehéz kitűnni, de ha sikerül, nagyobb esélyünk van magas példányszámra, mint fantasy vagy scifi kategóriában.
A szakkönyvek, azaz üzleti témájú és ismeretterjesztő könyvek forgalma kisebb, viszont egy jól eltalált témával hosszú-hosszú évekre bevihetjük magunkat a könyvesboltokba!
A Magyarországon tízezer példány felett nyomtatott könyvek listája bizakodásra ad okot. Egyrészt több köztük a magyar kötet, mint a külföldi. Másrészt változik. Egyre inkább megjelennek a magasirodalmi művek – Fábián Janka, Grecsó, Krusovszky, Náray. Fiataloknak szóló könyvek szerepelnek a listán – Bosnyák Viktória, Leiner Laura. Az utóbbi években viszonylag sok erotikus könyv szerepelt a listán – ma már több a romantikus, azaz megvalósulni látszik a tendencia, ami a világpiacot jellemzi, hogy az erotikamentes szerelmi történetekből több fogy.
Összességében tehát
Ha ma valaki könyvet ír, a lécet magasra teszi, az időt rááldozza a kiadókeresésre vagy a pénzt a minőségi szöveggondozásra és grafikára, majd foglalkozik a marketinggel, akkor van esélye bekerülni abba a klubba, ahol könyvet kiadni igenis megéri!