Tudta, hogy az írás egészségesebbé és okosabbá tesz? – 11 tudományos bizonyíték

Mindenki ismerheti azt a felszabadító érzést, amikor sikerül – valamilyen örömünket vagy feszültségünket – kiírni magunkból, vagy éppen egy kreatív ötletünket tudjuk írásba önteni. Az ilyenkor átélt emóciók csupán egy részét teszi ki azon jótékony hatásoknak, amelyekhez mind az írás révén juthatunk. Egyre több tudományos kutatás bizonyítja ugyanis feketén-fehéren, hogy az írás szellemi, fizikai és lelki szempontból is javítja a szerző képességeit és az egészségét.

A legjobb hír, hogy ehhez valójában még hivatásos (vagy hobbi) írónak sem kell lenni, mert már a rendszeres naplóírás is kifejti ezeket a hatásokat. Kimutatták például, hogy akik a naplójukban minden héten lejegyezték, mely velük történt dolgokért hálásak, azok fizikailag jóval aktívabbak voltak, kevésbé betegedtek meg, elégedettebbek voltak az életükkel és sokkal optimistábban álltak a nehézségekhez, mint azok, akik csak a nehézségekről vagy semleges dolgokról készítettek feljegyzéseket. És még sok minden másra is jó hatással van az írás. Könyv Guru mostani posztjában ezeket a tényeket gyűjti össze.

* * *

Ami a szellemi képességeinket illeti:

1. Jobban kommunikálunk

Ez talán az egyik legkevésbé meglepő következtetés: minél többet írunk, annál jobban és könnyebben fogunk kommunikálni szóban is. Ami nemcsak azt jelenti, hogy jobbak lesznek az emberi kapcsolataink, hanem azt is, hogy könnyebben tudjuk elérni, amit szeretnénk. Ráadásul, és egy írónak ez sem elhanyagolható szempont: jobban megismerjük önmagunkat is.

2. Okosabbak leszünk

Kutatások azt is kimutatták, hogy az önmagunkra reflektáló (napló)írás következtében hatékonyan fejlődik a kritikus gondolkodási és érvelési képességünk. A naplóírás során például elsajátítjuk, hogy értékeljük helyesen az információkat, ezáltal javul a felfogási képességünk és megtanuljuk a gyakorlatban alkalmazni, amit tapasztaltunk. Ebben sokat segítenek, ha az önmagunkra reflektáló írásban megfogalmazzuk a negatív és pozitív érzéseinket is, de az ötleteinket, gondolatainkat, a minket ért hatásokat, mindent, ami segíthet a személyiségünk teljesebb feltárására.

3. Könnyebben elérjük a céljainkat

Az is kiderült, hogy már két hónap távlatában is azoknak sikerült jobban megvalósítani a céljaikat, akik mindig leírták, miért hálásak a velük történtek közül, akár tanulmányi, akár emberi kapcsolati, akár az egészségükkel kapcsolatos terveik voltak. Ezzel szemben, akik a hétköznapi élet nehézségein keseregtek, esetleg csupán semleges eseményeket rögzítettek, tapodtat sem mozdultak előre a céljaik megvalósítása tekintetében. De egy másik kutatás arra szolgált bizonyítékkal, hogy az írásbeli önkifejezés érdemjegyekben mérhető javulást hoz a diákok eredményében. Szóval, az írás abban is segíthet, hogy jobban írjunk, elérjük a magunk elé kitűzött írói célokat!

4. Jobb lesz a memóriánk

A jobb emlékezőképesség is hozzájárul, hogy okosabbak legyünk. Egy vizsgálatban arra kértek frissen felvett egyetemistákat, hogy írják le az érzéseiket, gondolataikat a közelgő kollégiumi életről. Ezeknek a diákoknak nem sokkal később javult a memóriájuk, szemben azokkal a társaikkal, akik mindössze semleges dolgokról írtak. Vagyis – szól a következtetés – a nyugtalanító, stresszes dolgokról való írás csökkenti a negatív, rossz érzéseinket, ezáltal szellemi energiákat, illetve helyet szabadít fel újabb dolgok befogadására.

5. Növeljük az esélyeinket új munkalehetőségre

Gondoltuk volna, hogy munkanélküliként is első dolgunk az írás kell(ene), hogy legyen? Merthogy kimutatták azt is, hogy akik elveszítették az állásukat, sokkal gyorsabban találtak új munkát, ha az érzéseikről és gondolataikról írtak, mintha semleges témákról vagy egyáltalán semmiről sem írtak. Arról nem is beszélve, hogy az önkifejező írást napi szinten művelők – ez is bizonyíték annak egészségre gyakorolt hatására – kevesebbet hiányoztak a munkahelyükről.

 

Ami a testi egészségünket illeti:

6. Erősíti az immunrendszerünket

Különböző kutatások erősítik meg ezt az állítást is. Ezek szerint a traumáikról (is) író emberek pozitívabb érzelmekről, kevesebb betegségről és egyáltalán, jobban működő immunrendszerről számoltak be. Hepatitis B vírussal fertőzött diákok közül erősebb immunválaszt adott az oltásra azok szervezete, akik írtak a negatív élményeikről, mint azoké, akik nem. De hasonlóképpen az immunrendszer erősödését tapasztalték HIV vírussal fertőzötteknél is.

7. Kiegyensúlyozottabbá teszi a vérnyomásunkat

Ki ne vágyna erre? Merthogy erre is jót tesz az írás. Feketén-fehéren kiderült, hogy akik rendszeresen írnak az őket ért traumatikus, nehéz eseményekről, azoknak látványosan alacsonyabb volt a vérnyomásuk, mint azoknak, akik csak hétköznapi témákról írogattak. Lehet, hogy az életüket vagy fiktív drámai eseményeket feldolgozó írók tesznek a legtöbbet az egészségükért?

8. Javítja a tüdő képességeit is

Szinte hihetetlen, de a tüdőnkre is jótékony hatással lehet az írás. Egy vizsgálat kimutatta, hogy asztmás és reumás betegek tüdőfunkciói is javultak, miután időt szántak a negatív élményeik papírra vetésére. Vegyünk egy nagy lélegzetet… és írjunk! Aztán vegyünk egy még mélyebb lélegzetet!

9. Jótékony hatással van az edzettségünkre is

De nem úgy, hogy izmosabbak lesznek az ujjbegyek a sok írástól. Nem egy sportoló használja ki ugyanakkor azt, hogy ha leírja a céljait, teljesítményét, edzésnaplót vezet, stb., azzal képes kitartóbbá, céltudatosabbá, sikeresebbé válni. Vagyis, ha mi is írunk a legutóbbi futóedzésünk közben átélt érzelmeinkről, netán az edzőtermi kalandjainkról, sikereinkről és kudarcainkról, azzal bizonyítottan hozzájárulunk ahhoz, hogy valóban sikeresebbek legyünk a fizikai megmérettetések alkalmával. Cserébe kevésbé fog fájni a derekunk a számítógép előtt, és jobb lesz a vérkeringésünk is.

 

Ami a lelki egészségünket illeti:

10. Gyógyítja a traumáinkat

Jobb, ha szembenézünk a sérüléseinkkel! Mindenképpen jobban járunk, még ha nagyon fájdalmas is lehet a múlt sebeit felnyitni. Ha ugyanis felidézzük az ezekkel kapcsolatos érzéseinket, legmélyebb fájdalmainkat, egyrészt ez gyógyítani fogja az egykori traumát, másrészt sokkal könnyebben fogunk megküzdeni az esetleges újabbakkal. Az írásbeli önkifejezés, elsősorban az említett fájdalmak kiírása magunkból jelentősen csökkenti a stresszt, kevesebbet kell orvoshoz járnunk emiatt, de más egészségügyi problémával is, ráadásul sokat javul a hangulatunk is. A negatív érzelmek efféle kiszellőztetése tagadhatatlanul jó hatással van az egészségünkre.

11. Aki hálás, az egészséges

Végül, de nem utolsósorban fontos kiemelni, hogy nem csupán a negatív érzelmek, félelmek, traumák feldolgozása tesz egészségesebbé, hanem a hála kifejezése is. Az efféle tevékenység bizonyítottan növeli a fizikai aktivitást, csökkenti a betegségekre való hajlandóságot, növeli az élettel való elégedettséget, optimistábbá tesz a jövőt illetően. Kell ennél több?

* * *

Bár a kutatások nagyobbrészt naplóírással kapcsolatosan születtek, eléggé egyértelmű, hogy a szépírás legnagyobb része ugyanezt a funkciót tölti be, hiszen a negatív érzelmek, traumák feldolgozása, kiírása természetesen része annak is. Vagy éppen a naplóíráshoz talán legközelebb álló szépirodalmi műfajnak, a memoárírásnak. (Amennyiben érdekli, milyen gyógyító, terápiás hatásai lehetnek még az írásnak, olvassa el ezt a posztunkat is.)

Akinek eddig nehezen ment az írás, merítsen erőt ezekből a kutatásokból, és üljön mihamarabb neki a munkának!

Aktív Szerző könyvkiadási program az Ad Librumnál

(Az idézett kutatások eredeti, angol nyelvű forrásait az egyes pontoknál szúrtuk be hivatkozás formájában.)

Borítókép: Austin Neill / Unsplash.com