Hogyan olvasson az író? 8+1 tanács alkotó olvasóknak

„Olvass, olvass, olvass! Ha nincs időd olvasni, akkor nincs időd (vagy eszközöd) írni sem” – hangzik Stephen King, napjaink legolvasottabb (horror)szerzőjének híres tanácsa kezdő íróknak. Nemcsak King állítja persze, hogy az olvasástól jobb írók leszünk, hanem számtalan más (jó) író is. Ehhez azt kell azonban megtanulni, hogy olvassunk „aktívan”, vagyis úgy, hogy abból tanuljunk is. Az alábbi pár ötlet sokat segíthet, hogy más szemmel nézzük a könyveket, és így más, jobb könyveket írhassunk.

* * *

1. Egyszerre csak egy kötetet olvassunk

Sokan szeretnek több könyvet is az éjjeli szekrényükön tartani, és hol egy krimibe, hol egy ismeretterjesztő munkába, hol valamelyik kortárs író könyvébe lapozgatni. Ez a módszer azonban inkább a szórakozást segíti, semmint a tanulást. Ha csak egy kötettel foglalkozunk, akkor sokkal jobban el tudunk mélyedni az írója által teremtett világban, sokkal több részletre leszünk figyelmesek, sokkal jobban meg tudjuk mondani, mi az, ami tetszik benne, és mi az, ami nem. Magyarán hatékonyan tudunk egy írói koncepciót végigkövetni és elemezni, ami elenegedhetetlen, hogy maradandó tanulságokat vonjunk le belőle.

2. Akkor olvassunk, amikor éberek vagyunk

Nagyon kellemes este az ágyban beleszunnyadni egy jó könyvbe, de az efféle olvasmány élményekből aligha lehet jól profitálni. Ha valóban fontos, hogy tanuljunk más íróktól, akkor olyankor olvassuk a fontos könyveket, amikor tényleg éberek vagyunk. Találjunk erre időt a napunk során, akár reggel, munka előtt, akár utazás közben (ha hosszabban és nyugodt körülmények között, ülve utazunk), akár a napközbeni szünetekben. A lámpaoltás előtti percekre pedig hagyjuk meg a magazinokat, novellákat, verseket.

3. Jegyzeteljünk

Az egyik legfontosabb, hogy olvasás közben le tudjuk jegyzetelni a gondolatainkat, észrevételeinket. Akár a könyvek margójára, a lapok aljára, de talán még jobb, ha egy jegyzetfüzetbe, ahol később könnyebben visszakereshetjük egy adott műről született megjegyzéseinket. Ezek a jegyzeteink szólhatnak arról, amiket érzünk az adott rész kapcsán, de arról is, mit fedeztünk fel (unalmas leírás, fordulópont, frappáns párbeszéd, egy szereplő érdekes jellemzése, stb.). A jegyzetelés azért fontos, mert íróként úgy kell tekintenünk valaki más könyvére, ahogyan egy építész néz egy épületet: a küldő mögött látja a szerkezetet, az újító megoldásokat, a csúcsponthoz vezető rejtett elemeket.

4. Kérdezzünk

Tegyünk fel (és írjuk is le) kérdéseket! Próbáljunk minél több mindenre rákérdezni olvasás közben, hogy minél tudatosabban lássuk (vagy legalább képzeljük el), mit miért csinált a szerző. Például ilyeneket: Vajon ez vagy az a szereplő jó vagy rossz? Mik a motivációi? Milyen kapcsolatban van a többi szereplővel? A végén pedig nézzük újra a kérdéseinket. Könnyen lehet, hogy már egészen mást tennénk fel egy adott rész, egy adott szereplő kapcsán.

5. Olvassuk újra a kedvenceinket

Olvassuk újra főleg azokat, amelyek abban a műfajban születtek, amit mi is művelünk. És ne csak a szórakozás kedvéért lapozzuk át őket újra, hanem hogy kérdéseket tegyünk fel ezekkel kapcsolatban is. Mit szerettünk bennük? Mitől olyan különlegesek? Mit tudunk tanulni belőlük? És minél többet olvasunk egy adott szerzőtől, annál több finomságra, mintázatra fogunk ráismerni. Vajon a mi írásainkban is vannak hasonlóságok? Válasszunk ki egyetlen kedves regényünket, és olvasás közben elemezzük minél alaposabban, rákérdezve minden részletre, szerkesztési fogásra, karakterábrázolási trükkre. Már ebből is nagyon sokat tanulhatunk, és a későbbi újraolvasásokhoz sok eszközt kapunk ezáltal a kezünkbe.

6. Olvassunk abból a műfajból, amelyben írunk

Nemcsak arra jó ez, hogy műfogásokat tanuljunk el. Azért is nagyon hasznos, sőt elengedhetetlen, hogy lássuk, mi működik és mi nem. Mi az, ami sikeres lehet az olvasók számára? Mi az, ami újszerűen hangzik, és mi számít elcsépeltnek, lerágott csontnak? Mit keressünk és mit kerüljünk?

7. Olvassunk más műfajokból is

Ez azért lehet hasznos, mert sok olyasmit is megtanulhatunk, ami nem fordul elő abban a gondolatkörben, amelyben mi írunk. Például sci-fiben ritkábban fordul elő érzelmes szeretkezés, de ha mégis ilyesmit kellene beleszőni a regényünkben, érdemes romantikus sztorikat olvasnunk. Szintén nagyon sokat lehet tanulni a non-fiction könyvekből, amelyek ugyan sokaknak unalmasnak tűnnek, ám a legkülönfélébb tudományterületekről meríthetünk belőlük olyan információkat, ismereteket, amelyeket aztán beépíthetünk a szövegünkbe. Ettől pedig hitelesebb, mélyebb lesz a saját alkotásunk.

8. Fejezzük be az olvasott könyveket

Mármint nem az olvasásukat, hanem magukat a történeteket! Különösen azokat, amelyek nem tetszettek valamiért. Ez persze olvasóként nem különösebben érdekes, de íróként annál inkább. Sokat fejleszt a fantáziánkon, segít belehelyezkedni egy másik író bőrébe, elfogadni azokat a kereteket, amelyeket ő állított fel, de arra is jó, hogy kipróbáljuk magunkat valamilyen más „hangon”, egyfajta stílusgyakorlatként. Ez a fajta gyakorlás pedig akár új ötleteket is adhat egy teljesen új történethez.

+1. Készítsünk olvasási tervet

Ha igazán tudatosan akarunk fejlődni, legjobb, ha kitűzünk célokat magunk elé: miket és mennyi idő alatt akarunk elolvasni. Ez motiváló hatással van, be lehet vasalni magunkon, és a jól megtervezett olvasási célok megfelelően tág körben vezetnek minket végig a legfontosabb, leghasznosabb köteteken. A lényeg, hogy legyünk reálisak ebben is, és annyit tűzzünk ki, amennyit meg is tudunk valósítani, hogy ne frusztráljuk magunkat túlságosan.