„Hogyan találjunk ki »jó« hamis válaszokat?” – interjú egy kvízkönyv szerzőjével

„Nem használunk telefont, csak az eszünket és nem vesszük véresen komolyan az egészet. Jó móka” – mesél a szervezett kvízjátékokról Kertai István, a Mi a Fenevad száma? – 666 kvízkérdés nem csak megszállottaknak című, az Expert Books kiadónál a közelmúltban megjelent kötet szerzője. Az interjúban beszél arról is, miért választotta ezt a baljós hangulatú címet a kötetének, mire jó a „kvízműveltség” és hogyan állítja össze a legütősebb kérdéseket. No meg rögtön próbára is teszi az olvasók felkészültségét, és – stílszerűen – 6 kvízkérdéssel teszteli is őket.

25 éve kezdett társaságban kvízjátékot játszani – írja a kötet bevezetőjében. Korábban, gyerekként is foglalkoztatták a műveltségi játékok, vagy hirtelen ötletből jött ez a passzió? És mi volt az a (televíziós) játék, ami az ihletet adta, hogy elkezdjék a játékot?

Mindig is sokat olvastam és a véremben van a versenyzés. Egy csomó sportágat kipróbáltam, de egyikben sem tűntem ki különösebben, így „maradt” a vetélkedés a műveltségemmel. Persze hol sikeresebben, hol kevésbé. Az első játékot talán még a gimi alatt játszottuk, aztán rendszeresen összejöttünk – volt úgy, hogy 15-20-an is – és könyvekből, vagy saját kérdésekből válogattunk. Leginkább a Mindent vagy semmit tévéműsor kérdéseihez hasonlót írogattunk. Ez utóbbi érdekesebb, viccesebb és persze testreszabottabb is volt. Mind a mai napig emlékezetes pillanat, amikor az akkor még hentes, azóta jól menő vállalkozó barátom egy lassú és könnyed mozdulattal lecsapta az 5 ezer forintos kérdést: A sertésnek melyik része a slussza? Ha minden igaz, ez volt az egyetlen pontszerzése…

Az előszóban (viccesen) 6 lehetséges választ ad arra, hogy miért épp a hatos szám köré formálta a kérdéseket. Elárulja, hogy melyik a helyes válasz?

Amikor elterveztem, hogy írok egy kvízkönyvet, akkor némiképp unalmasan 500 illetve 1000 kérdésben gondolkodtam. Az ötszáz könnyen összejött, viszont az ezer még nagyon messzinek tűnt, amikor jött a gondolat, hogy legyen 666, ami legalább egyedi. Ebből már következett a cím és hogy a 6-os szám köré szervezzem a kérdéseket. Igaz, ez jó sok fejtörést okozott utóbb, de – úgy érzem – megérte.

A hatos számmal való játékon kívül miben más ez a kötet, mint más kvízkönyvek?

A legnagyobb különbség talán az, hogy az egyszerű Ki festette a Mona Lisát? típusú kérdéseknél a benne szereplő legtöbb kérdés összetettebb. Amennyire lehetett, próbáltam valamivel több ismeretet megosztani az olvasókkal, játékosokkal, mint ahogy azt a legtöbb kvízkönyvben teszik. Ugyanakkor összeállítottam egy szabályrendszert is, hogy aki társaságban játssza le a kérdéseket, az rögtön kapjon segítséget a játék pontozásához. Aztán van még egy dolog, a TOP6 nevű játék például nem is egy klasszikus kvíz, hanem másfajta, de annál izgalmasabb játék. Nagyobb társaságban, két csoportra osztva talán ez a legnyerőbb.

A kötetben nincs olyan túl sok ördöggel kapcsolatos kérdés, mégis a Fenevaddal kapcsolatos címet választott. Mi ennek az oka? Nem tart attól, hogy esetleg ez elriaszt olyanokat, akik számára ez visszatetsző?

Mint korábban említettem,

itt inkább a „gombhoz vásároltam a kabátot” klasszikus esete állt fenn.

Tehát előbb volt meg a 666 kérdés és csak utána jött a cím. Elgondolkodtam, hogy mennyire riasztó, de aztán úgy döntöttem, hogy ez még elmegy, legfőképpen azért, mert a borító színe és képi világa nem ijesztő, egészen mást sugall, mint a cím. Talán szülőként nem adnánk a gyermekeink kezébe, de ez meg azért nem volt szempont, mert a kérdések úgyis inkább a 14-16 év felettieknek szólnak.

Melyik a kedvenc kvízjátéka? 

Most már sajnos nincs sok. Régen Egri János Elmebajoksága igazi csemege volt, és imádtam a Mindent vagy semmit is. Otthon játszva azokat a kvízjátékokat szeretem a legjobban, ahol egymással versenyzünk azon is, hogy ki tudja előbb a választ. Még két nyomógombos eszközt is készíttettem, amelynél felvillanó lámpa jelezte, hogy ki „csapott” először. Az egyik 2, a másik 8 személyes volt.

A kötet összes kérdését Ön dolgozta ki vagy merített ötleteket máshonnan is? 

Talán egy-két kérdés jött máshonnan, olyan témakörök esetén, amelyekben nem mozgok otthonosan, bár a hamis válaszokat itt is én adtam meg.

Laikusként azt gondolnánk, hogy egy kvízkönyv megírásában a legnagyobb kihívás egyrészt a hamis válaszok kitalálása lehet, ott, ahol többféle megoldást is felkínál, másrészt a sokféle témakör és lehetséges kérdés összeszedése. Ön hogy látja?

Igen, két nagy kihívás van. Az egyik, ahogy Ön is említette, hogy változatos témakörök legyenek és mindenki megtalálja benne a maga szája íze szerint valót, legalább néhányat. Aztán nyilván vannak olyan témakörök, amelyek nekem nincsenek igazán ínyemre (például pop-rock), na ezekben nagyon nehéz eltalálni a kérdések megfelelő szintjét, hisz fogalmam sincs, hogy mondjuk a Mi volt Gangsta Zolee első együttesének a neve? a csúcsgagyi vagy a hipernehéz kérdés kategóriájába esik. Ha ezen túl vagyunk, akkor kétségtelen, hogy a hamis kérdések kitalálása a következő kihívás, mondhatom ez igencsak embert próbáló feladat. Az egyik nehézség itt az, hogy ne adjunk meg túl béna válaszokat, amiről mindenki elsőre látja, hogy nem igaz. Például az előző kérdésre, ha megadom a Beatlest, az Abbát és a Boney-M-et, a helyes válasz mellett, akkor vélhetően kapásból mindenki ez utóbbit választja majd attól függetlenül, hogy tudta-e a választ vagy sem. És itt jön a másik nehézség, hogyan találjunk ki „jó” hamis válaszokat. A könyvben a Mi a halálának oka? kérdéseknél

órákig agyaltam hihető verziókon vagy éppen kutattam a neten olyan halálesetek után, amelyek ugyan másokkal történtek meg, de akár a kérdésben szereplő hírességgel is megeshettek volna.

A próbajátékok azt mutatták, hogy szerencsére az esetek többségében sikerült megoldanom mindkét problémát.

Mennyi ideig tartott megírni a kötet kérdéseit?

Két hónapomba, avagy stílszerűen 66 napomba telt. Ez is olyan egy picit, mint a szépirodalmi műfajok, voltak napok, amelyeken egyáltalán nem volt ihletem és egy árva kérdést sem tudtam összekalapálni, de volt olyan is, ez volt a rekordom, amikor hetvenet írtam. Mondjuk itt meg kellett volna 66-nál állnom…

Ha 1-10-ig pontozni kéne a kvízkönyve nehézségi fokát, hányas osztályzatot adna neki?

Szerintem a kérdések fele könnyű vagy közepes szintű kérdésekből áll, a másik fele talán nehezebbre sikeredett, ami abból fakad, hogy a kérdések kigondolásánál a szombat esti kvíztársaimat céloztam meg és őket próbáltam kihívásra késztetni. Legyen 6-os… na jó plusz 2.

Nagyon sokrétű műveltségre van szükség a kvízkérdések megválaszolásához. Hogyan trenírozza magát? Van, hogy kifejezetten felkészülési céllal olvas valamit, vagy csak a kvízjátékokból szívja magába a műveltséget?

Mint mondtam, sokat olvasok, könyveket és cikkeket is. Rendszeresen elgondolkodom közben, hogy az adott témából milyen kérdések születhetnének. Ezen kívül hétfőnként részt veszünk a barátaimmal egy kvízbajnokságon és alkalmanként szombat esténként is játszunk.

Kiből lesz jó kvízjátékos?

Aki sokat olvas és aki sokat játszik és nem árt a jó memória sem. Vannak kérdések, amire egy idő után már nem azért tudod választ, mert jártas vagy a témában, hanem azért mert negyvenszer hallottad, ilyen például nekem a Mi volt Bartók Béla egyetlen, egyfelvonásos operája?

Ön szerint mi a célja a kvízjátéknak? Az igényes szórakoztatás vagy valamilyen tudás, képesség fejlesztése? Másképp kérdezve: milyen tudást ad a kvízjáték játszása, és mire jó ez a tudás?

Mindkettő. Bár a tudást, amit ad, ha nem olvasunk, nem járunk utána, akkor inkább félműveltségnek hívnám. Az előző kérdésre hiába tudom a választ, attól még nem leszek a komolyzene és Bartók Béla nagy tudora.

Van olyan információ, tudás, amire Ön is azt mondja, hogy „na, ez teljesen felesleges”?

Hát van bőven, de szerintem embere válogatja, hogy ki mit tart annak. Én imádom a földrajzi kérdéseket, de vajon a többség mit gondolhat arról a feladványról, hogy Melyik óceánban fekszik Nauru? Valószínűleg sokan visszakérdeznének, hogy ezt most eszik vagy isszák.

Hányan játszanak komoly szinten kvízjátékokat Magyarországon?

Meglepően sokan. Ma már megjelentek Magyarországon az eredetileg Angliában igen népszerű kocsmakvíz játékok és az ezeket szervező csapatok, és gyakorlatilag minden estére jut egy-egy megmérettetés. Amin mi részt veszünk hétfő esténként, ott több száz 5-6 fős csapat játszik rendszeresen és ez csak egy nap és egy bajnokság a sok közül.

Hogyan zajlik egy kvízverseny?

Az említett hétfő estin például csapatban gondolkodunk, egy A4-es papírra felírjuk a kivetítőn feltett kérdésekre a válaszainkat, aztán a mellettünk ülő csapattal kicseréljük a lapjainkat a javításhoz, a végén pedig kiderül, ki szerezte a legtöbb pontot. Van mindenféle témakör és van benne egy-két kisebb csavar, taktikai elem is. Nem használunk telefont, csak az eszünket és nem vesszük véresen komolyan az egészet. Jó móka.

Maradt-e még ötlete újabb kvízkötetre?

Igen maradt bőven. Logikusan jöhetne most a Mi az isteni tökéletesség száma? című könyv ennek megfelelő számú kérdéssel, de persze nem ebben gondolkodom. Szívesen írnék egy igényes kvízkönyvet gyerekeknek, hisz nekem is van egy lányom és két fiam. Illetve tematikus kvízkönyvben gondolkodom még, amely egy adott kérdéskört jár körbe, a hangsúlyt inkább a sztorikra és nem a kérdésekre helyezve. Mindemellett a Kvízcsillag nevű facebook oldalamon folyamatosan posztolgatok érdekességeket a hozzájuk kapcsolódó kérdésekkel egyetemben, amiből ugyancsak összejöhet egy jó kis képeskönyvre való.

(Akinek van kedve máris játszani, az – természetesen internet és okostelefon nélkül – megpróbálhatja megválaszolni a Kertai Istvánnal készült interjúban elbújtatott 6 kérdést. Ezek István válaszaiban kékkel vannak kiemelve. A helyes válaszok pedig kicsit lejjebb görgetve, a borító alatt nézhetők meg.)

 

 

* * *

 

1. kérdésre a helyes válasz: a comb mindenre felhasználható legszaftosabb része
2. kérdésre a helyes válasz: Leonardo da Vinci
3. kérdésre a helyes válasz: Őrjítő Gyógyhullámok
4. kérdésre a helyes válasz: A kékszakállú herceg vára
5. kérdésre a helyes válasz: Csendes-óceán
6. kérdésre a helyes válasz: 777

A könyv megvásárolható a Libri, Líra, Alexandra könyvesboltokban, a Bookline-on, a Book24-en és a kiadó webboltjában, illetve az ebook minden mérvadó online boltban, pl. a Google Play-ben.