„Aki Vietnámba megy, a szívét vigye magával, és ne a magyar gyomrát”

Egy ország, ahol a hagyomány még tartja magát a mindent elárasztó modernitással szemben, ahol háborús sebekbe botlik úton útfélen a látogató, ám soha nem kell félnie. Bánszegi Katalin mesél legújabb, Vietnámról készített útikönyvéről, és arról, miért írja egyre lassabban az útleírásait.

Read more

„Talán a legnagyobb tévedés, amikor Boncza Berta mindennapi halandónak van beállítva”

Ady Endre és Márffy Ödön felesége és múzsája volt Boncza Berta, mégis keveset tudunk róla és azt is rosszul. Ezeket a tévedéseket igyekezett korrigálni Nagybaczoni Molnár Ferenc, a Csinszkával távoli rokonságban álló szerző új kötetében. A beszélgetésben arról is szó esik, miért nehéz manapság levéltárban kutatni, milyen legendák torzítják a Csinszka-képet, és mit jelent az, hogy Boncza Berta „az angyalokkal volt valami atyafiságban”.

Read more

„Az örömutazó elsősorban vesse bele magát a helyi konyhába meg a helyi közlekedésbe”

„A politikai ellenségeskedésnek nincsenek határai, és nincsenek időhatárai” – szűri le a tapasztalatot pakisztáni élményei kapcsán Bánszegi Katalin, aki sokadik útleírását adta közre. Mi az, ami mellbe vág Pakisztánba, miért nehéz oda eljutni egy átlagutazónak és mit kell megnéznünk, ha csak Rómáig van lehetőségünk utazni?

Read more

„Számomra elsősorban az ember lett a fontos, a háborút elszenvedő áldozat”

Miben más háborús menekültekről és LMBTQ-emberekről riportkönyvet írni – kérdeztük egyebek mellett L. Murányi Lászlótól, aki A háború árnyékában címmel jelentetett meg kötetet a szomszédban zajló háború szenvedő alanyairól. A gyakorlott riportkönyv-szerzővel beszélgettünk a harcok lehetséges kimeneteléről, a történelem által elsodort kisemberekrők, és arról, mivel lepte meg Csányi Vilmos etológusprofesszor.

Read more

„Miért lennék én idegen bárhol az emberek között?!”

„Bugyogtak, forrtak, kikívánkoztak” szentföldi barangolásainak élményei Kiss Juditból, ezért írt belőlük könyvet Izrael színei címmel. A bő két évtizede megírt szöveg első kiadása azonban, mint meséli, félrecsúszott, ezért volt szükség most másodikra. A beszélgetésből kiderül az is, milyen volt ateistaként a Szentföldön kóborolni, hogyan élte túl az életveszélyes helyzeteket, és miként látja az izraeli-palesztin konfliktust a hétköznapokban.

Read more

„A vezér kiemelkedéséhez kedvező talajt jelentenek a válsághelyzetek”

Az utóbbi évtizedekben könnyebb a világot megérteni a „vezérdemokrácia” elméletének segítségével, mint a hagyományos „liberális demokrácia” fogalmi eszközeivel – állítja Körösényi András, a Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora. Ő az egyik szerkesztője egy új tanulmánykötetnek, amit Vezérdemokráciák a világban – Macrontól Erdoganig és Trumpig címmel adott ki az Az Ad Librum Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete. A beszélgetésben szóba került, hogy miért mostanában terjedt el ez az államforma, milyen vezetőkből lehet vezér, mely államokhoz hasonlít e téren Magyarország, és miért nem lehet konszolidálni egy kialakult vezérdemokráciát.

Read more

„Nem akartam matematikailag gagyit írni”

Még Henry Ford meggazdagodása és az emberi szervezetből kiürülő méreganyagok között is lehet kapcsolatot találni a matematika segítségével – állítja Kertész Viktor. A Kiszámítható? Véletlen? Káosz? című kötet matematikaprofesszor szerzője arról is mesél, miért nem hagyta ki a képleteket a kötetből és milyen kételyek gyötörték könyvírás közben.

Read more

„Hátamon a zsákom, bal kezemben a jegyzetfüzet, jobb kezemben a toll és a fényképezőgép”

„Két év gyönyörűség” – így nevezi Bánszegi Katalin azt a rengeteg munkát, amit befektet egy-egy útikönyv megírásába. Algéria kötetének megjelenése alkalmából a szerző részletesebben is mesél munkamódszeréről, és arról is, miért nem fél elmenni a világ nem feltétlenül jó hírű országaiba is.

Read more

„El kell fogadni az ellentmondásokat: sokféle Petőfi létezett, nem csak egy”

Orvosprofesszorként kezdett Petőfivel foglalkozni Kovács Adorján, akinek most jelent meg kismonográfiája a költőről, születése 200. évfordulója alkalmából. A szerzővel készített interjúból kiderül, hogy miért ellentmondásos Petőfi életműve, miért nem ismerik jól a magyarok sem, és mi volt a titka, hogy fél év alatt össze tudott állítani egy komoly szakirodalmi hivatkozásokkal teli kötetet.

Read more

„Könyvem célja nem a Biblia megcáfolása”

Miért Jézus lett a kiválasztott a sok korabeli messiásjelölt közül? Miért őt tartják Isten fiának? Egyebek mellett ezek a kérdések is foglalkoztatták Kovács Györgyöt, amikor belevágott a Biblia elemzésébe. A keresztény vallás megszületésének története című kötete több éves kutatómunka után születet meg, most pedig harmadik, immár angol fordítása is megjelent. A szerző mesélt a munka nehézségeiről és arról is, hogyan próbálta elkerülni, hogy megharagudjanak rá a vallásos emberek.

Read more