„Minden azon múlik, hogy a tudományos élet képviselői mennyire befogadóak az új gondolatokra”

Más okozza a földrengéseket, mint eddig gondoltuk – állítja Kovács György, akinek A földrengések kiváltó oka című új kötete ebbe az elméletbe enged betekintést. Mennyi ideig tartott az elmélet kidolgozása, mit szólnak ehhez majd a geológusok, és mit kéne megváltoztatni, ha beigazolódna a teóriája – kérdeztük egyebek mellett a szerzőtől.

Read more

„Borzasztó lenne, ha mindannyian egyformán gondolkodnánk”

Nála nem foglalkozási ártalom, hogy a világ jelenségei mögött mindenütt matematikát lát, de az sem veszít semmit, aki nem így gondolkodik – hangsúlyozza Kertész Viktor matematikuspofesszor. Új könyve, az Egyszerű? Bonyolult? kapcsán mesél az ismeretterjesztő könyvek megírásának nehézségeiről, és a matematikatanítás hiányosságairól.

Read more

„Aki Vietnámba megy, a szívét vigye magával, és ne a magyar gyomrát”

Egy ország, ahol a hagyomány még tartja magát a mindent elárasztó modernitással szemben, ahol háborús sebekbe botlik úton útfélen a látogató, ám soha nem kell félnie. Bánszegi Katalin mesél legújabb, Vietnámról készített útikönyvéről, és arról, miért írja egyre lassabban az útleírásait.

Read more

„Talán a legnagyobb tévedés, amikor Boncza Berta mindennapi halandónak van beállítva”

Ady Endre és Márffy Ödön felesége és múzsája volt Boncza Berta, mégis keveset tudunk róla és azt is rosszul. Ezeket a tévedéseket igyekezett korrigálni Nagybaczoni Molnár Ferenc, a Csinszkával távoli rokonságban álló szerző új kötetében. A beszélgetésben arról is szó esik, miért nehéz manapság levéltárban kutatni, milyen legendák torzítják a Csinszka-képet, és mit jelent az, hogy Boncza Berta „az angyalokkal volt valami atyafiságban”.

Read more

„Az örömutazó elsősorban vesse bele magát a helyi konyhába meg a helyi közlekedésbe”

„A politikai ellenségeskedésnek nincsenek határai, és nincsenek időhatárai” – szűri le a tapasztalatot pakisztáni élményei kapcsán Bánszegi Katalin, aki sokadik útleírását adta közre. Mi az, ami mellbe vág Pakisztánba, miért nehéz oda eljutni egy átlagutazónak és mit kell megnéznünk, ha csak Rómáig van lehetőségünk utazni?

Read more

„Számomra elsősorban az ember lett a fontos, a háborút elszenvedő áldozat”

Miben más háborús menekültekről és LMBTQ-emberekről riportkönyvet írni – kérdeztük egyebek mellett L. Murányi Lászlótól, aki A háború árnyékában címmel jelentetett meg kötetet a szomszédban zajló háború szenvedő alanyairól. A gyakorlott riportkönyv-szerzővel beszélgettünk a harcok lehetséges kimeneteléről, a történelem által elsodort kisemberekrők, és arról, mivel lepte meg Csányi Vilmos etológusprofesszor.

Read more

„Miért lennék én idegen bárhol az emberek között?!”

„Bugyogtak, forrtak, kikívánkoztak” szentföldi barangolásainak élményei Kiss Juditból, ezért írt belőlük könyvet Izrael színei címmel. A bő két évtizede megírt szöveg első kiadása azonban, mint meséli, félrecsúszott, ezért volt szükség most másodikra. A beszélgetésből kiderül az is, milyen volt ateistaként a Szentföldön kóborolni, hogyan élte túl az életveszélyes helyzeteket, és miként látja az izraeli-palesztin konfliktust a hétköznapokban.

Read more

„A vezér kiemelkedéséhez kedvező talajt jelentenek a válsághelyzetek”

Az utóbbi évtizedekben könnyebb a világot megérteni a „vezérdemokrácia” elméletének segítségével, mint a hagyományos „liberális demokrácia” fogalmi eszközeivel – állítja Körösényi András, a Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora. Ő az egyik szerkesztője egy új tanulmánykötetnek, amit Vezérdemokráciák a világban – Macrontól Erdoganig és Trumpig címmel adott ki az Az Ad Librum Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete. A beszélgetésben szóba került, hogy miért mostanában terjedt el ez az államforma, milyen vezetőkből lehet vezér, mely államokhoz hasonlít e téren Magyarország, és miért nem lehet konszolidálni egy kialakult vezérdemokráciát.

Read more

„Nem akartam matematikailag gagyit írni”

Még Henry Ford meggazdagodása és az emberi szervezetből kiürülő méreganyagok között is lehet kapcsolatot találni a matematika segítségével – állítja Kertész Viktor. A Kiszámítható? Véletlen? Káosz? című kötet matematikaprofesszor szerzője arról is mesél, miért nem hagyta ki a képleteket a kötetből és milyen kételyek gyötörték könyvírás közben.

Read more

„Hátamon a zsákom, bal kezemben a jegyzetfüzet, jobb kezemben a toll és a fényképezőgép”

„Két év gyönyörűség” – így nevezi Bánszegi Katalin azt a rengeteg munkát, amit befektet egy-egy útikönyv megírásába. Algéria kötetének megjelenése alkalmából a szerző részletesebben is mesél munkamódszeréről, és arról is, miért nem fél elmenni a világ nem feltétlenül jó hírű országaiba is.

Read more