Íróképző műhelyek – Halász Margit 10 jó tanácsa
Írás közben mindig törekedjünk az egyszerűségre, és ne csináljunk érzelmi kérdést a szövegünkből – foglalhatók össze Halász Margit író tanácsai. A múlt héten a Zöld Tea „irodalmi hobbiműhelyben” jártunk, ahol hetente tucatnyi érdeklődő készít rövid írásokat, és értékeli helyben azokat Halász Margit. A közösségi alkotókör alapító-vezetője kérésünkre 10 pontban foglalta össze, szerinte mire kell különösen is figyelnie a kezdő íróknak. Ezt követően pedig Könyv Guru olvasói a Zöld Tea foglalkozásán elvégzett gyakorlatokat próbálhatják ki maguk is.
* * *
1. Ne nagyregénnyel kezdj, hanem egy féloldalnyi szövegecskével!
2. Ne feledd, hogy a jó írásműnek, miképpen a rovarnak is három része van: eleje, közepe, vége azaz fej, tor, potroh. Ha ezek közül bármelyiket elveszed, a rovar, azaz az írásod elromlik, nem működik tovább.
3. Az írásod eszköze a magyar nyelv. Ismerd meg a szabályait, receptjeit! A kőműves sem tesz egy zsák mészhez három zsák cementet, mert rideg lesz a habarcs, nem fog kötni.
4. Az egyszerű dolgokat ne írd bonyolultan, inkább a bonyolultakat egyszerűen.
5. Kérve kérlek, eszedbe ne jusson fogalmazni, mindig csak írj!
6. A türelem rózsás írást terem.
7. Ha lehet, kerüld az „Ezt az írásomat nagyon imádom/szeretem” kezdetű mondatokat! Az írás nem érzelmi kérdés. Az írásműved egy produktum, egy termék, ami optimális esetben eladható. A szerelmedet és szeretetedet hagyd a magánéletedre. Engedd át az olvasónak, hogy ő imádja és szeresse, amit csinálsz.
8. Ha húsz jelzővel pingálsz körbe egy karaktert, akkor egészen biztos, hogy bele fog fulladni a festői jelzőidbe, kinyírod szegényt, mielőtt történhetne vele valami izgalmas dolog.
9. A jó olvasónak, mint a rossz ügyfélnek, mindig igaza van.
10. Íróműhelyeket látogatni csak módjával, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.
* * *
Regényt, novellát, verset írt? Olvassa el, hogyan adhatja ki!
Most pedig íme két készségfejlesztő feladat, amellyel a Zöld Tea egyik múltkori műhelyfoglalkozásán résztvevők – köztük Könyv Guru tudósítója is – kipróbálhatták magukat.
- Bemelegítő ujjgyakorlatként egy verset kellett prózába átírni, méghozzá úgy, hogy egy jellegzetes stílusréteg szavait használja a szerző. A következő stílusrétegek közül lehetett választani: hivatalos, publicisztika, vulgáris, szépirodalmi, szaknyelv, szleng (diák, börtön, ifjúsági), tájnyelv. A feldolgozandó vers pedig szintén választható volt: A nagy hegyi tolvaj (A zsivány felesége) című népballada vagy Petőfi Sándortól a jól ismert A tintásüveg című költemény. Erre az átírásra körülbelül negyed óra, 20 perc állt a résztvevők rendelkezésére.
- A másik, a „nagy mű” elkészítése, amelyre bő fél órányi idő van. Ehhez az inspirációt Tar Sándor A mi utcánk című szociografikus művének nyitó írása (Vida bácsi) adja. A feladat pedig az, hogy készítsen mindenki egy rövid írást (többes szám első személyben mesélve) „A mi utcánk” vagy „A mi házunk” címmel, amelyben mutasson be egy lakókörnyezetet. Nem az a lényeg, hogy pontosan fel lehessen ismerni a helyszínt, hanem, hogy az olvasó érezze, milyen közegben él az elbeszélő (mutassa be a szagokat, színeket, zajokat, az épület(ek) külsejét, belsejét), jelenjenek meg tipikus karakterek, derüljön ki azok viszonyulása egymáshoz, mutassa be a jellemző konfliktusforrásokat. A legfontosabb, hogy próbáljanak atmoszférát teremteni, melyet következetesen végigvisznek a szövegen. A szociális tér lehet szélsőséges, minél szélsőségesebb, annál hálásabb íróilag.
(Kattintson a képekre, hogy elolvashassa Tar Sándor említett szövegét!)
A hazai íróképző műhelyeket bemutató sorozatunk korábbi darabjaiban Mezey Katalin, illetve Petőcz András írók tanácsait is megosztottuk már Könyv Guru olvasóival.
Ha máskor is szívesen olvasna hasonló témájú cikkeket, iratkozzon fel Könyv Guru hírlevelére!