Krisz ötletei / Írjunk még könyvcímet!
Múlt heti cikkünkben kielemeztük tizennégy könyv címét: megnéztük, mitől működnek. Az első 7 tanácsunkat itt olvashatja.
A jó címek azonban bárhogyan, bármilyen logika mentén születhetnek. Tehát mi sem állunk meg 7 tippnél, már csak azért sem, mert könyvespolcunk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb címekkel. Rántsuk le a fátylat a könyvcím-írás titkairól!
1. Kezdjük Luca Di Fulvio: A lány, aki megérintette az eget című könyvével.
Csodálatos ez a cím, mert kalandot, érdekességet ígér. A főszereplőt is megmutatja, mégpedig a vágyán keresztül: és a különleges vágy különleges főszereplőt is jelent. Ezen túl a cselekménybe is bepillantást enged, hiszen azt reméljük, a könyv azt az utat mutatja be, ahogy a lány eléri a célját. Márpedig mi szeretünk arról olvasni, hogy a célok igenis elérhetőek. Érdekességképp elmesélem, hogy Lucát személyesen is ismerem, és megkérdeztem tőle, mi volt ennek a könyvének a munkacíme. A válasz: Velence. Azt hiszem, nem csak Luca és én gondoljuk úgy, hogy a végleges cím, amit a kiadó javasolt, jobb választás volt.
Hasonló címek:
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a karácsonyi búcsúcsók. Szintén megmutatja, ki a főszereplő, valamint felvillant egy mozzanatot a cselekményből. Érdekes, hogy a búcsúcsók már önmagában ellentétet hordoz, a karácsonyi búcsú még egy további ellentétet ad hozzá. A karácsonynak ezen túl különleges érzelmi töltete is van, így anélkül, hogy végiggondolnánk, télidőben tudattalanul nyújtjuk ki a kezünket egy ilyen könyv után.
Leslie L. Lawrence: Kukorica Istennő énekel. Itt is egy fontos szereplőt látunk, valamint egy pillanatképet a cselekményből. Itt semmilyen ellentét nincs, sőt, a hangulatot minden egyes szó fokozza. A kukorica már önmagában olyan dolog, ami nekem a látóhatár széléig húzódó kukoricaföldet juttatja eszembe. Nem csoda, ha erre a képre rávetül egy istenség képzete, és az, hogy ének csendüljön fel, ezek után már természetes is: mintha egy pogány rítusnak lennék szemtanúja. Az olvasónak szemernyi kétsége sincs, mit kap a pénzéért cserébe.
2. Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából – Példatár + Megoldások cím előtt megemelem a kalapom. A legtöbb magyar nyelvű szakkönyvcím szárazon írja le a témát, esetleg egy enyhe cél bemutatásával. De ez… Komolyan kedvem támad megvásárolni, mert sosem szerettem a kémiát, és az, hogy valaki meglebegteti előttem, hogy ennek ellenére ötösöm lehet belőle, az egy csodával ér föl. Villányi Attila olyan profin kitalálta olvasója ki nem mondott, még maga előtt sem ismert óhaját, hogy megérdemli a bestseller címet. Ugyanis ez az „ötösöm lesz” fordulat szerintem nem működik mateknál vagy magyarnál. Ez csak az ilyen, mondhatni közutálatnak örvendő témákban jöhet be, mint a kémia. Nem csak szakkönyvírók figyelmébe ajánlom: a cím ígérje azt, amire a célközönség csupán álmában vágyik!
Hasonló ötlet:
William Davis: Búza nélkül – Fogyjunk gyorsan és egészségesen. Itt is a cél került az alcímbe, de vannak kétségeim, mennyire hiteles a „gyors fogyás”. Szerintem figyelemfelkeltőbb lett volna a „Fogyjunk lassan és egészségesen”.
3. Következő briliáns címünk a Kitömött barbár Péterfy Gergelytől.
Első látásra ez is egy ellentétnek tűnik, két össze nem illő szónak. De ez ennél több: abszurd, ironikus, keserű. Éles nyelvű (társadalom)kritikánknak például találó címe lehet egy ehhez hasonlóan cinikus szókép.
Szintén találó cím:
Ferenczi Krisztina: Szüret – Az Orbán vagyonok nyomában. Maga a szüret szó az őszi betakarítás képét jeleníti meg előttünk, de ha összekapcsoljuk az alcímmel, máris egy pofátlanul ironikus címet kaptunk.
4. Nézzük a szintén sikeres Laszlo Bock-könyvet: A Google titok – Irányítsd és éld az életed. Ez számomra azért érdekes, mert míg a főcímet irigylésre méltónak találom, az alcím előtt értetlenül állok. A főcím annyira jól eltalált: elsősorban azért, mert egy olyan márkanévre támaszkodik, melyet milliók ismernek és szeretnek. Másrészt azért, mert a „titok” mindig felcsigázza az érdeklődésünket. Harmadrészt pedig ez a két szó összekapcsolva a négyzetre emeli egymás hatását. Van bárki is, akit nem érdekel, mitől lett a Google az, ami? Ugye nincs. Ez a könyv tehát minden olvasót célozhat. De az alcím… Mintha egy rossz segíts-magadon kalauz címe lenne. Találóbb lett volna egy konkrét alcím, például: Irányítsd úgy az életed, mint Larry Page.
Ugyanez az alapötlet más könyvcímekben:
Star Wars – Szereplők nagykönyve és Minecraft – Az építés kézikönyve. Fontos tudni! Ha létező szereplőkről, játékokról, filmekről, könyvekről írunk, ezekből kölcsönzünk, akkor kizárólag a jogtulajdonos engedélyével jelentethetjük meg a könyvet.
Marék Veronika: Boribon tojást fest. A szerző a saját maga által teremtett márkanevet használja ki, ami épp olyan jó, mint bárki másé.
Jane Hawking: Utazás a végtelenbe – A mindenség elmélete. A szerző tulajdonképpen a férj nevét, mint márkanevet használja ki. De említhetném Salinger Richárd nevét is – egy ilyen vezetéknévvel valóban muszáj könyvet írni. Akinek ma híres írói vezetékneve van, érdemes elgondolkodnia a regényíráson – hiszen az énmárka többet jelent, mint valaha!
5. Egyedülálló ötletet alkalmaz Vass Virág: Szoknya-blues kötete. A szójátékot. Hiszen a szoknya-blúz összeállítás és a szoknya-szomorúság teljesen mást jelent, mégis mindkettőre asszociálunk a címből. Érdemes kétértelmű szavakat keresni, játszani velük, hogy egy különleges címet kapjunk.
6. Utolsó tippünkhöz Szunyogh Szabolcs könyvét hívjuk segítségül: Jákób csillaga – Zsidóság vallás, hagyomány, kultúra. Ez már a főcímben elejt egy olyan kulcsszót, ami alapján a téma iránt érdeklődők egyből felfigyelnek rá. Jákób. Ez nem olyan szó, ami a tartalomra utal, inkább a témára vagy a felfogásra. A lényeg, hogy egy olyan kifejezés legyen, ami a célközönségnél egyből bekapcsolja az „érdekes könyv” villogót. Kislányos szülőknél például a tündér, a póni szavak ilyenek, fiús szülőknél a gyerekesen alpári kifejezések (puki, büdös, medvelöket). 
Szunyogh Szabolcs címe azért is ötletes, mert a csillag szó is a zsidóságra utal, de ha ez még nem lenne elég, akkor az alcímben ki is mondja, szerepel a zsidóság szó is. Tehát ugyanúgy élt a fokozás eszközével, mint Leslie. L. Lawrence.
Szintén szerepel kulcsszó az alábbi címekben:
Berg Judit: Tökmagok a korallzátonyon: a „tökmag” gyerek-kifejezés, jó ötlet mesecímben alkalmazni.
Nora Roberts: Árnyékvarázslat – O’Dwyer örökség 2.: mind az árnyék, mind a varázslat egy-egy kapcsoló, melyek szintén fokozzák egymás hatását. Az alcím, azaz sorozatcím is kifejező és titokzatos, erősíti a cím hangulatát. Nagyobb tizenéveseknél, korai huszonéveseknél biztos nyertes könyvcím!
Összefoglalva tehát, könyvcím választásakor az alábbi ötletekre támaszkodhatunk:
- A cím a főszereplőt is mutassa meg (tartalmazzon nevet vagy utalást a személyre).
- Villantsa fel a főszereplő vágyát, célját.
- Engedjen bepillantást a cselekménybe.
- Minden egyes szó fokozza a hangulatot, ne legyen semmilyen ellentét a szavak, kifejezések közt.
- A cím ígérje azt, amire a célközönség vágyik.
- Ha a tartalomhoz illik, találó cím lehet egy kifejezetten cinikus vagy abszurd szókép.
- Támaszkodjunk olyan márkanévre, amelyet már ismernek és szeretnek.
- Érdemes szójátékot alkotni, kétértelmű szavakat keresni, játszani velük, hogy egy különleges címet kapjunk.
- Elejthetünk egy olyan kulcsszót, ami alapján a téma iránt érdeklődők egyből felfigyelnek a könyvre.
Saját könyvünk címét keresve érdemes minden tipp alapján alkotni legalább egy változatot (ne feledjük a múlt hetieket sem). Aztán összevonhatunk két-három tippet, ahogy a nagyok is teszik. Ebből a bő listából aztán már biztosan lesz kedvencünk!
Jövő héten fülszöveget írunk… vagyis inkább kritizálunk. Alaposan kielemezzük, mitől lesz érdekes a könyv hátlapján lévő kedvcsináló!
Ha könyvcímekkel, vagy bármi egyéb könyves témával kapcsolatban kérdése, megjegyzése van, kíváncsian várjuk, tanácsadó rovatunkban véleményt mondunk és válaszolunk!