Krisz ötletei / Írjunk még könyvcímet!
Múlt heti cikkünkben kielemeztük tizennégy könyv címét: megnéztük, mitől működnek. Az első 7 tanácsunkat itt olvashatja.
A jó címek azonban bárhogyan, bármilyen logika mentén születhetnek. Tehát mi sem állunk meg 7 tippnél, már csak azért sem, mert könyvespolcunk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb címekkel. Rántsuk le a fátylat a könyvcím-írás titkairól!
1. Kezdjük Luca Di Fulvio: A lány, aki megérintette az eget című könyvével.
Csodálatos ez a cím, mert kalandot, érdekességet ígér. A főszereplőt is megmutatja, mégpedig a vágyán keresztül: és a különleges vágy különleges főszereplőt is jelent. Ezen túl a cselekménybe is bepillantást enged, hiszen azt reméljük, a könyv azt az utat mutatja be, ahogy a lány eléri a célját. Márpedig mi szeretünk arról olvasni, hogy a célok igenis elérhetőek. Érdekességképp elmesélem, hogy Lucát személyesen is ismerem, és megkérdeztem tőle, mi volt ennek a könyvének a munkacíme. A válasz: Velence. Azt hiszem, nem csak Luca és én gondoljuk úgy, hogy a végleges cím, amit a kiadó javasolt, jobb választás volt.
Hasonló címek:
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a karácsonyi búcsúcsók. Szintén megmutatja, ki a főszereplő, valamint felvillant egy mozzanatot a cselekményből. Érdekes, hogy a búcsúcsók már önmagában ellentétet hordoz, a karácsonyi búcsú még egy további ellentétet ad hozzá. A karácsonynak ezen túl különleges érzelmi töltete is van, így anélkül, hogy végiggondolnánk, télidőben tudattalanul nyújtjuk ki a kezünket egy ilyen könyv után.
Leslie L. Lawrence: Kukorica Istennő énekel. Itt is egy fontos szereplőt látunk, valamint egy pillanatképet a cselekményből. Itt semmilyen ellentét nincs, sőt, a hangulatot minden egyes szó fokozza. A kukorica már önmagában olyan dolog, ami nekem a látóhatár széléig húzódó kukoricaföldet juttatja eszembe. Nem csoda, ha erre a képre rávetül egy istenség képzete, és az, hogy ének csendüljön fel, ezek után már természetes is: mintha egy pogány rítusnak lennék szemtanúja. Az olvasónak szemernyi kétsége sincs, mit kap a pénzéért cserébe.
Hasonló ötlet:
William Davis: Búza nélkül – Fogyjunk gyorsan és egészségesen. Itt is a cél került az alcímbe, de vannak kétségeim, mennyire hiteles a „gyors fogyás”. Szerintem figyelemfelkeltőbb lett volna a „Fogyjunk lassan és egészségesen”.
3. Következő briliáns címünk a Kitömött barbár Péterfy Gergelytől.
Első látásra ez is egy ellentétnek tűnik, két össze nem illő szónak. De ez ennél több: abszurd, ironikus, keserű. Éles nyelvű (társadalom)kritikánknak például találó címe lehet egy ehhez hasonlóan cinikus szókép.
Szintén találó cím:
Ferenczi Krisztina: Szüret – Az Orbán vagyonok nyomában. Maga a szüret szó az őszi betakarítás képét jeleníti meg előttünk, de ha összekapcsoljuk az alcímmel, máris egy pofátlanul ironikus címet kaptunk.
Ugyanez az alapötlet más könyvcímekben:
Star Wars – Szereplők nagykönyve és Minecraft – Az építés kézikönyve. Fontos tudni! Ha létező szereplőkről, játékokról, filmekről, könyvekről írunk, ezekből kölcsönzünk, akkor kizárólag a jogtulajdonos engedélyével jelentethetjük meg a könyvet.
Marék Veronika: Boribon tojást fest. A szerző a saját maga által teremtett márkanevet használja ki, ami épp olyan jó, mint bárki másé.
Jane Hawking: Utazás a végtelenbe – A mindenség elmélete. A szerző tulajdonképpen a férj nevét, mint márkanevet használja ki. De említhetném Salinger Richárd nevét is – egy ilyen vezetéknévvel valóban muszáj könyvet írni. Akinek ma híres írói vezetékneve van, érdemes elgondolkodnia a regényíráson – hiszen az énmárka többet jelent, mint valaha!
6. Utolsó tippünkhöz Szunyogh Szabolcs könyvét hívjuk segítségül: Jákób csillaga – Zsidóság vallás, hagyomány, kultúra. Ez már a főcímben elejt egy olyan kulcsszót, ami alapján a téma iránt érdeklődők egyből felfigyelnek rá. Jákób. Ez nem olyan szó, ami a tartalomra utal, inkább a témára vagy a felfogásra. A lényeg, hogy egy olyan kifejezés legyen, ami a célközönségnél egyből bekapcsolja az „érdekes könyv” villogót. Kislányos szülőknél például a tündér, a póni szavak ilyenek, fiús szülőknél a gyerekesen alpári kifejezések (puki, büdös, medvelöket).
Szintén szerepel kulcsszó az alábbi címekben:
Berg Judit: Tökmagok a korallzátonyon: a „tökmag” gyerek-kifejezés, jó ötlet mesecímben alkalmazni.
Nora Roberts: Árnyékvarázslat – O’Dwyer örökség 2.: mind az árnyék, mind a varázslat egy-egy kapcsoló, melyek szintén fokozzák egymás hatását. Az alcím, azaz sorozatcím is kifejező és titokzatos, erősíti a cím hangulatát. Nagyobb tizenéveseknél, korai huszonéveseknél biztos nyertes könyvcím!
Összefoglalva tehát, könyvcím választásakor az alábbi ötletekre támaszkodhatunk:
- A cím a főszereplőt is mutassa meg (tartalmazzon nevet vagy utalást a személyre).
- Villantsa fel a főszereplő vágyát, célját.
- Engedjen bepillantást a cselekménybe.
- Minden egyes szó fokozza a hangulatot, ne legyen semmilyen ellentét a szavak, kifejezések közt.
- A cím ígérje azt, amire a célközönség vágyik.
- Ha a tartalomhoz illik, találó cím lehet egy kifejezetten cinikus vagy abszurd szókép.
- Támaszkodjunk olyan márkanévre, amelyet már ismernek és szeretnek.
- Érdemes szójátékot alkotni, kétértelmű szavakat keresni, játszani velük, hogy egy különleges címet kapjunk.
- Elejthetünk egy olyan kulcsszót, ami alapján a téma iránt érdeklődők egyből felfigyelnek a könyvre.
Saját könyvünk címét keresve érdemes minden tipp alapján alkotni legalább egy változatot (ne feledjük a múlt hetieket sem). Aztán összevonhatunk két-három tippet, ahogy a nagyok is teszik. Ebből a bő listából aztán már biztosan lesz kedvencünk!
Jövő héten fülszöveget írunk… vagyis inkább kritizálunk. Alaposan kielemezzük, mitől lesz érdekes a könyv hátlapján lévő kedvcsináló!
Ha könyvcímekkel, vagy bármi egyéb könyves témával kapcsolatban kérdése, megjegyzése van, kíváncsian várjuk, tanácsadó rovatunkban véleményt mondunk és válaszolunk!