3 feladat, amit minden (sikeres) könyv megírása előtt el kéne végezni

Nem könnyű egyszerre eredeti, mégis az olvasók körében népszerű könyvet írni – különösen, ha az író még kezdő, vagy egy új műfajban próbálja ki magát. Éppen ezért, még mielőtt kiadót keresnénk, vagy egy gyakorlott szerkesztőhöz fordulnánk tanácsért, érdemes néhány egyszerű lépésben végezni némi piackutatást, és ezek alapján pozícionálni a regényünket. Ezek egyrészt segítenek „belőni” a könyvünket a megfelelő műfajba, rátalálni a sikeres receptre, végső soron pedig lehetővé teszik, hogy elkerülhessünk alapvető hibákat. Nézzük a 3 legelső lépést!

1. Keressünk hasonló témájú sikeres könyveket!

Nem mindig könnyű a miénkhez hasonló regényekkel szembesülni, de ez az első és legfontosabb lépés, hogy igazán jól eladható és sikeres saját munkával állhassunk elő. Le kell azonban győzni a kisebbrendűségi érzéseinket, és figyelmes olvasóként kell végigböngészni könyvünk piaci versenytársait. Nagyon sokat lehet ugyanis tanulni egy ilyen gyűjtésből, és bár valóban sok előnyük van a többieknek azzal, hogy már bizonyítottan jó pozícióban vannak a könyvesboltokban (és az olvasók polcain), de a mi kötetünk még jobb lehet azáltal, hogy figyelününk az erényeikre és hibáikra.

Készítsünk táblázatot, és gyűjtsük össze a mi műfajunkhoz és témánkhoz leginkább hasonló címeket, szerzőket és kiadóikat. Ezeket

érdemes úgy beírni a táblázatba, hogy egyből az internetes elérhetőségüket is odamásoljuk,

hogy könnyen rájuk kereshessünk, ha szükségünk van erre. A versenytársakat aztán csoportosíthatjuk szerzők, témák és kiadók szerint is. Ezekből mind másféle információkat szűrhetünk le. A nagy könyvesboltok oldalain az irodalomon belül számos kategóriában kereshetünk (a szórakoztató irodalomon belül még legalább 8-9 alkategória van), ez megkönnyíti és gyorsítja a gyűjtést. De vannak például különféle sikerlisták, azokat se hagyjuk ki első körben. Ezen túl könyvtári honlapokon is érdemes böngészni, mert nem csak a legfrissebb kínálat számít.

2. Mit találunk a fülszövegben?

Ha már megvan az a bizonyos „virtuális” könyvespolc, amelyre a mi könyvünk is illene, jól tesszük, ha körülnézünk rajta. Az első kérdések pedig ezek kellenek, hogy legyenek: Mennyire eredeti a mi témánk? Nincs egy (vagy még másik három) nagyon hasonló történet a piacon? De fordítva is érdemes feltenni a kérdést: van-e olyasmi, ami szinte az összes sikeres regényben megvan? Lehet, hogy erre buknak az olvasók? (A borítók és címek elemzésére egy külön posztban fogunk kitérni.)

Ezek megválaszolásához adnak sok segítséget a fülszövegek, borítószövegek. Ezek a rövid, általában 700 szónál is kurtább leírások sokat elárulnak a regényekről. Olvassuk át mindegyiket a fentebb említett szempontok szerint! És aztán keressünk bennük kulcsszavakat, kulcsmondatokat, olyan fogalmakat, amelyek első olvasásra kiugranak! Figyeljük meg, hogy ezek alapján mi lehet, ami működik, és mi az, ami nem.

Ezután

készítsük el mi is a saját borítószövegünket!

Ez nem is olyan könnyű feladat, amikor még nincs kész a regényünk, de éppen ezért nagyon jó gyakorlat. Segít egyrészt megcélozni a vágyott közönséget, másrészt már ebben a kezdeti állapotban is jobban rá tudunk fókuszálni a témánkra. Igyekezzünk pontosak, tömörek és figyelemfelkeltőek lenni! Írjunk olyan borítószöveget, amire – legalábbis szerintünk – felkapná a fejét a képzeletbeli olvasónk. (Hogy hogyan is képzeljük el az ideális közönségünket, arról ebben a posztunkban írtunk bővebben.) Tegyünk nyugodtan több próbát is, nem baj, ha elsőre nem sikerül. Készíthetünk többféle stílusú kis ajánlót is, lehet, hogy egy kevésbé szokványos stílus felel meg a mi kötetünknek. Ráadásul ez a kis ajánló akkor is a segítségünkre lehet, ha már kiadót keresünk, és ott kell elmagyaráznunk a könyvünk témáját.

3. Mit írnak a versenytársaink könyveiről?

Lépjünk még tovább, és olvassunk egy kicsit utána a megtalált könyveknek. Kritikák, bloggerek ismertetői, olvasói értékelések. Ezekből látjuk majd, ki hogyan fogadta ezeket a történeteket, és mit szeretett (vagy utált) bennük. Ha nem figyelünk arra, a közönség miért vette meg (és szerette) a versenytársak regényeit, aligha találhatunk rá a siker receptjére. Készítsünk jegyzeteket, legyünk alaposak, próbáljunk mindent előkeríteni (akár a könyvszakmai lapokat is megnézhetjük)! Minél több az adatunk ezen a téren, annál hatékonyabban találunk rá a helyes útra a saját történetünk pozícionálásával és megírásával kapcsolatban. Ha már tucatnyi olvasó jelez valamit (például egy hibát), azt már érdemes komolyan venni.

Ne feledjük: aki komolyan veszi a reménybeli olvasóit, azt majd az olvasók is komolyan fogják venni.

A legtöbb sikeres író általában újragondolja (vagy újraírja) a történetét, miután elvégezte ezt a piackutatást. Mindez ugyanis segít megtalálni azokat a lyukakat is a kínálatban, ahová be lehet törni, ahol valós olvasói igényeket lehet kiszolgálni. Végső soron pedig mi mással lehetne sikeressé tenni egy könyvet? Az olvasóközönség megismerése tehát az első és legfontosabb mindenféle könyv írása előtt, ezt sajnos semmiféle zseniális ötlet nem tudja helyettesíteni. És még a legnagyszerűbb történetet is érdemes ezek alapján átgondolni, mert egy jó könyvnél mi sem ér többet, mint egy jó és sikeres könyv! Legalábbis azok számára, akik nem csak megjelentetni, de el is szeretnék adni a történetüket…

Borítókép: John Michael Thomson / Unsplash.com