„Hiánypótló lehet egy kavarás már-már dokumentatív ábrázolása”

A szerelem gyakran igazságtalan libikóka – fogalmaz Rózsa, aki első regényeként saját szerelmének történetét vetette papírra. Az Egy álmodozó első csókja című kötet szerzője elmagyarázza, miért olyan nehéz egy alacsony önértékelésű embernek ismerkedni, és hogy miért volt jó ötlet „hibrid” regényt írni, amiben a szövegen túl versek és chat-bejegyzések is vannak.

Read more

„Ma is le lehet kötni a gyermek figyelmét hagyományos mesékkel, és le is kell”

Kétgyermekes anyukaként jutott eszébe, hogy leporolhatná a gyerekeinek még ovis korukban mondott meséket, folytathatná és ki is adhatná őket – meséli Szabó Krisztina, hogyan jutott el az Alvócimbik című kötet publikálásáig. Szerinte a meséket nemcsak olvasni kell, hanem meg is beszélni, a jó mese történeteibe pedig a gyerek bele tud helyezkedni.

Read more

Nem merünk kérdezni, mert félünk a válaszoktól

Mi a nagyobb vakság: a fizikai vagy az érzelmi? – feszegeti könyvében Szolnoki Kata, aki Tükröződések fehér fényben címmel jelentette meg első regényét. Könyv Guru a kiszolgáltatottság erejéről, a többszereplős látásmód megteremtéséről és A Mester és Margaritával való párhuzamról is kérdezte a szerzőt.

Read more

Melyik MI nyelvi modellt használjam? 4/4.

Aki ma nem használja az MI-t, holnap hátrányban lesz, és éveken belül leküzdhetetlen hátrányba kerül.

Read more

„Én vagyok az idő”

Novellák után különleges verseskötettel jelentkezett Mihály András, aki az Elképzelt utak. Versek és kép-emlékek című kötetben úti élményeit és fotóit rakta párba. Az interjúban beszélt a születéstől az elmúlásig és tovább tartó emberi utazásról, az idő múlásáról és a regényírás nehézségeiről.

Read more

Mit tegyünk, ha túl hosszú lett a regényünk első változata?

Megijedtünk, hogy túl hosszú lett a kézirat? Ne dőljünk még a kardunkba, most kezdődik a szerkesztés, tömörítés, húzás, vagy egyszerűen szükség van egy második kötetre is. Könyv Guru tanácsai írás után, húzás előtt.

Read more

A játék híd a társadalom különböző csoportjai között

Családi körben, nagy közösségekben és akár fogyatékossággal élő személyek bevonásával is jól szórakozhatnak azok, akik A játék mindenkié című új kötetből választanak maguknak szórakozást. A szerzők, Britz-Farkas Nelli és Kertész Katalin azt is elárulták, mi a kedvenc játékuk, hogyan változtatja meg a felnőttek hétköznapjait pár perc önfeledt nevetés, és hogyan kínálnak offline játékaikkal alternatívát a digitális világ szórakozásaival szemben.

Read more

„Abszurdum, hogy a család és a házasságközvetítő által összehozott ifjak csak az esküvő után láthatták egymást”

Évtizedek munkájával tudta családtörténeti regénnyé formálni dédapja emlékiratait Káldor Judit, aki az Ükanyám, Giselle című dokumentumregényével csak egy trilógia első kötetét adta közre. A szerző mesél zsidók és keresztények együttéléséről, házasságkötéséről a 19. században, és arról is, milyen hasonlóságokra csodálkozhatnak rá a mai kor olvasói az akkori politikai csatározásokban.

Read more

Hogyan használjuk az MI-t a regényírás fejlesztésére 3/4.

Miben kérjük a mesterséges intelligencia közreműködését, hogy jobb legyen az írásunk?

Read more

„A főszereplők a kerítés ellentétes oldaláról jöttek, de felismerték egymásban az értékeket”

Már öt története is fiókban van, de végül egy olyan romantikus regényt adott ki, amelyről maga sem hitte volna, hogy meg tudja írni. Rénes András, a Kötelékek című kötet szerzője beszél világháborús képtelen szerelemről, náci őrök lelkiismeretéről és az író önfeltárásáról.

Read more