Miből tudom eldönteni, hogy érdemes-e sorozatot írni a regényemből?
Írtam egy jó sztorit, sőt már ki is adták, de még mindig nem tudom eldönteni, vajon megéri-e folytatni. Ha nem
Olvas tovább
Szerző: Könyv Guru
„Amire szükségem van az életben, az végig megvolt, a többit pedig nem érdemes erőltetni”
Az író bízzon meg az első ihletében – vélekedik Balogh Szilárd, aki golyóstollal írta háromrészes regényét, a Hajnalig-ot, aminek most a II. része került a könyvesboltokba. Arról is beszél, hogyan döntötte el, hol végződjenek és kezdődjenek az egyes különálló részek, miért érzi „ébredésnek” a mostani időszakot, és miért nem járt szórakozóhelyen immár három éve.
Olvas tovább
„Mindig odafigyelek, hogy ne kétbites karaktereket alkossak, hiszen az olvasóim sem azok”
Gyerekként a tévében látott történeteket írta újra, aztán felnőttként jött rá, hogy nem kell minden sztorinak happy enddel végződnie – meséli Koncz Péter első regénye, a komor hangulatú pszichothriller, a Becky – Történetek okról és okozatról kapcsán. Az interjúban szó esik függőségről, éjszakai regényírásról és arról, miért nem bánja, ha menet közben magától alakul a történet.
Olvas tovább
Miért diktáljam a könyvemet?
A diktálásnak sok előnye van: jobban figyelünk a sztorira, életszerűbbek a párbeszédek és még egészségesebbé is tesz.
Olvas tovább
„Amikor már a vége fele jártam, volt, hogy nem emlékeztem, mit írtam pontosan az elején”
Grafikusként adódott volna, hogy képregényt készítsen, végül mégis regényt írt Szlamcsik Máté. A Kulipintyó – Az eltűnt kori fogadó című fantasy-kötet szerzője az interjúban mesél a képekhez, rajzokhoz való viszonyáról, a címadás történetéről és egy elképzelt világ építésének nehézségeiről is.
Olvas tovább
Megkérdeztük a mesterséges intelligenciát, hogyan tud segíteni egy írónak, de csak félig nyugtatott meg
Mindenki a ChatGPT-ről beszél az utóbbi hónapokban, ezért mi elhatároztuk, hogy vele beszélünk, és megkérdezzük, hogyan tudja segíteni egy író munkáját. Melyik műfajban a leghatékonyabb, tényleg elveszi-e az írók kenyerét és hogy reagál, ha arra kérjük, rajzolja meg a szereplőink személyiségét. Úgy tűnik, egy próbát mindenkinek megér.
Olvas tovább
„Ha mindezeket nem örökítem meg, velem együtt a sírba kerül”
Gyerekkori barátjának kezdte leírogatni élete (életük) történetét, majd mások is biztatták: csináljon könyvet izgalmas jegyzeteiből. Így kezdődött Háry Pál memoárjának története, aki azt is elmeséli, hogy miért Világközepi élményeim lett a kötet címe, miért nem szabad csak úgy berakni különféle fiókokba a jegyzeteket, és milyen Amerikából telefonon keresztül írni egy könyvet.
Olvas tovább
„Mindent meg kell élni: a fájdalmat, a haragot, a szomorúságot is”
Csak akkor tudunk meggyógyulni egy szétesett párkapcsolat traumájából, ha előtte teljes mértékben átéltük a gyötrelmeket is – fogalmaz Ángyán Patrícia, aki első regényében egy ilyen felemás gyógyulási történetet mesél el. A Szakításunk naplója című kötet szerzője elmeséli, hogy szippantja be újra és újra az alkotófolyamat, és azt is, mi tudja leginkább kizökkenteni a munkából.
Olvas tovább
„Kifejezetten örülök, hogy olyan témáról írhattam, ami a legtöbb ember számára tabu”
Nem fél attól Szabics Adrienn, hogy erotikus írónak skatulyázzák be, miután olvasói biztatásra írt sokkal részletesebben és szókimondóbban az intim pillanatokról második regényében, A prostituált hercegnőben. A szerzővel arról is beszélgettünk, milyen formában inspirálták még az olvasói visszajelzések, és hogy mitől félt igazán a második regényét írva.
Olvas tovább
Számít az, hogy jelen vagy múlt időben írjuk a regényünket? És ha igen, melyiket válasszuk?
Még írás előtt el kell dönteni, hogy jelen vagy múlt időben meséljük a regényünket. De milyen szempontok alapján döntsünk? FIlmszerűbb, közvetlenebb történetet akarunk, vagy összetettebb karaktereket és jól szerkesztett cselekményt? Könyv Guru tanácsai az igeidők használatáról.
Olvas tovább