„Mintha ráleltem volna a páncélomra, ami megvéd az ítélkezéstől”

Egy makacs álom és egy kamukapcsolat nagy szerepet játszik Kate George, azaz György Nikoletta új regényében, a Fejtsd meg az álmom című romantikus történetben. A szerző mesél álnévválasztási szempontjairól és az erotikus jelenetek adagolásának művészetéről is.

Read more

Biztosan kell korrektor?

Megspórolható-e a korrektúra? Krisz véleménye

Read more

„Sokszor többet jelent inspirálni, mint megtanítani”

„A motiváció, az elszántság mellett azt kell elhinni, hogy bárki bármit meg tud tanulni” – állítja Csíkos Csaba, aki arról írt könyvet, hogy saját kezűleg épített egy tengerjárásra is alkalmas vitorlást a fészerben. De szó esik a becsapós YouTube-oktatóvideókról, happy endes operáról, fogzási problémákról, valamint Hemingwayről és a sokszor átírt bekezdésekről.

Read more

„Egész életünkben illúziókat kergetünk”

„Ha már egy embernek tetszeni fog, boldog leszek” – vallja Peter Urs, azaz Urszuj Péter, aki egyszeri kísérletnek szánja Kiválasztottak című regényét. A beszélgetésben szó esik a világot befolyásoló elit klubokról, hétköznapi trágárságról és az esetleges irodalmi Nobel-díjról.

Read more

Feszesítsünk a szövegen – azaz a törlés ereje

A próza mindig nyer vele, ha az összes felesleges szót kiszedjük belőle. – Krisz tanácsai a szöveg rövidítésére.

Read more

„Nálam az írás mindig egy felvetéssel kezdődik: »mi van, ha?«”

„A magyar társadalom attitűdje a fogyatékkal élőkkel és családjaikkal kapcsolatban még mindig sokszor a kirekesztésre és a távolságtartásra épül. Több empátiára, nyitottságra és valós segítségre lenne szükség” – vallja Bálint Erika, aki Félszárnyú angyalok regényében egy Down-szindrómás kislány és családja életét kíséri végig. Miért kellett óvatosan bánnia az érzelmekkel, van-e olyan, hogy „normális”, és mire kellett a fiktív szakdolgozat?

Read more

„Azt kell tennünk, amitől félünk”

„Sok cselekményvázlat és sokszáz megírt oldal ment kukába, mire idáig eljutottam” – meséli Virág Gábor, hogyan készült el első regénye, a másságról nyíltan beszélő Bukásra ítélve című kötet. A szerző azt is elárulja, mit gondol a könyvfóliázós rendelkezésről, miért keverte a komolyabb hangvételű szépirodalmat a krimivel, és hogy lehet címet adni egy olyan történetnek, amire „gyakorlatilag bármilyen cím illene is, meg nem is”.

Read more

„Regényként másképpen kellett felépítenem a történetet, mint amikor filmként gondolkodtam rajta”

Időutazással eredt az igazi János vitéz nyomába Tasnádi György, akinek rendhagyó történelmi fikciójában többféle idősíkot is megismerhet az olvasó. A Riport János vitézzel című új kötet szerzője arról is mesél, hogy milyen volt mesterséges intelligenciával megrajzoltatni az illusztrációkat, és hogy lehetne-e tanításra használni a történelmi tényekkel és humorral bőven fűszerezett kötetét.

Read more

„Volt, hogy egy mondattal napokig küzdöttem”

„Hiszem, hogy mindenkinek célja van az életben, még ha az áldozat szere­pében is.” Ezt tartja Éjsötét horizont című, most megjelent könyve fő üzenetének Kovács Zoltán. Arról is beszélt, hogy miben segít a zenehallgatás írás közben, hogyan lett novellából regény, és mennyiben befolyásolta a magyarságtudata a cselekmény és a helyszín alakításában.

Read more

Hogyan folytassunk egy régebben abbahagyott kéziratot?

Sok ok miatt maradhat félbe egy regény, és aztán, hónapokkal vagy évekkel később nehezünkre eshet folytatni a torzóban maradt szöveget. Íme 4 tipp, amivel ráhangolódhatunk a történetre és biztosíthatjuk, hogy második nekifutásra már eljussunk a befejezésig.

Read more