5 + 1 érv, miért hallgassunk hangoskönyvet!

A könyvolvasás fejleszti az íráskészséget. De vajon a hangoskönyv hallgatása is? Sokan ítélik el ezt az olvasási formát, és helyezik piedesztálra a szem általi befogadást. Vajon igazuk van?

Tényleg jobb könyvet olvasni, mint hallgatni?

Nem. Mindkét formának megvan a maga előnye. Igen, ez azt jelenti, hogy a hallgatásnak pluszelőnyei is vannak, amelyek az olvasott könyv esetében nincsenek meg! Mivel én magam jó ideje hallgatok hangoskönyveket és kardoskodom e forma mellett, számos indokot és ellenérvet hallottam már a témában, és magamon is megfigyelhettem, mennyire igaz ez, illetve az ügyfeleimmel is beszélgettem róla. Tapasztalatom szerint a könyvhallgatásnak 5 remek előnye van írók számára!

1. Hallgatva többet olvasunk

A könyvhallgatás sokkal egyszerűbb, mint az olvasás. A nyomtatott vagy e-könyv olvasásához szükségünk van a kezünkre, és oda kell néznünk. A hangoskönyv befogadása közben viszont végezhetünk egyéb tevékenységeket. Kezdő hangoskönyvolvasók számára a legjobb valami monoton tevékenység közben könyvet hallgatni: edzés, vasalás, kertészkedés, egy szoba kifestése, kirakózás. Ha az, amit éppen csinálunk, rutinmunka és nem igényel részünkről semmi figyelmet, akkor az agyunk a könyvre figyel – ugyanakkor a feladatunkkal is haladunk. (Persze hallathatunk könyvet ezek nélkül is, pl. elalvás előtt, vagy a strandon elnyúlva a napsütésben.)

Ha hallgatunk is könyveket, több történetet fogadunk be, ergo több történetívet ismerünk meg, több szereplőt, több fogalmazási stílust. Több inger stimulálja a kreativitásunkat, nő a koncentrációs készségünk – azaz mindazokat az előnyöket sokszorozzuk, amit a szemmel való olvasás az íróknak ad. Nyilvánvaló tehát, hogy a hangoskönyv ebben veri a nyomtatott vagy e-könyvet.

2. A hallott szöveg jobban fejleszti a fogalmazáskészséget

Minden szóra jobban figyelünk, ha hallgatjuk őket, mert egyesével kapjuk meg őket. Amikor látjuk a szöveget, akkor az agyunk egyszerre kb. hat szót olvas el – ezért haladunk gyorsan az írott szöveg értésével, és ezért szeretjük látni is, amit hallunk. A leírt szavakat azonnal kontextusban látjuk, egymás mellett vannak, a szomszédaik között, és mi így értelmezzük őket. Ennek folyománya azonban nemcsak a gyorsabb tempójú megértés és olvasás, hanem az is, hogy az egyes szavak kevésbé ragadnak meg a fejünkben. Ha viszont hallgatjuk a könyvet, és odafigyelünk rá, akkor bizony a sztori is jobban megmarad, és az egyes mondatok is – jellemző, hogy az ember a hallgatott könyvből pontosabban képes idézni, mint az olvasottból.

E hatás miatt van az is, hogy idegen nyelven hamarabb tanulunk hangoskönyvhallgatással, mint könyvolvasással – rögzülnek ugyanis a nyelvtani szerkezetek, például az angol prepozíciók vagy a német névmások.

3. Jobban figyelünk a történetre

A fenti hatás mellett paradox módon igaz, hogy megengedőbbek vagyunk a gyatra fogalmazással. Mivel szóban élőbeszédet szoktunk hallgatni, nem leírt szöveget, ezért ha kissé pongyola a fogalmazás, vagy a szöveg túlírt, esetleg sok benne a szóismétlés, kevésbé zavar bennünket, mintha ezt nyomtatásban látjuk. Nagyobb élmény tehát az olvasás, és íróként jobban koncentrálhatunk a szereplőalkotásra és a dramaturgiára, élesebben látjuk magunk előtt, milyen a jellemfejlődés és a cselekményív, azaz többet tanulhatunk belőle, mint szemmel olvasva tennénk.

4. Gördülékenyebb párbeszédet írunk

A leírt szöveg felolvasva nem hangzik úgy, mintha emberek beszélgetését hallanánk, inkább egyetlen ember anekdotájaként értelmezi az agyunk. Az író írásbeli stílusa számunkra beszédkészségként jelenik meg. Emiatt egyrészt jobban kiütközik, ha egy mondat nem gördülékeny, azaz nem élőbeszédes – hangoskönyvet hallgatva hamarabb érzünk rá, mi hangozhatna el élőben, és mi nem. Ez pedig óriási előny számunkra párbeszédíráskor!

Másrészt a hallgatott szöveg élőbeszéddé alakul, és mércévé válik: így is lehet beszélni! Ennek folyományaként a saját beszédünk, az írott szövegünk, és ezzel együtt szereplőink beszéde is fejlődik: érdekesebb, szebb, változatosabb lesz.

5. A hallgatott szöveg csúcspontjai

Egy jó narrátor által előadott szöveg hanglejtése változatos. A színész hangosabban és gyorsabban beszél, amikor feszültté válik a helyzet, és ezzel a figyelmünket jobban vezeti, mint a szimplán olvasott szöveg. Mert ugyan az olvasott szövegben is láthatnánk az akciódús vagy izgalmas pillanatokat azzal, hogy az író vagy szerkesztő rövidebb mondatokra, sorokra tagolja a szöveget – ez azonban ritkán használt eszköz, kevés író foglalkozik vele tudatosan.

6. Jellemek és hangok

A színész által előadott szövegnek előnye az is, hogy a szereplők jellemét hamarabb megértjük – hiszen a való világban fontos az egyes emberek hanglejtése. Ha a színész jól adja elő a párbeszédeket, esetleg több színész hangjátékát hallgatjuk, jobban elkülönülnek a szereplők és mélyebbnek érezzük a megformálásukat, azaz többet tanulunk egy hangoskönyv szereplőinek megformálásáról, mint az olvasott könyv esetében.

Mi magunk is elképzeljük majd a szereplőink hangját. Aki ugyanis hangoskönyvet is hallgat, a fejében hallja majd, ahogy a szereplői beszélnek, a saját regényében odafigyel, hogyan hangzik, amit a karakter mond, ezzel is alakítja magában a jellemét, és ez átszűrődik a regény soraiba éppúgy, mint például a gondos szereplőtervezés.

Nemcsak a szereplők megszólalása esetében gondolunk a hangra: használni fogjuk mint írói eszközt. Mivel íróként foglalkozunk a hanggal, hamarabb szólal majd meg egy hajókürt egy kikötőben, minthogy pusztán azt írjuk le a szereplők tengerre szállásánál, hogyan is néz ki a dokk. Változatosabban és többször írunk tehát hangokról, végig a fejünkben lesz, milyen halkan vagy hangosan beszélnek a szereplők és történnek az események!

+1 előny

…és nem állom meg, hogy ne írjak még egy remek előnyt a hangoskönyvhallgatáshoz: a színész felolvassa az idegen neveket, földrajzi neveket, illetve idegen nyelvű megszólalásokat. Ez ugyan nekünk mint írónak nem előnyösebb, mint egy nem író olvasónak, ám szerintem méltatlanul keveset említett érv a hangoskönyvek mellett.

Hallgassunk tehát minél több hangoskönyvet! Kezdjük a monoton feladatok végzése közben, majd hallgassunk könyvet autóvezetés, festés vagy barkácsolás közben is. Amikor elkalandoznak a gondolataink, ne bosszankodjunk, figyeljünk megint oda a sztorira, vegyük fel a fonalat – ne tekerjük vissza a könyvet! Ha picit nem figyeltünk, csupán 3-5 sornyi maradt ki a regényből, rosszabb esetben egy oldal – ennyit az agyunk képes kipótolni. Ha sokszor kiesünk a történetből, érdemes inkább még egyszer végighallgatni az egészet az elejétől. Eleinte pedig válasszunk olyan regényt, melynek történtére nagyjából emlékszünk. Meglepő költői képeket és vicceket fogunk benne felfedezni!

Nádasi Krisz író, szerkesztő


Írt egy könyvet? Adja ki!