Két évig írta, aztán egy évig pihentette, csiszolgatta a Black Coffee kéziratát Molnár Vanda, mire vette a bátorságot és elküldte a Könyv Guru Kiadónak. A meleg pár szerelméről szóló történet szerzője azt is elmesélte, miért szólhat a regény szélesebb olvasóközönségnek, mi miatt szeret „férfi szemmel” írni, és hogy az erotikus jelenetek ellenére miért nincs lefóliázva a boltokban a kötet.
„Mindenkinek van egy sötét oldala. A legtöbb ember szégyenli, próbálja elrejteni, elnyomni” – állítja Lizy Smith, alias Liziczay Melinda, aki Profilozó címmel adta ki első regényét. A szerző azt is elárulja, miben más egy női szerző bűnügyi regénye, hogyan érzett rá arra, mi tetszik majd az olvasóknak, és kiket vonna be egy következő könyv megírásába.
A jólét nem azonos a jólléttel – figyelmeztet A. S. Field, aki első novelláskötetében az emberiség apokaliptikus végének lehetőségét boncolgatja. Az utolsó másodperc lélegzete című kötet szerzője azt is elmondja, miért választott írói álnevet, mi a legfőbb baja az emberiségnek és hogyan lehetne ezt orvosolni, és betekintést enged a novellaírás kulisszatitkaiba is.
A szerelem gyakran igazságtalan libikóka – fogalmaz Rózsa, aki első regényeként saját szerelmének történetét vetette papírra. Az Egy álmodozó első csókja című kötet szerzője elmagyarázza, miért olyan nehéz egy alacsony önértékelésű embernek ismerkedni, és hogy miért volt jó ötlet „hibrid” regényt írni, amiben a szövegen túl versek és chat-bejegyzések is vannak.
Kétgyermekes anyukaként jutott eszébe, hogy leporolhatná a gyerekeinek még ovis korukban mondott meséket, folytathatná és ki is adhatná őket – meséli Szabó Krisztina, hogyan jutott el az Alvócimbik című kötet publikálásáig. Szerinte a meséket nemcsak olvasni kell, hanem meg is beszélni, a jó mese történeteibe pedig a gyerek bele tud helyezkedni.
Mi a nagyobb vakság: a fizikai vagy az érzelmi? – feszegeti könyvében Szolnoki Kata, aki Tükröződések fehér fényben címmel jelentette meg első regényét. Könyv Guru a kiszolgáltatottság erejéről, a többszereplős látásmód megteremtéséről és A Mester és Margaritával való párhuzamról is kérdezte a szerzőt.
Novellák után különleges verseskötettel jelentkezett Mihály András, aki az Elképzelt utak. Versek és kép-emlékek című kötetben úti élményeit és fotóit rakta párba. Az interjúban beszélt a születéstől az elmúlásig és tovább tartó emberi utazásról, az idő múlásáról és a regényírás nehézségeiről.
Családi körben, nagy közösségekben és akár fogyatékossággal élő személyek bevonásával is jól szórakozhatnak azok, akik A játék mindenkié című új kötetből választanak maguknak szórakozást. A szerzők, Britz-Farkas Nelli és Kertész Katalin azt is elárulták, mi a kedvenc játékuk, hogyan változtatja meg a felnőttek hétköznapjait pár perc önfeledt nevetés, és hogyan kínálnak offline játékaikkal alternatívát a digitális világ szórakozásaival szemben.
Évtizedek munkájával tudta családtörténeti regénnyé formálni dédapja emlékiratait Káldor Judit, aki az Ükanyám, Giselle című dokumentumregényével csak egy trilógia első kötetét adta közre. A szerző mesél zsidók és keresztények együttéléséről, házasságkötéséről a 19. században, és arról is, milyen hasonlóságokra csodálkozhatnak rá a mai kor olvasói az akkori politikai csatározásokban.
Már öt története is fiókban van, de végül egy olyan romantikus regényt adott ki, amelyről maga sem hitte volna, hogy meg tudja írni. Rénes András, a Kötelékek című kötet szerzője beszél világháborús képtelen szerelemről, náci őrök lelkiismeretéről és az író önfeltárásáról.
