Könyvírás és könyvkiadás
Egy szerepjáték közben született az ötlet, hogy ezt regényben is érdemes lenne megalkotni – meséli Endi és Miko Monori, hogyan kezdtek házaspárként közösen regényt írni. A holdfényhajú lány krónikája rendhagyó alkotás lett, ami a párkapcsolatukat is erősítette. De mit tanultak a bétatesztelőktől, miért választottak középkori miliőt és hogyan tartották fejben a rengeteg szereplő nevét és foglalkozását?
Read more
„Hajlamosak vagyunk csak a két végletet látni: az úgynevezett „luxusescortokat” és a prostitúcióra kényszerített áldozatokat” – mondja Palotai Zója, aki Szexmunkás című új kötetében a „szakma középmezőnyének” hétköznapjaiba enged bepillantást. Szó esik az erotikus szóhasználat buktatóiról, könnyűdrogokról és segítő szándékú regényírásról is.
Read more
Rövid írásainak abszurd alaphelyzete Örkény egyperceseire hajaz, de hatott rá Lázár Ervin és Woody Allen is – tudható meg Molnár Imréről, aki Afrikai kaland címmel jelentetett meg novellagyűjteményt. A szerző arról is beszél, miért tartott tizenöt évig, hogy igazán belejöjjön az írásba, és hogy március 15-e óta miért tartozik ő is a „poloskák” közé.
Read more
Nigériában, Magyarországon és az Egyesült Államokban is gyűjtött anyagot szülei életrajzi könyvéhez Daniel Mamah, az Ahogy a folyók összefolynak című kötet írója. A nigériai apától és magyar anyától származó szerző mesél a perfekcionizmus nehézségeiről és előnyeiről, a családi naplók és sztorik regénnyé alakításának munkájáról és arról, hogy miért írta meg magyarul és angolul is a könyvét.
Read more
Mélységekről és magasságokról, hibákról és zseniális húzásokról is szó esik a José Mourinho karrierjének második szakaszát vizsgáló új kötetben. A szerző, Kaszás Levente elárulja, miért ezt a korszakot tartja fontosnak, hogyan térhetne vissza a portugál edzőzseni az elitbe, és ki segített, amikor a munka vége előtt hirtelen elvesztette az önbizalmát.
Read more
Nem akarta a rendőr felismerni az autót vezető Fedák Sárit, Horger Antalra rálőtt a felesége, Hitlert pedig perbe fogták a müncheni „sörpuccs” miatt. Ilyen és ehhez hasonló híreken szórakozhatnak a Százéves hírek – 1924 című kötet olvasói. A sorozatnyitó kiadvány szerkesztői, Soós Gábor és Soós Anna azt is elárulják, miért volt nehéz kiválogatni a legérdekesebb híreket, mit tanulhatunk ma ezekből, és hogy nekik melyek voltak a kedvenceik.
Read more
Nem tűrte a szóismétléseket, az anglicizmusokat és germanizmusokat, a humort pedig „halálosan komolyan” vette – meséli édesapjáról, Velinszky Vilmosról a fia, Velinszky Tamás, aki az örökségként rámaradt aforizma- és disztichongyűjteményt most jelentette meg. Mit tanulhatunk ezekből a kissé divatjamúlt műfajú gondolatokból? Miért vált gyászfeldolgozássá is a kötet sajtó alá rendezése? És hogyan segíthet a humor a mai világon?
Read more
„Ha tetszik egy borító, elolvasom a címét. Ha tetszik a cím is, elolvasom a fülszöveget. Ha megfog a fülszöveg, megveszem a könyvet” – meséli Mary G. Grant, hogyan gondolta végig, kiadásra érdemes-e a regénye. Az Esküvői kalamajka szerzője azt is elárulta, mi a közös benne és a főhősben, Sarah-ban, milyen szerepet játszott a kislánya a kötet megjelenésében, és hogyan került a „kalamajka” a címbe.
Read more
„Sokszor átírok, átszerkesztek, hozzáteszek, kihúzok” – meséli a versírás „gyötrelmes” folyamatáról Dancs Szabolcs, akinek most jelent meg résen át című kötete. A beszélgetésben szó esik a gyermekkori zsengékről, a költőt ért sérelmek gyógyításáról, az olvasókkal szembeni elvárásokról és a kötetbe válogatás szigorú szempontjairól.
Read more
Terápiás célt szolgált a kis mesekötet, amelynek a főszereplője valóban családtag – árulja el Szekeres Márta új kötete, a Kalandvágyó Mirci cica kapcsán. A verses mesekötet kapcsán szó esik országjárásról, a mesék tanító funkciójáról és a művészetterápia felszabadító erejéről.
Read more