Könyvírás és könyvkiadás
Egy mese legyen nyelvileg igényes, kellően fordulatos és életkornak megfelelő benne a kép és szöveg aránya – vallja Haraszti Judit, aki egy meserajzkészítő pályázattól jutott el a saját mesekönyv készítéséig. Az Erdőn-mezőn, égen-földön. Évszakok meséi című kötet szerzője beszélt a kötet mélyebb tanulságairól és hogy mit tanult ő gyerekkora meséiből.
Read more
Saját magának küldött e-mailekben pötyögte le könyvének fejezeteit Kollerné Gintli Eszter, miközben kisbabája a karjában pihent. Az igény szerinti gyermek című kötet szerzőjével beszélgettünk kényeztetésről, hisztiről, érzelemkezelésről és szülői igényekről.
Read more
Nem sokkolni akart, egyszerűen csak leírni dolgokat – vallja Mátyás Zoltán, aki első kötetében drogfogyasztók, alkoholisták és lelkileg instabil emberek mindennapjait tárja elénk. Az Allergiás reakció az életre szerzője mesél rendhagyó anyaggyűjtésről és a túlságosan tabudöntögető történetek cenzurázásáról is.
Read more
Egy szülőnek arra is készen kell állnia, hogy a fáradtan kitalált meséből könyvet írjon – derül ki Nyakas Tibor történetéből, akinek most jelent meg első kötete, A két oroszlán. A szerző arról is beszél, hogy miként lettek az ikerlányaiból oroszlánkölykök, milyen a jó mese és mire használta a mesterséges intelligenciát a könyvírás során.
Read more
Egy mesekönyv adott erőt Gál B Bettinek, hogy végre elkészüljön a saját regénye, A felhők felett mindig süt a nap. De lehet-e happy endje egy romantikus regénynek, amelynek története megrendítően rímel a valóságra? Beszélgetés írásterápiáról, csak látszólag közhelyes címről és pár hét alatt elkészült kéziratról.
Read more
Olvasói Leslie L Lawrence stílusához hasonlították első regényét, a Krokodilkönnyet, amelynek most a folytatásával, a Rettegések mocsarával rukkolt elő Mlčúch Brenda Nicole. Az interjúban szó esik arról is, hogyan lehet jó párbeszédeket írni, ha a szerző alapjában csöndes típus, mennyit segít egy jól megírt vázlat és hogyan húzott váratlant az új történetben.
Read more
Sokat merített a saját életéből, személyiségéből Sadler Lívia, amikor megírta a Lány egyedül című romantikus regényét, amelyben különböző idősíkokon zajlik a krimiszállal is felturbózott cselekmény. Miért sajnálja már, hogy nem írt vázlatot, mi a pörgős párbeszéd titka, és miért nem adta oda a kéziratot az első két, pozitívan nyilatkozó kiadónak?
Read more
Arról is regényt lehetne írni, hogyan készült el hét év alatt első regénye – meséli Demendi Zita, aki még kamaszként vágott bele Démonkrácia – A lázadás ára című első kötetébe, egy trilógia nyitódarabjába. De miért akar legközelebb részletes vázlatot készíteni, hogyan segítették íróvá válni különféle közösségek, és mit köszönhet a ChatGPT-nek?
Read more
Egy ország, ahol a hagyomány még tartja magát a mindent elárasztó modernitással szemben, ahol háborús sebekbe botlik úton útfélen a látogató, ám soha nem kell félnie. Bánszegi Katalin mesél legújabb, Vietnámról készített útikönyvéről, és arról, miért írja egyre lassabban az útleírásait.
Read more
„A Hajnalig alaptémája roppant egyszerű: milyen hatással van a férfiemberre a szex hiánya?” – foglalja össze triológiája lényegét Balogh Szilárd. A Hajnalig III. szerzője arról is mesél, milyen volt egy történetet három részre „vágva” kiadni, a könyvének miért nem lett volna esélye a szülőföldjén, a Vajdaságban megjelenni, és miért tartja feleslegesnek a kötet reklámozását.
Read more