Könyvírás és könyvkiadás
Saját gyerekeinek tanulását könnyítette meg a szorzótábla mesés feldolgozásával Joó Viktória, akinek most jelent meg Varázslatos meseszorzó című kötete. A szerzővel a mesés tudásátadás és a fantáziavilág fontosságáról beszélgettünk, illetve arról, miért nem ír mesekönyvet az osztásról is.
Read more
Kisiskolás korában kezdett, elsősorban ajándék céljából verset írni Péntek Balázs, akinek most jelent meg első önálló kötete. A Köszönöm, én jól vagyok! szerzőjével beszélgetve szó esett a kamaszkor nehézségeiről, a szabadvers hátrányairól, egy magfagyott galambról, és arról, miért olyan a stílusa, mint „ananász a pizzán”.
Read more
Az író bízzon meg az első ihletében – vélekedik Balogh Szilárd, aki golyóstollal írta háromrészes regényét, a Hajnalig-ot, aminek most a II. része került a könyvesboltokba. Arról is beszél, hogyan döntötte el, hol végződjenek és kezdődjenek az egyes különálló részek, miért érzi „ébredésnek” a mostani időszakot, és miért nem járt szórakozóhelyen immár három éve.
Read more
Gyerekként a tévében látott történeteket írta újra, aztán felnőttként jött rá, hogy nem kell minden sztorinak happy enddel végződnie – meséli Koncz Péter első regénye, a komor hangulatú pszichothriller, a Becky – Történetek okról és okozatról kapcsán. Az interjúban szó esik függőségről, éjszakai regényírásról és arról, miért nem bánja, ha menet közben magától alakul a történet.
Read more
Grafikusként adódott volna, hogy képregényt készítsen, végül mégis regényt írt Szlamcsik Máté. A Kulipintyó – Az eltűnt kori fogadó című fantasy-kötet szerzője az interjúban mesél a képekhez, rajzokhoz való viszonyáról, a címadás történetéről és egy elképzelt világ építésének nehézségeiről is.
Read more
Csak akkor tudunk meggyógyulni egy szétesett párkapcsolat traumájából, ha előtte teljes mértékben átéltük a gyötrelmeket is – fogalmaz Ángyán Patrícia, aki első regényében egy ilyen felemás gyógyulási történetet mesél el. A Szakításunk naplója című kötet szerzője elmeséli, hogy szippantja be újra és újra az alkotófolyamat, és azt is, mi tudja leginkább kizökkenteni a munkából.
Read more
Nem fél attól Szabics Adrienn, hogy erotikus írónak skatulyázzák be, miután olvasói biztatásra írt sokkal részletesebben és szókimondóbban az intim pillanatokról második regényében, A prostituált hercegnőben. A szerzővel arról is beszélgettünk, milyen formában inspirálták még az olvasói visszajelzések, és hogy mitől félt igazán a második regényét írva.
Read more
Milyen lehetett a Mars őskora – ezen töprengett T. B. Byrt ey unalmas statisztika órán, majd vett egy nagy levegőt, és – kilenc év alatt – írt egy 480 oldalas, izgalmas fantasy regényt erről. A néma csillag dala szerzője a beszélgetésben elárulja, mi a nehéz a terraformálásban egy regény írásakor, és azt is, miért nehéz az égtájakat meghatározni egy idegen bolygón.
Read more
Az utóbbi évtizedekben könnyebb a világot megérteni a „vezérdemokrácia” elméletének segítségével, mint a hagyományos „liberális demokrácia” fogalmi eszközeivel – állítja Körösényi András, a Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora. Ő az egyik szerkesztője egy új tanulmánykötetnek, amit Vezérdemokráciák a világban – Macrontól Erdoganig és Trumpig címmel adott ki az Az Ad Librum Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete. A beszélgetésben szóba került, hogy miért mostanában terjedt el ez az államforma, milyen vezetőkből lehet vezér, mely államokhoz hasonlít e téren Magyarország, és miért nem lehet konszolidálni egy kialakult vezérdemokráciát.
Read more
Töredékek címen harmadik önéletrajzi visszaemlékezését írta meg Bencsik Ferenc Pál, aki úgy érzi, sok mindent tanulhatnának a fiatalok a korábbi generációktól. Ő viszont ezekből a kötetekből tanult sokat, mert egyre csiszoltabbnak tartja a saját stílusát. Beszélgetés felidézésről, stílusválasztásról, felszabadult írásról.
Read more