„Egyszer csak éreztem, hogy szívesen kipróbálnám magam”

„Amikor a könyvben már lecsengett a betegség, a jelenbe akkor gyűrűzött be éppen Magyarországra” – mesél érdekes egybeesésekről Pichler Anita, akinek mostanában jelent meg a svábok vándorlását és történetét feldolgozó regénye a Könyv Guru kiadó gondozásában. A Svábok – Honnan indultunk? című kötet szerzőjével egyebek mellett történelem és fikció kapcsolatáról beszélgettünk, illetve arról, hogy milyen forrásokat dolgozott fel és miért született kétféle borító a könyvhöz.

Milyen személyes kötődései vannak a regény témájához, és hogyan építette be ezeket Thomas és a többiek történetébe?

Származásomat tekintve én is sváb vagyok, jóllehet én már nem beszélek svábul és gyerekkoromra a hagyományokhoz való ragaszkodás is egyre jobban háttérbe szorult. De ahogy egyre jobban elkezdett érdekelni a téma, kicsit visszakeresve, hogy a felmenőim, illetve a férjem elődjei melyik betelepítés során és feltételezhetően honnan települtek erre a vidékre, körvonalazódni kezdett egy történet.

Hogyan jött az ötlet, hogy megírja ezt a könyvet, és milyen korábbi próbálkozásai voltak az írással?

Már egy ideje foglalkoztatott a fenti téma (ki, honnan, hogyan, miért). Írással azelőtt nem foglalkoztam, csak olvasni szerettem nagyon. Aztán egyszer csak azt éreztem, hogy szívesen kipróbálnám magam. Munkatársaknak, családtagoknak írtam egy-egy alkalomra személyre szóló verset, vagy az eseményhez illő prózát, amiért lelkesen hálálkodtak. Talán ebből kiindulva vettem a bátorságot és ragadtam „tollat”.

Miben különbözik az Ön története a sok más, magyarországi svábokkal foglalkozó könyvtől?

Az én könyvem a valós történelmi tényekre építve meséli el a betelepítés általam elképzelt történetét. A szereplők és a velük megesett kalandok kitaláltak. Az egész eseménysorozat fantázia, így is történhetett volna kategória. Tehát nagyrészt a képzelet és fantázia szüleménye, nem úgynevezett családtörténet.

Kiknek szánta a kötetet, és milyen tanulságot vonhatnak le belőle az olvasók?

A könyv mindenki számára íródott, aki engedi, hogy a képzelet elrepítse a múltba. Talán inkább nők olvassák majd szívesen, mert sok érzelem is teret kap benne. Hogy tanulságként ki, mit von le, az is változó lehet. Az biztos, hogy a szorgalom, kitartás elnyeri jutalmát a könyv szerint is. Hogy egy nehéz világjárványt, ha veszteségekkel ugyan, de átvészelnek, talán kötődést ad a jelen megpróbáltatásainak legyőzéséhez. Ennek érdekessége egyébként az, hogy amikor a könyvben már lecsengett a betegség, a jelenbe akkor gyűrűzött be éppen Magyarországra. Szeretnék kikapcsolódást, az aktuális gondoktól szabadulást kínálni, annak aki elmerül az olvasásban. Remélem, hogy mindenki megtalálja benne azt, amiért érdemes kézbe venni.

Mi annak az oka, hogy kétféle borítóval is megtalálható a könyve? Hogyan készült a kétféle változat?

A kiadó munkáját, alaposságát dicséri, hogy kettő is készült. Az első annak az ideológiának az eredménye, ami a regényt nagymértékben végig kíséri, vagyis a vallás. Ehhez jön még az üvegművesség szépséges világa, máris kész a templomi színes üvegablak. A másik, egy grafikus keze munkáját dicséri, és hát magáért beszél, az út megtételének nehézségét vizionálja elénk. Nekem mindkettő kedves. Ennek kapcsán szeretném megemlíteni a kiadó magas színvonalú munkáját, számomra nagyon nagy segítséget jelentett, hogy egy ilyen profi csapattal dolgozhattam.

Milyen jellegű kutatómunkára volt szükség a könyv megírásához, milyen forrásokat használt?

Családi elbeszéléseket használtam fel, illetve rengetet keresgéltem az interneten. A könyvek, amelyeket kifejezetten ezért olvastam: Svábok bejövetele, A svábok az új hazában, és a Pécsváraddal kapcsolatos fellelhető könyvek: Pécsvárad, Csoportkép apróddal, A pécsváradi városháza, A pécsváradi templom, Julianus barát, Süllyedő világ.

Mennyi idő alatt készült el a kötet – az ötlet megszületésétől odáig, hogy a kiadónak elküldte a kész szöveget?

Másfél-két év alatt.

Mi volt a legnagyobb nehézség a munka során, és hogyan tudott megoldást találni rá?

Maga az alapkérdést számomra a honnan után, a miért jelentette. Térképeket böngésztem, az akkori politikai, gazdasági helyzetet próbáltam kibogozni. Azt szerettem volna megérteni, hogy miért hagyták el ilyen nagy számban a szülőföldjüket.

A kötet végén több támogatóját is felsorolja, köztük önkormányzatokat is. Milyen jellegű segítséget kapott tőlük a könyv megírásához?

A könyvkiadásához szükséges forrás nagyrészét ők biztosították. Azonfelül munkakapcsolatban is állunk egymással, és rengeteg morális és erkölcsi segítséget is nyújtottak számomra, amit ezúton is szeretnék megköszönni.