„Ez a regény a modern női lélek beavatástörténete”

„Vázlatot kellett volna írni, nem a szívdobbanásaimra hallgatva forgatni a történet menetét” – szűri le önkritikusan új regényének írói tanulságát Kondi Nikoletta, A sakál fia szerzője. A Könyv Guru kiadónál megjelent kötet írójával egyebek mellett arról is beszélgettünk, hogy mi vonzza az egyiptomi mitológiához, hogyan alakította át az antik istenek világát, mit köszönhet Hamvas Bélának és miért szégyelli bevallani, hogy mennyi idő alatt írta meg a könyvet.

Emberek és egyiptomi istenek misztikus, mégis realisztikus találkozása valósul meg a regényében. Hogyan jutott eszébe, hogy ebbe a világba kalauzolja az olvasót, és miért áll ennyire közel Önhöz az egyiptomi mitológia?

Gyermekkoromban régész szerettem volna lenni. Aztán mégsem így alakult. Igazából engem főleg az ókori Egyiptom érdekelt, persze Róma és a görögök is. De akkoriban még esély sem látszott arra, hogy az egyetem után Egyiptomban tudjak dolgozni, így más utat választottam. De a szerelem örökre megmaradt. Az ókori világot pedig mindig sokkal lenyűgözőbbnek találtam a mainál.

Mennyire volt nehéz elképzelnie, felépítenie az istenek világát? Mennyire támaszkodott a történelmi és régészeti ismeretekre, és mikor hívta segítségül a fantáziáját?

Elképzelni semmit sem nehéz, megírni néha annál inkább. Azt hiszem, nem részleteztem eléggé a leírásokat, mert meg akartam hagyni mindenkinek, hogy olyannak lássa az istenek világát, amilyennek akarja. Persze vannak benne részek, amelyek az én lelkemből eredtek és nem külső ismereten nyugodnak, például, hogy az istenek háza tulajdonképpen olyannyira a saját részük, mint a testük. Fontos még tudni, hogy az ókori mitológia és hitvilág nagyon szerteágazó. Mi, modern emberek szeretjük rendszerezni az ismereteket, de nem igazán lehet. Voltak önkényes húzásaim, például Basztet és Szakhmet összemosása egyetlen karakterré. Viszont Toth és Maat isteneket úgy nyilvánítottam házastárssá, hogy csak akkor jöttem rá, hogy valóban azok voltak, amikor az isteneknek utánaolvastam. A fejemben mégis egy pár voltak mindig. Az istenek eredetéről szóló gondolat ebben a könyvben bibliai és nem mitológiai. Innentől persze változtattam a mitológiai történeteken. Az én értelmezésemben Ozirisz és Ízisz csak féltestvérek és nem Geb és Nut, hanem Amon Ré gyermekei. A történet szempontjából így volt jó, ezt hívják írói szabadságnak.

Miért emelte a misztikus történetet a mai világba, és miért nem írt „ókori” történetet?

A legtöbb ősi történet és mese a férfi lélek beavatási története. A lányokat a vérzés tette nővé és a szülés anyává, a férfiaknak azonban beavatásra volt szüksége. Ezért van az, hogy a legtöbb mesehős férfi, és a nők, ha főszereplők is, inkább csak tűrik a szenvedést egy gonosz mostoha mellett és várják a megmentő királyfit. A modern női lélek beavatástörténete ez a regény, azé a nőé, akinek nehéz döntéseket kell hoznia. És a kérdés is izgatott: mi lenne, ha a mai világban visszatérne a fáraó kultusza? Milyen lenne ez most?

Miért pont Anubiszt, a holtak istenét választotta olyan sok más istenség közül?

Anubisz mindig az egyik kedvenc istenem volt. Úgy választotta a lelkem, mint a főszereplőé, Hannáé is. Jött, és azt akarta, hogy írjak róla. Írtam.

Minek kellett utánanéznie a regényírás közben? Mennyire hiteles (vallás)történetileg A sakál fia?

A meglévő ismereteim sokat segítettek, de utánaolvasgattam azért a történeteknek. Mint mondtam, sok önkényes húzásom volt. A történet inkább a zsidó-kabbalisztikus és a keresztény filozófiába fekszik bele, mint ókori egyiptomiba, ennek megfelelően értelmezi át az isteneket angyalokká.

Pontosan mit köszönt meg Hamvas Bélának az ajánlásban? Mit merített az ő gondolataiból?

Rengeteget köszönhetek Hamvas Bélának. Az ő könyvei, elsősorban a Sciencia Sacra és Az Ősök nagy csarnoka voltak azok, amik az ókor-értelmezésemet meghatározzák. Persze ő is másokra támaszkodik, de remekül rendszerezi az ősi filozófiákat és megtalálja, mi bennük a közös. Hanna egyetemi előadása a Holtak könyvéről egyértelműen Hamvas előszava a Holtak könyvéhez.

Már most jelezte, hogy ez csupán az első kötet egy hosszabb lélegzetvételű regénysorozatban. Milyen irányba tervezi folytatni a történetet, és hány kötetből állna a teljes regényfolyam?

Ez egy rendkívül szerény történet, már csak a második, és egyben utolsó kötet van hátra. Az a könyv a Pert Em Heru, az egyiptomi Holtak könyvének az értelmezése és feldolgozása lesz, amikor az egyik szereplő lelke eljut az egyiptomi túlvilágba, és végigjárja az utat, amit a léleknek végig kell járnia. A beavatás és a felébredés könyve lesz ez, amikor a lélek istenné válik.

Milyen nehézségek merültek fel írás közben? Hogyan oldotta meg ezeket?

A legnehezebb az volt, hogy újra és újra visszaolvassam és átjavítsam, amit leírtam. Szinte ömlött belőlem a történet, megállíthatatlanul. Nagyon nehéz volt kilépni belőle, és külsős szemmel ránézni.

Inkább női olvasókra számít a romantikus történet miatt, vagy férfiaknak is ajánlja a regényt?

Mint mondtam, ez a könyv a női lélek beavatástörténete. Férfiaknak is ajánlom, ha érdekli őket ez a téma. Különösnek tartom, hogy míg mi nők lelkesem olvasunk regényeket a férfi lélek rögös útjáról, fordítva ez nem feltétlenül így van. Bár a középpontban egy szerelem története áll, a regény nem romantikus, inkább életszerű. Elhidegülés, válás, szexuális vonzalom, plátói szerelem… minden van benne. A középpontban pedig egy filozófiai rendszer lüktet, nem az érzelmek.

Milyenek az ideális körülmények az alkotáshoz? Mikor jut ideje írásra a hétköznapokban? Mennyi időt vett igénybe a regény elkészítése?

Magam is szégyellem bevallani, hogy másfél hónap alatt elkészültem a nagyjával. De ez nem azt jelenti, hogy ad hoc módon összedobott történetről van szó, már több, mint egy évvel a könyv megírása előtt megszületett az első 12 fejezet története álmokban, gondolatokban.

Milyen tapasztalatokat szerzett az első regény megírásával, és mi az, amin változtatna a következő részek alkotása közben?

Azt hiszem, ismét bebizonyosodott, hogy túlontúl intuitív vagyok és kevésbé jó szervező. Vázlatot kellett volna írni, nem a szívdobbanásaimra hallgatva forgatni a történet menetét. A második könyvet jobban meg akarom tervezni. Az egyik kedves olvasóm jelezte, hogy jobban részletezhettem volna a leírásokat a helyekről, mert még több részletre lett volna kíváncsi. Ezt most pótolni fogom.