Ezekre mindenképpen figyeljünk, ha el akarjuk kerülni az írói kiégést
Nem könnyű megőrizni ugyanazt a szellemi frissességet éveken, évtizedeken keresztül. Bárkivel előfordulhat, hogy a sok írás hatására egy idő után lankad az alkotási kedv, elfogynak az új ötletek, állandó szellemi fáradtság jelei mutatkoznak, vagy, ami még rosszabb, torkig lesz az egész munkával. Ezek a kiégés tipikus jelei, nem kell megijedni tőlük, de jobb, ha nem is kell megküzdeni velük. Ennek pedig a legegyszerűbb (vagy, ha nem is mindig egyszerű, de legalább megtanulható) módja, ha figyelünk egy kicsit önmagunkra is. A testi-lelki egyensúly megőrzése ugyanis az írók számára is elsődleges fontosságú, hogy aztán ne kelljen egy nagyobb baj miatt hosszabb időre szüneteltetni az alkotást. Nézzük, mire kell figyelni az írói burnout elkerülése érdekében:
1. Víz, víz, víz
Közhelyszerűen hangzik, de a hidratálás, vagyis a kiszáradás elkerülése éppúgy fontos az írók számára, mint bárki másnak. A vízhiány következtében kialakuló fejfájás, fáradtság ugyanis kínszenvedéssé tehetik az alkotást. A vízpótlás azért is jó, mert csökkenti a nassolás iránti vágyat (némi felesleges úszógumitól is megkímélve az írót). Ráadásul nem árt tudatosítani, hogy nagy mennyiségben a koffein vízhajtó hatású, így a sok kávé és a tea nem helyettesíti az egészséges folyadékbevitelt.
2. Alvás
Kreatív energiát legjobban talán a pihenésből, alvásból tudunk meríteni. A kikapcsolt agyunk ilyenkor tud új, váratlan ötletekre „ráharapni”, esetleg talán épp egy érdekes, különös álom hatására. Ezért, bármennyire is csábító lenne, hogy az éjszakák rovására növeljük meg a nappalok hosszát, nem biztos, hogy hosszú távon sikeresek leszünk ezzel a módszerrel. A test szükségleteinek tiszteletben tartása biztosan be fog válni, hamarabb, mint gondolnánk. Inkább igyekezzünk a napjainkat úgy beosztani, hogy a határidőket tudjuk tartani, és jusson idő munkára, családra és pihenésre is.
3. Rendszeres pihenők
Nemcsak az éjszakákra érdemes figyelni, hanem arra is, hogy a munkánkat rendszeresen szakítsuk meg egy kis pihenéssel. Hajlamosak vagyunk kizsigerelni magunkat, különösen akkor, ha sok megszakítás után végre van egy kis nyugalmunk. A kevesebb azonban ilyenkor is több. A kiégést azzal is el tudjuk kerülni, ha rendszeres időközönként kinyitjuk az ablakot és végzünk pár tornagyakorlatot, esetleg sétáljunk egyet a ház(tömb) körül. Vagy csak fél percen át a képernyő helyett egy több méterre lévő pontra fókuszálunk, pihentetve és regenerálva így a szemünket. A hangsúly a rendszerességen legyen, és azon, hogy 20 percnél ne tartson tovább, mert akkor már könnyen kizökkenünk az alkotási folyamatból.
4. Átgondolt étkezés
A vizen kívül a magunkhoz vett ételek sem mellékesek hosszú távú testi-lelki egészségünk szempontjából. Éppen ezért figyeljünk arra, mit és mikor eszünk! A nassolás, a cukros ételek-italok, a képernyő előtt étkezés nemcsak egészségtelenek, hanem a szellemi fittségünkre, kreativitásunkra is károsan hatnak. Az egészséges (és nem utolsósorban: rendszeres) étkezés, akárcsak a sportolóknál, jelentős teljesítmény-növekedést tesz lehetővé, és sokkal jobb általános közérzetet. Viszonylag kevés időráfordítással érhetünk el jobb eredményt, amit nem lenne szabad elfelejteni. Törekedjünk fehérjedús táplálékok fogyasztására, és kerüljük a cukrokat!
5. Mozgás
A mozgásszegény életmód az emberiség legnagyobb ellensége manapság, és ez különösen igaz az írókra. Tudatosan kell ezért figyelni arra, hogy – akárcsak a rövid szellemi szünetek – a testünket is kikapcsoljuk az íróasztal előtti ülésből. A rendszeres, napi többszöri mozgás ráadásul nem csupán a vérkeringésünknek tesz jót, hanem a szellemi kikapcsolódásunknak és felfrissülésünknek is. Márpedig a kreatív munkáknak ez az egyik legfontosabb feltétele. Bármi jó: séta, kocogás, esős időben torna az asztal mellett… A lényeg, hogy felgyorsuljon a szívverés, és izzadjon a test egy kicsit. Azonnal érezni fogjuk a hatását!
6. Kapcsolatok
Írni egyedül kell, de egy író egyedül nem jut messzire. Szükségünk van a kommunikációra más emberekkel, a találkozásokra, írótársainkkal való beszélgetésekre. Ha nincs interakció, találkozás másokkal, aligha születnek új, eredeti gondolataink. Még ha alapvetően befelé forduló típusok vagyunk, akkor is szükségünk van ezekre a kapcsolatokra. Ne sajnáljuk az időt másokra, keressük a baráti találkozásokat, a szakmai beszélgetésre alkalmat adó összejöveteleket, a kulturált viták lehetőségét, még akkor is, ha úgy érezzük, ezekkel a konkrét alkotómunkától vesszük el az időt. Ezek az interakciók minden szempontból megtermékenyítőleg hatnak majd ránk.
7. Az olvasás öröme
Mikor vettünk a kezünkbe legutóbb azért egy könyvet, hogy szórakozzunk, kikapcsolódjunk? Ha már nem is nagyon emlékszünk az idejére, akkor sürgősen próbáljuk ki ezt az érzést! Rendszeres olvasás nélkül ugyanis nincs rendszeres, sikeres írás. Leginkább persze jó irodalmat érdemes olvasni, de szinte mindenből lehet tanulni, ötleteket meríteni. Még akkor is, ha nem épp ezzel a szándékkal ülünk neki a könyvnek. A lényeg, hogy az olvasás ugyanúgy inspirációs forrás egy író számára, mint a találkozások, ezért kéretik rendszeresen kinyitni „szórakozásból” is egy-egy kötetet.
8. Napirend
Végül, de nem utolsósorban: készítsünk napirendet, és tartsuk is be! Vagyis gondoljuk át, mikor kell kezdeni a napi munkát, mekkora adagot kell átlagosan elvégeznünk, mikor van ideje a pihenésnek, mikor az ötletszerzésnek, mikor a kemény, koncentrált alkotásnak. Ezekhez pedig tartsuk is magunkat, mert nincs rosszabb, mint amikor valaki állandóan csúszásban van, állandóan szabadkoznia kell önmaga, és esetleg a szerkesztője, kiadója előtt. Ez felemészti az energiáinkat, az önbecsülésünket, és egyáltalán nem ösztönöz a kreatív alkotásra. Különösen igaz ez akkor, ha más munka mellett írunk, mert ilyenkor tényleg csak 1-2 órányi dedikált idő van naponta arra, hogy dolgozzunk a könyvünkön. Tiszteljük meg magunkat azzal, hogy betartjuk az önmagunknak tett ígéreteinket, és így sokkal kevésbé fog felemészteni a munka. Még akkor is, ha olykor nagyon sok van belőle.
Borítókép: Lindsay Henwood / Unsplash.com