Hárman párban?!

Zaka Dóra*

Gelsei Bernadett: A hűtlen, a megcsalt és a szerető – A szerelmi háromszög pszichológiája

Ahogy a kezembe vettem Gelsei Bernadett könyvét, hogy megvizsgáljam a borítóját, illetve az ajánlót, nem igazán tudtam eldönteni, hogy egy pszichológiai szakkönyv vagy egy önsegítő könyv fog várni rám a lapok sorain. Valójában a kettő kombinációját kaptam. A szerző döntésmentor, illetve addiktológiai konzultáns, akinek ez az első nyomtatásban megjelent könyve. A húsz év munka- és személyes tapasztalatát összefoglaló írás 290 oldalon keresztül boncolgatja a párkapcsolatok, a megcsalás és a szerelmi háromszögek kérdését.

Az olvasó rögtön a „Bevezetés” indító mondatában közel kerül az íróhoz azzal, hogy utóbbi sajátélményt oszt meg: „Szerető voltam”. Ebből tehát azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy nem egy szakirodalmi áttekintés lesz a könyv, hanem annál jóval több. Ez a kijelentés azonnal felkeltette a kíváncsiságomat, amit csak tovább fokozott, hogy közérthető, olvasmányos stílusban folytatódik a könyv további része is. Szintén az első oldalakon találkoztam a következő megállapítással: „Éppen ezért hiszek abban, hogy szerelmi háromszög megjelenése az életünkben mindig tanít bennünket valamire, amit egyébként nem lennénk képesek meglátni, megtanulni”. Ez számomra, így első olvasásra kissé énidegennek hatott, ugyanakkor most, a könyv elolvasása után, már értem, mire is gondolt a szerző.

Maga a könyv öt részre tagolódik, ugyanakkor ezek nem határolhatók el élesen egymástól. Az első részben általánosságban a hűség és hűtlenség témája kerül kibontásra, majd a második fejezetben már konkrétan a szerelmi háromszög pszichológiájáról olvashatunk. Így tehát a kapcsolódó pszichológiai elméletektől eljutunk a szerelmi háromszög résztvevőiig, mindegyiknek egy-egy külön fejezetet szentelve, ez adja ki a további három fejezetet. Szintén a könyv első felében kap helyet a két leggyakoribb hűtlenségi helyszín, az internet és munkahely bemutatása. Kitér az okokra, a kialakulásra és a viszony fenntartásának lefolyására, konkrét példákkal bemutatva, hogy az olvasó számára átélhető legyen ezeknek az életszerűsége.

A szerző szemlélete a témáról már a könyv elején elénk tárul. Gondolkodásmódja szerint „a párkapcsolatban, egyéb más emberi kapcsolatokban a hűségre való törekvés lehet egy cél”, nem kezeli azt a párkapcsolatok alapvető adottságaként. Ez a látásmód hatja át mindvégig azt, ahogy gondolkodik az egyes szerepekről. Konkrét eseteket hoz, olyanokat, amelyekkel a saját munkája során találkozott, illetve amelyet ő maga élt meg, amíg szeretőként volt jelen egy férfi mellett. Ezeket a példákat aztán a témában való elmélyüléssel együtt tovább részletezi. Szót ejt néhány releváns és a párkapcsolatok pszichológiájának szempontjából elengedhetetlen elméletről, így a Sternberg nevéhez fűződő „szerelem háromszög” elméletéről, a szeretetnyelvekről, valamint a párkapcsolatok fejlődési szakaszairól, amelyeken át elvezet az út az érett felnőtt párkapcsolatig.

Több szempontból megjelenik a szerelmi háromszög függőséghez való hasonlítása – ez nyilván a szerző szakmai orientációjából is adódik, ugyanakkor releváns összefüggéseket tár elénk ez a nézőpont is. Ezen kívül végigvonul a könyvön a szerző által megalkotott, úgynevezett „csápelmélet”, amely azt hivatott szemléltetni, hogy hogyan és miért kezdenek és tartanak fenn az emberek szerelmi háromszögeket. Elmélete szerint mindannyian száz csáppal kapcsolódunk a párunkhoz, azonban megeshet, hogy nehézségek vagy akár az idő előrehaladtával ezen csápok közül néhány leesik és már nem talál új kapcsolódási lehetőséget az alapkapcsolatunkban. Ilyenkor új felületet keres, amihez csatlakozni tud, így kerül a képbe a szerető. A teljesség igénye nélkül felsorol több olyan területet vagy párkapcsolati jellemzőt, amelyek kiemelt jelentőségűek, mint például a spontaneitás vagy a szexuális izgalom. Az ezeket képviselő csápoknak elengedhetetlenül tapadniuk kell valahova. E területek valójában azok a hiányok, amelyeket a legnehezebb elviselni egy párkapcsolatban, emiatt minél hamarabb arra törekszünk, hogy betöltsük őket és a leesett csápjaink kapcsolódni tudjanak valakihez. Egyidejűleg ezek a hiányterületek azt is kijelölik, hogy mivel lenne dolgunk az alapkapcsolatunkban.

Mint már említettem, külön fejezetet szentel „A hűtlen”, „A megcsalt” és „A szerető” szerepeknek. Különösen érdekes, hogy mindegyik szerepet különböző szakaszokra és alszakaszokra osztja: így például a hűtlen fél szempontjából a hűtlenségi viszony kapcsán megkülönbözteti az incselkedés, a beleengedés és a felismerés időszakát, majd a hűtlenségi viszonyból való kilábalás kapcsán a beismerés, a bizonytalanság, illetve a visszatérés időszakát. Ezután a felsorolás után pedig minden szakasz kapcsán kifejti az oda kapcsolódó releváns eseményeket, kimeneteli lehetőségeket és felmerülhető nehézségeket. Futólag érinti a gyász kérdését is, amelyet a megcsalt fél érzelmeihez hasonlít, amelyek a megcsalás feldolgozása során jelennek meg benne.

A könyv egyedülállóságához hozzájárul, hogy mindegyik élethelyzet kapcsán megemlíti, hogy milyen érzéseket élhet át a résztvevő, és hogy ezek bár kellemetlenek, megjelenésük mégis teljesen természetes. Szintén kitér arra, hogy adott helyzetből miként lehet kilépni és közben milyen akadályok kerülhetnek felszínre. Tehát nemcsak elméleti szinten kerülhetünk közelebb a szerelmi háromszögek megértéséhez, hanem konkrétumok is a rendelkezésünkre állnak a könyv elolvasása után. Ami pedig még gyakorlatiasabbá teszi az egészet: az önsegítő feladatsor, ami a három, szerepeket bemutató fejezet után található. Ezek egyrészt azt mozdítják elő, hogy rápillantsunk, hányadán állunk most az alapkapcsolatunkkal, illetve a szeretői viszonyunkkal, valamint segít tisztázni az érzéseinket és a saját felelősségünkre is rávilágít. Ezáltal nemcsak a viszony kapcsán keletkezett negatív érzelmek feldolgozásához járul hozzá, hanem az önismeretet is tágítja.

Összességében elmondható, hogy a szerző kedveli a kategorizálást – gyakran ír különböző témákról úgy, hogy azokat kategóriákba sorolja, mint például az embereket, aszerint, hogy a megcsalást miként tudják feldolgozni: úgy, hogy semmit nem tudnak róla vagy úgy, hogy mindent tudnak róla, hogy csak egyet említsek. Szintén több alkalommal hangsúlyozza, hogy a bemutatott példákban szereplők „alapvetően rendes nők vagy férfiak, mégis belekeveredtek egy szerelmi háromszögbe, annak ellenére, hogy úgy gondolták, ez velük soha nem történhet meg”.

Hogy kinek ajánlanám? A szerző megfogalmazása szerint a könyv „elsősorban azoknak szól, akik szerelmi háromszögben rekedtek (…) és tehetetlennek érzik magukat”. Én a magam részéről, magánemberként bárkinek tudnám ajánlani, aki szeretne erre az amúgy kényes témára egy nagyon más, új szemszögből ránézni. Továbbá, mivel szinte elkerülhetetlen, hogy akár egyik szerepbe belekerüljünk, akár az ismerősi, baráti körünkben szembesüljünk hasonló helyzettel, nem árt, ha tudjuk mi állhat a háttérben és mik a lehetőségeink. Emellett pszichológusként, pár-és családterápia során gyakori, hogy megcsalással, féltékenységgel dolgozunk, így a könyvből kapott szemlélet ott is abszolút hasznosítható.

*pszichológus, pár- és családterapeuta jelölt (Facebook)