Hogyan írjunk másokkal közösen regényt? 1/2
Regényt írni nem könnyű, de egy másik emberrel közösen még nehezebb. Hogyan osszuk meg a feladatokat? Egyáltalán milyen feladatokról van szó? Milyen lépésekre bontsuk az írást?
A mai és a következő cikkemben a közös íráshoz adok módszertant, eldöntendő kérdések mentén. Alapvetően regényírásról beszélek, de bármilyen történethez alkalmazható ez a folyamat, amit ketten – vagy akár többen – írnak. Hosszabb novellánál, elbeszélésnél, kisregénynél is alkalmazzuk bátran!
Regénytervezés egy másik íróval közösen
Akárcsak egyedül regényt írva, a közös munka is a tervezéssel, koncepcionálással kezdődik. A társunkkal azt egyeztessük először, milyen műfajban, milyen jellegű történetet írunk. Ha eleve egy konkrét sztori megírásához állunk össze, akkor is tisztázzuk az alapokat, ez később sok bosszúságtól és fölösleges munkától kímél majd meg bennünket:
- Csak a saját szórakoztatásunkra írjuk, vagy később szeretnénk vele kezdeni valamit? Mit?
- Szórakoztató vagy magasirodalmi nyelvi szinten írunk?
- Humoros és könnyed lesz a hangvétel, vagy komoly?
- Milyen műfajba és alműfajokba soroljuk a történetet?
- Milyen hosszút szeretnénk írni?
- Mi mindent tudunk már róla? Milyen keretek közt mozgunk pl. sztori, szereplők, történelmi kor tekintetében?
Például lehet ez egy karácsonyi családi történet felnőtteknek, egy rejtély, ami azt okozza, hogy a családtagok összezördülnek, de aztán kibékülnek. Nincs vele kiadási célunk, egyszerűen a családunknak írjuk mindketten, azzal a céllal, hogy karácsony mindhárom estéjén felolvassunk belőle. Ekkor már előre tudjuk a terjedelmet is: három fejezetre készülünk, mindhárom legyen kb. 5 oldalas, ennyit kényelmes egyszerre felolvasni.
A szereplők tervezése
A regénytervezést folytathatjuk közösen, de izgalmasabb és eredményesebb, ha bizonyos elemeket külön dolgozunk ki.
- A fontos szereplők kitalálása
Egyikünk kitalálhatja a főszereplőt, a másik az ellenlábast (aki majd folyton keresztbe tesz neki, hogy lassabban érje el a célját). Amikor megvagyunk, beszéljük meg egymással ezt a két szereplőt, és igazítsunk rajtuk a másik fél javaslatai és a közös ötletek alapján.
- A helyszín és a bonyodalom
Megint távolodjunk el fizikailag a másiktól, dolgozzunk kicsit magunkban.
Az egyikünk keressen ennek a főszereplőnek egy jó helyszínt. Kitalálhat kettőt is: ahonnan a hős elindul, és ahová a történet folyamán érkezik. Az egyik legyen egy olyan helyszín, amit mindketten ismerünk. Jó ötlet abba a városba tenni a történetet, amit mindketten ismerünk, mert így nem ír egyikünk sem olyant, ami nem létezik, ill. elképzelhetetlen. A másik helyszín lehet olyan, ahol csak az egyik író járt, ez esetben érdemes keresni, írni róla egy összefoglalót, mi fontos itt, milyen a hangulata.
A másik író közben gondolkodjon a konfliktuson. Adott ez a két ember, aki össze fog veszni: mi okozza majd köztük a problémát? Mi ver éket közéjük? Ennek a két szereplőnek van-e valamilyen titka? Szervez-e bármilyen eseményt, akár cselszövést a háttérben?
Ha mindketten készen vagyunk, üljünk megint össze, és beszéljük meg, mi a bonyodalom, ezt hogyan lehet megvalósítani a kitalált helyszínen, helyszíneken. Alakítsunk a konfliktuson úgy, hogy a helyszínbe illesztjük, beszéljük meg a lehetőségeket.
- A mellékszereplők. Találjuk ki közösen, kik vannak még a holdudvarban, még mindketten legalább 2 szereplőt javasoljunk. Először vegyük számba, kik vannak a főhős és az ellenlábas mellett, úgymint családtag, barát, kolléga, szomszéd. Azután azt is gondoljuk át, a sztorihoz milyen szereplők szükségesek. Például ha a történet templomban játszódik, lesz egy pap. Ha kocsmában, lesz egy kocsmáros, talán a kocsma tulaja is színre lép, és ez már 2 pluszszereplő.
Ezt a fázist megvalósíthatjuk személyesen és online is, akár három különböző találkozás keretében. A három alkalom lehet egymást követő napokon is, illetve nagyobb szünettel, de legfeljebb egy hetet javaslok, még így is könnyen kieshetünk a sztoriból.
Összességében ideális időnként egy-egy napot rászánni a tervezési feladatokra, tehát egy hétvégi reggel találkozva elkezdjük a tervezést, és aznap addig folytatjuk, ameddig ráérünk. Elérünk a folyamatban, amíg elérünk. Amikor már látjuk, meddig jutottunk el, megbeszéljük a következő alkalmat, és akkor folytatjuk a tervezést.
Cselekménytervezés
Ha megvannak a szereplőink, a helyszíneink és a bonyodalmunk, tervezzük meg, mi fog történni.
- Hol kezdjük a történetet?
Beszéljük meg, mi az ideális kezdés. Azt javaslom, a főhőssel kezdődjön a történet, mutassuk meg őt akkor, amikor a bonyodalom még nem kezdődött el. Hol szokott ő tartózkodni egy átlagos napon? És azon a napon, azon órában, amikor szembe találja magát a problémájával? Mennyi idővel előtte mutassuk? Néhány órával vagy perccel? Ezeket a kérdéseket döntsük el.
- Mi lesz a vége?
Találjuk ki a történet végét. Hogyan lesz happy end? Mi mindent akarunk elérni az utolsó oldalakra, sorokra? Az egyes szereplők szála hogyan fejeződjön be?
- Fordulatok.
A kezdő és végpont közti eseményeket találjuk ki valamely történetszervező módszer szerint. Könyv Guru portálján nemrég számoltunk be a Fabula kártyák sztoritervező módszertanáról, ebből is ki lehet indulni, de a cikk elején felsoroltam még néhány egyéb módszert, pl. a sajátomat, a húsz fejezet módszerét.
A cselekménytervezési lépés záruljon azzal, hogy létrejön egy 1-2 oldalas felsőszintű vázlatunk, mi fog történni a regényben. Ha ezzel készen vagyunk, tervezzük meg az írást mint projektet, és már indulhat is maga a szövegírás – mindehhez jövő héten adok részletes módszertant!