Honnan merítsünk friss inspirációt, hogyan keressünk új ötleteket?
Írók is tesznek újévi fogadalmat – és sokszor ők sem tartják be azokat. Pedig egy évkezdet remek alkalom arra, hogy friss lendületet vegyünk, új projektekbe fogjunk, vagy befejezzünk olyanokat, amelyekről lelkünk mélyén már lemondtunk. A lendülethez azonban ötletek is kellenek, a munkakedv és a kitartás önmagukban nem elegendőek. Sokszor egy megakadás, egy írói görcs elég ahhoz, hogy elengedjük valamelyik fontos tervünket. Pedig nem is olyan nehéz íróként új inspirációt gyűjteni, csak tudni kell, hogyan fogjunk hozzá. Ezen az évkezdeten Könyv Guru ahhoz ad ötleteket, hogyan frissítsük fel a gondolatainkat, miként találjunk rá az „utcán heverő” témákra, gondolatokra, meglepő fordulatokra. (Az itt felsorolt módszerek természetesen nemcsak év elején alkalmazhatók, hanem nagyon hasznosak például írói válságok idején is.)
1. Menjünk ki a szobánkból
A jó és eredeti ötletek nem fognak sült galambként a szánkba vagy az íróasztalunkra hullani. Nekünk is tenni kell ezért, és az első lépés ilyenkor, hogy elhagyjuk azt a környezetet, ahol általában alkotni szoktunk. Aki nem hivatásos író, annak könnyebben megy, hiszen feltehetően jár munkába, találkozik más emberekkel, de van, aki ma már home office-ban dolgozik, de ha ki is megyünk rendszeresen, akkor is általában ugyanazokat a „köröket futjuk”, ugyanott járunk. Érdemes tehát valami új utat keresni, kilépni a komfortzónánkból, elmenni a város egy másik kerületébe, egy más napszakban felkeresni az ismerős helyeket (éjszaka vagy hajnalban), futni ott, ahol gyalogolni szoktunk, vagy fordítva.
2. Olvassunk
Ezt sosem lehet eléggé hangsúlyozni író emberek számára, jóllehet sokan arra hivatkoznak, hogy nincs idejük olvasni, mert annyit írnak. Pedig az állandó olvasásnál kevés fontosabb dolog létezik ebben a szakmában. Nem is hinnénk, milyen sokféle új gondolat születhet egy regény vagy vers által, érdekes helyzetek vagy élettörténetek indíthatnak el bennünk további ötleteket. De a non-fiction könyvek is remek gondolatébresztők lehetnek, például egy új találmány, egy közgazdasági vagy fizikai elmélet, egy pszichológiai kísérlet… Ha nincs időnk rendszeresen társaságba járni, használjuk ki, hogy a könyveken keresztül annyi ember gondolatait ismerhetjük meg!
3. Keressük a művészetet
A festészet, a szobrászat, a fotóművészet vagy valamely más képzőművészeti forma mind inspirációs forrás lehet számunkra. Járjunk múzeumba, akár virtuálisan is, lapozzunk albumokat, és figyeljük meg, melyik műalkotás ragadja meg a képzeletünket! Ha pedig találtunk ilyeneket, kicsit gondolkozzunk el rajtuk, tegyük fel a kérdést, hogy miért voltak ránk olyan nagy hatással, olvassunk utána a keletkezésüknek, az értelmezésüknek, vagy egyszerűen csak szemléljük őket, hogy hathassanak ránk.
4. Hallgassunk zenét
A zene érzelmeket közvetít, történeteket mesél vagy képeket idéz föl. Hallgassunk ezért minél több és minél sokfélébb műfajt, és kövessük azt a világot, ahová elvisznek minket. Szakadjunk el bátran a bejáratott lejátszási listánktól, és meg fogjuk látni, mennyire mást hív elő belőlünk egy romantikus szimfónia, mint egy heavy metal szám. A legjobb, ha felkészülünk közben a jegyzetelésre, mert nagyon gyors egymás utánban születhetnek bennünk új gondolatok, érzések. Bármelyik lehet kapaszkodó egy új ötlethez.
5. Nézzünk tévét, sorozatokat, filmeket
Ezek a műsorok mind kreatív gondolkodásból születtek, így számos olyan megoldás tűnhet fel bennük, amiket mi is sikeresen használhatunk. Egy vicces párbeszéd, egy drámai fordulat, egy izgalmas helyszín mind adhat ötletet a mi regényünkhöz is. A lényeg, hogy ezeket is tudatosan nézzük, ne csak a szórakozást keressük bennük.
6. Figyeljünk meg embereket
Csak úgy, minden különösebb cél nélkül. Sokszor a leghétköznapibb helyzetek válhatnak inspirációs forrássá. Üljünk le egy téren, szálljunk fel egy buszra vagy villamosra, és utazzunk egy ideig. Kapjunk el beszélgetésfoszlányokat; figyeljük meg, ki hogyan használja a telefonját; hogyan jár vagy öltözködik; mit csinál, ha találkozik egy ismerőssel; kik azok, akik csak átsietnek egy téren, és kik tartózkodnak ott huzamosabban; mi a különbség a gyerekek és a felnőttek, a nők és a férfiak viselkedése között stb. Ha megtanulunk ügyelni az apró részletekre, igen hamar csomó érdekes megfigyelés birtokába kerülünk, amiket jól fogunk tudni használni a saját regényünkben való építkezéshez, a karakterek jellemének megrajzolásához is.
7. Helyezkedjünk bele mások bőrébe
Tulajdonképpen az előző gyakorlat folytatása is lehet, hogy a megfigyelt emberek közül (aki persze lehet egy ismerősünk, barátunk, családtagunk is), kiválasztunk egy valamilyen szempontból érdekes figurát, és belehelyezzük őket egy olyan fiktív helyzetbe, ami feszültségekkel terhes. Innentől kezdve pedig az a dolgunk, hogy megpróbáljuk kizárólag az ő szemszögükből nézni a szituációt, és elképzelni, hogy értékelnék a történéseket, miként reagálnának rájuk, milyen kapcsolatuk lenne a résztvevőkkel, mi lenne a céljuk és hogyan törekednének a megvalósítására. Kitűnő gyakorlat ez arra is, amikor a regényünk szereplőinek motivációit gondoljuk végig, de egy ilyen kiragadott gyakorlatban egy tőlünk (és a regényünktől) független szereplő „gondolatai” nagyon termékenyítően hathatnak.
+1. Tudjunk bármikor jegyzetelni
Talán triviálisnak hangzik, de mindezen gyakorlatok közben állandóan készen kell állnunk arra, hogy jegyzeteket tudjunk készíteni. Akár álmunkból felkelve is. Mindenkinek ki kell dolgoznia egy jó módszert erre, akár egy kis füzetet kéznél tartani, akár a mobilját, vagy valamilyen papírost és tollat. A lényeg, hogy ne vesszenek el a menet közben, a múzeumban vagy filmnézés alatt felmerült gondolatmorzsák sem, és ezeket elő is tudjuk keresni szükség esetén. Nem is olyan könnyű, mint első látásra tűnik…
Borítókép: Camilo Goes / Unsplash.com Írt egy könyvet? Adja ki!