Így használjuk (ki) íróként az Instagramot – 7 tipp kezdőknek

Alapvetően fényképek és rövid videók megosztására hozták létre az Instagramot 2010-ben, ám ennek a közösségi médiumnak is egyre nagyobb szerep jut az emberek életében, immár Magyarországon is. A felhasználók száma idén márciusban – közel 3 millióval – rekordot döntött (igaz, áprilisban aztán jelentősen visszaesett). Ennyi ember pedig már igen jelentős tömeg ahhoz, hogy ne hagyhassa figyelmen kívül az, aki szeretne hatást gyakorolni (márpedig egy író, aki szeretné, ha a könyveiből minél több kelne el, bizonyára ilyen). Különösen annak érdemes megfontolni, hogy ezen a csatornán keresztül is toborozzon követőket és közönséget, aki a fiatalabb generációknak ír. De vajon hogyan posztoljon egy alapvetően vizuális médiumra az, aki szöveget ír? És mik azok az alapvető szabályok, amit be kell tartani egy könyves embernek az Instagramon? Néhány ötlet (nem csak) olyanoknak, akik most ismerkednek ezzel a platformmal.

Használjuk a #-ket tudatosan

Aki még nem ismeri az Instagramot (és a többi közösségi médiát sem), annak mindenekelőtt meg kell tanulnia, mi az a #, azaz hashtag. Erről például itt olvashatunk bővebben magyarul. Ha már tudjuk, hogy ezzel címkézhetjük fel a tartalmainkat, akkor pedig érdemes azt is végiggondolni, hogyan használhatjuk tudatosan ezt a lehetőséget. A legfontosabb, hogy ebben is a kevesebb, több, vagyis nem érdemes ész nélkül minden lehető témát és kulcsszót „behashtagezni”, mert az Instagram úgyis csak 30-at engedélyez egy poszt mellé. De már ez is rengeteg. Próbáljuk mindig kitalálni, mi lehet egy posztunk legfontosabb mondanivalója, célközönsége, és ehhez alkalmazzunk 2-6 címkét. Ha nehezen jutnak eszünkbe jó kulcsszavak, kicsit nézzünk körbe más írók, vagy könyves csoportok instáján, hátha meríthetünk onnan ötleteket.

Ügyeljünk a 80/20-as szabályra

A közösségi média egyik fontos marketingszabálya szerint önreklámozásra csak a posztjaink 20 százalékát használjuk, a többit ne tömjük tele az új megjelenéseinkkel és a könyvbemutatóink promótálásával. A követőink ugyanis minden valószínűség szerint meg fogják unni a nyomulásunkat, és nem fognak tovább követni minket. Ehelyett a maradék 80 százalékban osszunk meg olyan vonzó tartalmakat, amik valamiképpen kapcsolódnak hozzánk, ahhoz, amit éppen írunk. Ez tulajdonképpen lehet bármi, attól kezdve, hogy a számítógép előtt ülünk és a házi kedvencünk társaságában dolgozunk, egészen odáig, hogy feltöltünk egy képet egy idilli tájról, ami hasonlít a történetünk helyszínéhez. Érdemes figyelni, melyik posztokat kedvelik a legtöbben, és aztán kreatívan elindulhatunk abba az irányba.

Keressünk kapcsolatokat

Próbáljuk megfigyelni, hogy az ideális olvasóink kiket követnek az Instagramon, és kerüljünk közel mi is ezekhez a körökhöz. Posztoljunk bátran, kezdeményezzünk beszélgetéseket olyasmikről, ami közös lehet velük. Ezek révén hamar találhatunk új követőket, akik meg még továbbiakat vonzhatnak. Egy kis aktivitással, érdeklődéssel, nyitottsággal sokat tehetünk azért, hogy új kapcsolatokra tegyünk szert.

Posztoljunk rendszeresen és gyakran

Nem érdemes parlagon hagyni a profilunkat, ha már egyszer létrehoztuk. Végül is azért csináltuk, hogy nagyobb hatást érjünk el. Ehhez viszont rendszeresen fel kell tűnnünk az instán, hogy ne feledkezzenek meg rólunk. Itt nem feltétlenül elég, ha havonta kirakunk valamit, az ideális sokkal inkább az egy-két napi megjelenés lenne (aki ezt nem tudja vagy akarja vállalni, talán jobb, ha bele sem vág ebbe a kalandba). Az sem mindegy, mikor rakjuk ki a posztunkat, hiszen, ha például a tinédzserek a fő célcsoportunk, mert Y/A regényeket írunk, akkor ne reggel 9-kor tegyük fel az új anyagot, mert akkor ők általában suliban vannak (bár nyilván többen akkor is rá-ránéznek az instára). E téren sem árt, ha kicsit tájékozódunk, és megfigyeljük, hogy például más írók hogyan csinálják (mivel Magyarországon nem annyira elterjedt az írók körében az Instagram használata, érdemes külföldi szerzőket figyelni).

fotó: azamat / Unsplash.com

Keressük az alkalmas témákat

Nem könnyű napi rendszerességgel posztolni, ráadásul egy olyan médiumra, ami képközpontú. De egy kis odafigyeléssel (és másoktól ötletek ellesésével) hamar beleszokhatunk abba, hogy nyitott szemmel járjunk, és minden olyasmit begyűjtsünk, ami alapanyag lehet egy poszthoz. Egy napfelkelte a dolgozószobánk ablakából éppolyan jó lehet napi anyagnak, mint ha a könyvbemutatón készítünk néhány kockát, de kereshetünk stock-fotókat is, ha éppen azok fejeznek ki valamilyen, számunkra fontos hangulatot. A kreativitás ebben is sokat számít.

Kérdezzünk

Sokat segíthet a profilunk körüli aktivitás felpörgetésében, ha kérdés(eke)t teszünk fel a képeink alatt. Erre bizonyára lesz, aki válaszol, ez pedig beindíthat nagyon érdekes beszélgetéseket, viccelődéseket, akár új követőket is bevonzva. Ha pedig jönnek a kommentek, az Instagram algoritmusa fontosabbnak fogja tartani ezt a posztot, és feljebb tolja a hírfolyamban. Akár az új regényünk fő dilemmájával kapcsolatban kérdezünk valamit, akár olyasmikről, ami érdekelheti a követőinket általánosságban, mindenképpen nyerünk vele, ha kialakul egy ilyen közvetlen kapcsolat.

Legyünk igényesek a fotókkal, posztokkal

Kevés kiábrándítóbb dolog van, mint egy rossza képkocka a csili-vili képekkel teletömött Instagramon. Érdemes elkerülni ezt a hibát, ezért mindig ügyeljünk, hogy ha mi csináljuk a fotót, akkor éles legyen, és kerüljük a közhelyes, unalmas beállításokat. A neten könnyen találhatunk mobilfotós gyorstalpalókat, ha nincs érzékünk, vagy gyakorlatunk az igényesebb képek készítéséhez. Néhány egyszerű szabály betartásával gyorsan eljuthatunk oda, hogy mi is élvezetes kockákatt „lőjünk”. Ötleteket egyébként éppenséggel az Instagramról is meríthetünk, de a legjobb ez esetben is, ha a saját érdeklődési körünkbe tartozó profilokat (írók, könyvbarátok stb.) nézegetünk. Amúgy pedig bátran kísérletezgessünk: egy kis mesterséges világítás, egy egyszerű, homogén háttér (egy fehér/fekete lepel), egy szokatlanabb beállítás hihetetlenül fel tudja dobni a fotókat, és sokkal kapósabbak lesznek a posztjaink.

Borítókép: Dominik Dancs / Unsplash.com