„Nem azért írtam, hogy író legyek és könyvet adjak ki, hanem mert élveztem, hogy írhatok, és alakíthatom a szereplőim sorsát”

Egy papírlapon két buborék közé húzott egy egyenest, és azt kezdte feltölteni eseményekkel, a hősei előtt tornyosuló akadályokkal – mesél a történetszerkesztés folyamatáról Pap Endre, akivel Verseny a Halállal című új kötete kapcsán beszélgettünk. Szó esett még összevegyített ötletekről, az „idő” szerepéről és izgalmas anakronizmusokról.

Read more

„Becsüljük meg a pillanatot, amit szerelemben tölthettünk, mert az élet elveheti”

Tapasztalat és érzelem nélkül a versek üresek – vallja Debreczeni Tibor, akivel Belvárosi fergeteg című új kötete kapcsán beszélgettünk. Szó esett arról is, mit tanult barátjától, Faludy Györgytől, és hogyan egészíti ki verseiben egymást szerelem és fájdalom.

Read more

„Az ihletet nem fogja az arcunkba fújni a szél”

Szereti spontán módon írni a regényeit Gőri Gergely Attila, akivel most megjelent, Megöldni mind – A Varjúlovag című fantasy-kötete kapcsán beszélgettünk. De miért éppen fantasy? Minek a szimbóluma a varjú? És nem túl nagy teher-e elsőkönyvesként rögtön trilógiát írni?

Read more

„A kezdő szerző egyedül van a rengetegben”

Nehéz hétköznapi témákat is el lehet mesés formában magyarázni a gyerekeknek – vallja Balázs Anita, akinek második kötete bizonyítja ezt. A Századunk meséi szerzőjével a könyvkiadás buktatóiról, az olvasói visszajelzések hasznáról és az elsőkönyvesek kötelező türelméről is beszélgettünk.

Read more

„Bevontam a gyerekeimet az írás folyamatába, ők voltak az első kritikusaim”

A gyerekei azért hagyták írni, hogy aztán meseként meghallgathassák, milyen volt anya gyermekkora – mondja Henn Edith, akivel Felhőtlen éveim című kötete kapcsán beszélgettünk. A tizenhét év után napvilágot látott szöveg szerzője gondolkodás nélkül, „teljes lényével” ír, és úgy érzi, hogy az élet igazán édes íze, mintha megkeseredett volna manapság.

Read more

„Amikor elkezdek egy történetet írni, általában nem tudom, mi fog történni a következő oldalakon”

Annyi történet van a fejében, hogy akkor sem tudná mind megírni, ha csak ezzel foglalkozna – állítja Halusz Léna, akivel második mesekönyve, az Állatkommandó – Az elromlott kiívánságkút megjelenése alkalmából beszélgettünk. A szerző azt is megosztja, mi hiányzik szerinte a mesekönyvpiacról, hogyan születnek az Állatkommandó vicces karakterei és mi védi meg az írói kiégéstől.

Read more

„Miért lennék én idegen bárhol az emberek között?!”

„Bugyogtak, forrtak, kikívánkoztak” szentföldi barangolásainak élményei Kiss Juditból, ezért írt belőlük könyvet Izrael színei címmel. A bő két évtizede megírt szöveg első kiadása azonban, mint meséli, félrecsúszott, ezért volt szükség most másodikra. A beszélgetésből kiderül az is, milyen volt ateistaként a Szentföldön kóborolni, hogyan élte túl az életveszélyes helyzeteket, és miként látja az izraeli-palesztin konfliktust a hétköznapokban.

Read more

Mit csináljak a regényem első szövegváltozatával, hogy nyugodt szívvel adhassam oda a kiadónak? Alapvető szerkesztési fogások

Azt hisszük, hogy az utolsó mondat után tett (három) ponttal véget ért a regényírás folyamata? Aligha. Ekkor kezdődik csak a munka a szöveggel: a szerkesztés nemszeretem-de-ki-nem-hagyható feladata. Professzionális tippjeink az egyszerűen, magunk által is elvégezhető szerkesztéshez, hogy végül a kiadónak leadott szövegünk is profi legyen, amennyire csak tőlünk telik.

Read more

„Az írás szent és sérthetetlen, mindenki a maga stílusában kell, hogy alkosson”

Egy írótáborban kapott visszajelzésekből merített erőt a Dunaszerdahelyen élő Mlčúch Brenda Nicole, hogy a korábban csak az asztalfióknak és a családnak készült szövegei után regényírásba és -kiadásba is belevágjon. A Krokodilkönny címen a Könyv Guru Kiadó gondozásában megjelent kalandregény szerzőjével arról is beszélgettünk, hogy miért épp e vérszomjas(nak gondolt) hüllő körül forog a cselekmény, mit csinált, amikor hónapokig nem jutott eszébe semmi, és mit szólt Lőrincz L. László bestsellerszerző, amikor még kiadás előtt elolvasta a regényét.

Read more

„A bemagolás nem túl izgalmas dolog, és nem mindenkinél működik, így elkezdtem mesélni”

Saját gyerekeinek tanulását könnyítette meg a szorzótábla mesés feldolgozásával Joó Viktória, akinek most jelent meg Varázslatos meseszorzó című kötete. A szerzővel a mesés tudásátadás és a fantáziavilág fontosságáról beszélgettünk, illetve arról, miért nem ír mesekönyvet az osztásról is.

Read more