„Miért lennék én idegen bárhol az emberek között?!”

„Bugyogtak, forrtak, kikívánkoztak” szentföldi barangolásainak élményei Kiss Juditból, ezért írt belőlük könyvet Izrael színei címmel. A bő két évtizede megírt szöveg első kiadása azonban, mint meséli, félrecsúszott, ezért volt szükség most másodikra. A beszélgetésből kiderül az is, milyen volt ateistaként a Szentföldön kóborolni, hogyan élte túl az életveszélyes helyzeteket, és miként látja az izraeli-palesztin konfliktust a hétköznapokban.

Read more

Mit csináljak a regényem első szövegváltozatával, hogy nyugodt szívvel adhassam oda a kiadónak? Alapvető szerkesztési fogások

Azt hisszük, hogy az utolsó mondat után tett (három) ponttal véget ért a regényírás folyamata? Aligha. Ekkor kezdődik csak a munka a szöveggel: a szerkesztés nemszeretem-de-ki-nem-hagyható feladata. Professzionális tippjeink az egyszerűen, magunk által is elvégezhető szerkesztéshez, hogy végül a kiadónak leadott szövegünk is profi legyen, amennyire csak tőlünk telik.

Read more

„Az írás szent és sérthetetlen, mindenki a maga stílusában kell, hogy alkosson”

Egy írótáborban kapott visszajelzésekből merített erőt a Dunaszerdahelyen élő Mlčúch Brenda Nicole, hogy a korábban csak az asztalfióknak és a családnak készült szövegei után regényírásba és -kiadásba is belevágjon. A Krokodilkönny címen a Könyv Guru Kiadó gondozásában megjelent kalandregény szerzőjével arról is beszélgettünk, hogy miért épp e vérszomjas(nak gondolt) hüllő körül forog a cselekmény, mit csinált, amikor hónapokig nem jutott eszébe semmi, és mit szólt Lőrincz L. László bestsellerszerző, amikor még kiadás előtt elolvasta a regényét.

Read more

„A bemagolás nem túl izgalmas dolog, és nem mindenkinél működik, így elkezdtem mesélni”

Saját gyerekeinek tanulását könnyítette meg a szorzótábla mesés feldolgozásával Joó Viktória, akinek most jelent meg Varázslatos meseszorzó című kötete. A szerzővel a mesés tudásátadás és a fantáziavilág fontosságáról beszélgettünk, illetve arról, miért nem ír mesekönyvet az osztásról is.

Read more

„Számomra az írás drog, hivatás és kötelesség”

Kisiskolás korában kezdett, elsősorban ajándék céljából verset írni Péntek Balázs, akinek most jelent meg első önálló kötete. A Köszönöm, én jól vagyok! szerzőjével beszélgetve szó esett a kamaszkor nehézségeiről, a szabadvers hátrányairól, egy magfagyott galambról, és arról, miért olyan a stílusa, mint „ananász a pizzán”.

Read more

Miből tudom eldönteni, hogy érdemes-e sorozatot írni a regényemből?

Írtam egy jó sztorit, sőt már ki is adták, de még mindig nem tudom eldönteni, vajon megéri-e folytatni. Ha nem

Read more

„Amire szükségem van az életben, az végig megvolt, a többit pedig nem érdemes erőltetni”

Az író bízzon meg az első ihletében – vélekedik Balogh Szilárd, aki golyóstollal írta háromrészes regényét, a Hajnalig-ot, aminek most a II. része került a könyvesboltokba. Arról is beszél, hogyan döntötte el, hol végződjenek és kezdődjenek az egyes különálló részek, miért érzi „ébredésnek” a mostani időszakot, és miért nem járt szórakozóhelyen immár három éve.

Read more

„Ha mindezeket nem örökítem meg, velem együtt a sírba kerül”

Gyerekkori barátjának kezdte leírogatni élete (életük) történetét, majd mások is biztatták: csináljon könyvet izgalmas jegyzeteiből. Így kezdődött Háry Pál memoárjának története, aki azt is elmeséli, hogy miért Világközepi élményeim lett a kötet címe, miért nem szabad csak úgy berakni különféle fiókokba a jegyzeteket, és milyen Amerikából telefonon keresztül írni egy könyvet.

Read more

Gépírók társasága

A mesterséges intelligencia és a történetírás

Read more

„A vezér kiemelkedéséhez kedvező talajt jelentenek a válsághelyzetek”

Az utóbbi évtizedekben könnyebb a világot megérteni a „vezérdemokrácia” elméletének segítségével, mint a hagyományos „liberális demokrácia” fogalmi eszközeivel – állítja Körösényi András, a Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora. Ő az egyik szerkesztője egy új tanulmánykötetnek, amit Vezérdemokráciák a világban – Macrontól Erdoganig és Trumpig címmel adott ki az Az Ad Librum Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete. A beszélgetésben szóba került, hogy miért mostanában terjedt el ez az államforma, milyen vezetőkből lehet vezér, mely államokhoz hasonlít e téren Magyarország, és miért nem lehet konszolidálni egy kialakult vezérdemokráciát.

Read more