Gépírók társasága
A mesterséges intelligencia és a történetírás
Read moreIsmeretek és tanácsok a könyvkiadási folyamattal kapcsolatban.
A mesterséges intelligencia és a történetírás
Read moreAz utóbbi évtizedekben könnyebb a világot megérteni a „vezérdemokrácia” elméletének segítségével, mint a hagyományos „liberális demokrácia” fogalmi eszközeivel – állítja Körösényi András, a Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora. Ő az egyik szerkesztője egy új tanulmánykötetnek, amit Vezérdemokráciák a világban – Macrontól Erdoganig és Trumpig címmel adott ki az Az Ad Librum Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete. A beszélgetésben szóba került, hogy miért mostanában terjedt el ez az államforma, milyen vezetőkből lehet vezér, mely államokhoz hasonlít e téren Magyarország, és miért nem lehet konszolidálni egy kialakult vezérdemokráciát.
Read moreA mostani háború kavarta fel Szabó Zsuzsi évtizedekkel ezelőtti traumatikus emlékeit, és ennek hatására jelentette meg az 1986-os jemeni polgárháborúban átéltekről készült naplókötetét. Egy könyv megírása és kiadása gyógyító folyamat lehet – erősítette meg, de mesélt arról is, hogyan élte meg egykor a legreménytelenebb pillanatokat, és miként győzte le most a kétségeit.
Read moreÚjságírói pályáját hagyta ott a meseírásért Balázs Anita, akinek első kötete a modern kor jelenségeit, eszközeit igyekszik elmagyarázni a kicsiknek. A Meseköntösben a 21. század szerzője azt is elárulja, kik segítették szakmailag a meseírásban, és hogy partiumi magyarként miért volt fontos számára magyarországi kiadónál megjelentetni a könyvét.
Read moreMiért hangyákról kezdett gyerekként írni? Milyen módszerrel idézte fel a régi történeteket? Kik segítették a kötet összeállításában? Hogyan képzeli az olvasóit? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ ad Dörfler Katalin, aki mozaikszerűen foglalja össze életének legkedvesebb történeteit Belenéztem a Napba című kötetében.
Read moreFáj még az egykori kiközösítés az Írószövetségből Nemere Istvánnak, de már hiába hívják, nem lép be. A Könyv Guru Kiadónál megjelent 772. kötete alkalmából készült beszélgetés második részében szó esik álnevekről, a legmaradandóbb művekről, tizennégy polcnyi saját könyvről és arról is, miért szeret az író beállni vásárokon, plázákban könyvet árusítani.
Read moreTöbbet kell keresgélni egy jó címet, mint azt sok kezdő író gondolja. Ez lesz ugyanis a könyv egyik fő marketingeszköze, ezért érdemes körültekintően eljárni. Ebben a posztban a jó cím jellemzőit, és a megtalálását segítő kreatív gondolkodási folyamat legfontosabb eszközeit vesszük végig.
Read moreKétrészes regényének második kötete is megjelent Kenéz Péternek, akinek csak részben könnyítette meg a dolgát, hogy nem sorozatot kellett írnia. A Végtelen az út, amelyen te jársz szerzője mesélt „ösztönös” döntésekről, baráti segítségről és az első kötet alapján leszűrt tanulságokról.
Read moreElőször mások regényeit folytatta, aztán jöttek a saját a ötletei, a motivációban pedig sokat jelentett, hogy sok ezren olvasták és biztatták a Wattpadon. Ilyen kezdet után vágott bele nyomtatásban megjelenő trilógiájába D. B. Alíz, akivel az első kötet, az Éget a nap megjelenése kapcsán beszélgettünk.
Read moreSzocializálnak, tanítják a viselkedésformákat és a konfliktusok kezelését – hangsúlyozza Kurdi István illusztrátor, miért tartja fontosnak a meséket. Saját, egykor a gyerekeinek mondott történeteit rendezte kötetbe most megjelent Sárkányos mesék című könyvében, amit maga illusztrált és tördelt. A beszélgetésből az is kiderül, hogy bár a kiadás szabadságával elégedett volt, a kiadók hozzáállásával már kevésbé.
Read more