„A bemagolás nem túl izgalmas dolog, és nem mindenkinél működik, így elkezdtem mesélni”

Saját gyerekeinek tanulását könnyítette meg a szorzótábla mesés feldolgozásával Joó Viktória, akinek most jelent meg Varázslatos meseszorzó című kötete. A szerzővel a mesés tudásátadás és a fantáziavilág fontosságáról beszélgettünk, illetve arról, miért nem ír mesekönyvet az osztásról is.

Read more

„Számomra az írás drog, hivatás és kötelesség”

Kisiskolás korában kezdett, elsősorban ajándék céljából verset írni Péntek Balázs, akinek most jelent meg első önálló kötete. A Köszönöm, én jól vagyok! szerzőjével beszélgetve szó esett a kamaszkor nehézségeiről, a szabadvers hátrányairól, egy magfagyott galambról, és arról, miért olyan a stílusa, mint „ananász a pizzán”.

Read more

Miből tudom eldönteni, hogy érdemes-e sorozatot írni a regényemből?

Írtam egy jó sztorit, sőt már ki is adták, de még mindig nem tudom eldönteni, vajon megéri-e folytatni. Ha nem

Read more

„Amire szükségem van az életben, az végig megvolt, a többit pedig nem érdemes erőltetni”

Az író bízzon meg az első ihletében – vélekedik Balogh Szilárd, aki golyóstollal írta háromrészes regényét, a Hajnalig-ot, aminek most a II. része került a könyvesboltokba. Arról is beszél, hogyan döntötte el, hol végződjenek és kezdődjenek az egyes különálló részek, miért érzi „ébredésnek” a mostani időszakot, és miért nem járt szórakozóhelyen immár három éve.

Read more

„Ha mindezeket nem örökítem meg, velem együtt a sírba kerül”

Gyerekkori barátjának kezdte leírogatni élete (életük) történetét, majd mások is biztatták: csináljon könyvet izgalmas jegyzeteiből. Így kezdődött Háry Pál memoárjának története, aki azt is elmeséli, hogy miért Világközepi élményeim lett a kötet címe, miért nem szabad csak úgy berakni különféle fiókokba a jegyzeteket, és milyen Amerikából telefonon keresztül írni egy könyvet.

Read more

Gépírók társasága

A mesterséges intelligencia és a történetírás

Read more

„A vezér kiemelkedéséhez kedvező talajt jelentenek a válsághelyzetek”

Az utóbbi évtizedekben könnyebb a világot megérteni a „vezérdemokrácia” elméletének segítségével, mint a hagyományos „liberális demokrácia” fogalmi eszközeivel – állítja Körösényi András, a Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora. Ő az egyik szerkesztője egy új tanulmánykötetnek, amit Vezérdemokráciák a világban – Macrontól Erdoganig és Trumpig címmel adott ki az Az Ad Librum Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete. A beszélgetésben szóba került, hogy miért mostanában terjedt el ez az államforma, milyen vezetőkből lehet vezér, mely államokhoz hasonlít e téren Magyarország, és miért nem lehet konszolidálni egy kialakult vezérdemokráciát.

Read more

„Köszönöm, most már jól alszom”

A mostani háború kavarta fel Szabó Zsuzsi évtizedekkel ezelőtti traumatikus emlékeit, és ennek hatására jelentette meg az 1986-os jemeni polgárháborúban átéltekről készült naplókötetét. Egy könyv megírása és kiadása gyógyító folyamat lehet – erősítette meg, de mesélt arról is, hogyan élte meg egykor a legreménytelenebb pillanatokat, és miként győzte le most a kétségeit.

Read more

„A meséim alapot nyújtanak a témák közös továbbgondolására”

Újságírói pályáját hagyta ott a meseírásért Balázs Anita, akinek első kötete a modern kor jelenségeit, eszközeit igyekszik elmagyarázni a kicsiknek. A Meseköntösben a 21. század szerzője azt is elárulja, kik segítették szakmailag a meseírásban, és hogy partiumi magyarként miért volt fontos számára magyarországi kiadónál megjelentetni a könyvét.

Read more

„66 évet próbáltam érthetővé tenni az életemből”

Miért hangyákról kezdett gyerekként írni? Milyen módszerrel idézte fel a régi történeteket? Kik segítették a kötet összeállításában? Hogyan képzeli az olvasóit? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ ad Dörfler Katalin, aki mozaikszerűen foglalja össze életének legkedvesebb történeteit Belenéztem a Napba című kötetében.

Read more