„Aki Vietnámba megy, a szívét vigye magával, és ne a magyar gyomrát”

Egy ország, ahol a hagyomány még tartja magát a mindent elárasztó modernitással szemben, ahol háborús sebekbe botlik úton útfélen a látogató, ám soha nem kell félnie. Bánszegi Katalin mesél legújabb, Vietnámról készített útikönyvéről, és arról, miért írja egyre lassabban az útleírásait.

Read more

„A jó és a rossz kritikákat is örömmel fogadom, mindkettő annak a jele, hogy az olvasókat foglalkoztatja a regényem”

„A Hajnalig alaptémája roppant egyszerű: milyen hatással van a férfiemberre a szex hiánya?” – foglalja össze triológiája lényegét Balogh Szilárd. A Hajnalig III. szerzője arról is mesél, milyen volt egy történetet három részre „vágva” kiadni, a könyvének miért nem lett volna esélye a szülőföldjén, a Vajdaságban megjelenni, és miért tartja feleslegesnek a kötet reklámozását.

Read more

10+1 érv, miért az írás a legjobb hobbi

Az írás olyan remek időtöltés, hogy Krisz szerint 11 ok is szól mellette.

Read more

„Talán a legnagyobb tévedés, amikor Boncza Berta mindennapi halandónak van beállítva”

Ady Endre és Márffy Ödön felesége és múzsája volt Boncza Berta, mégis keveset tudunk róla és azt is rosszul. Ezeket a tévedéseket igyekezett korrigálni Nagybaczoni Molnár Ferenc, a Csinszkával távoli rokonságban álló szerző új kötetében. A beszélgetésben arról is szó esik, miért nehéz manapság levéltárban kutatni, milyen legendák torzítják a Csinszka-képet, és mit jelent az, hogy Boncza Berta „az angyalokkal volt valami atyafiságban”.

Read more

„Kifejezetten kellemes élmény volt »férfi aggyal« gondolkodni”

Az emberek azért olvasnak, hogy kicsit eltávolodjanak a valóságtól, ezért is helyezte első regénye cselekményét Seattle-be Mitták Anita. A Déjà vu szerző elárulja, miért nem használ írói álnevet, mi az oka, hogy ilyen jól ismeri az autómárkákat, és mi az a hiba, amit másodjára már nem követne el regényírás közben.

Read more

Segítség! Nem tudom elkezdeni a regényemet

A legjobb első mondat néha utoljára készül el. Ne féljünk, ha nincs ütős ötletünk a regény elejére, inkább írjuk a többi részét. Érvek és szempontok, hogy miként lehet egy regényt a közepén vagy a végén „kezdeni”, és ez miért tehet jót a végleges szövegnek.

Read more

3+1 bizarr írói gyakorlat

Irányított gyakorlatok az írási kreativitás növelésére kriptanézéssel.

Read more

25 kérdés, amit nem ártana mindenkinek feltenni önmagának, mielőtt elkezd könyvet írni

Mit várok magamtól íróként? A nap melyik részében vagyok a legproduktívabb? Mi lenne az a körülmény, ami az írás feladására késztetne? Kéttucatnyi kérdés a saját motivációktól a könyvkiadás folyamatáig, amelyeket jobb az írás elkezdése előtt tisztázni, mert így sokkal kevesebb váratlan helyzet akaszthatja meg az alkotást. Kezdőknek és haladóknak egyaránt hasznos sorvezető.

Read more

„Előfordul, hogy megakadok, és nem tudom tovább fűzni a sorokat, akkor az egész versszak megy a kukába”

Mindig van nála toll és papír, hogy leírja az ötleteit – meséli Szabó Angéla most megjelent Mesél a nagyi című verseskötetéről. Miért nem válogatta a verseit a kiadáshoz? Miért nem ír kiskamaszoknak is ilyen verseket? És miért nem baj, ha a gyerek belerajzol a mesekönyvbe?

Read more

Hogyan gondolkodjunk az olvasó fejével?

Könnyen elszaladhat a ló egy szerzővel, ha csak a saját feje után menve írja a könyvét. Nem árt olykor abba is belegondolni, mi járhat egy olvasó fejében, amíg a regényünket olvassa. És egyáltalán: mi mit szoktunk szeretni és utálni egy könyvben? Alapkérdések, hogy más is szívesen olvassa a szövegünket, ne csak mi magunk.

Read more