„Könyvem célja nem a Biblia megcáfolása”

Az új eredményeket mindenkinek joga van a saját felfogása szerint értelmezni – hangsúlyozza Kovács György, aki több éven át tevékenyen tett is azért, hogy ezeket az új eredményeket összegyűjtse a Bibliával kapcsolatban, sőt maga is hozzon létre ilyeneket. Ennek a munkának a gyümölcse A keresztény vallás megszületésének története című kötete, aminek most a harmadik, immár angol nyelvű változata került a könyvesboltokba (The birth of christian religion: A history). Az Ad Librum kiadónál megjelent könyv szerzője mesél arról, milyen megfontolásból vágott neki a téma feldolgozásának, hogyan próbálta elkerülni, hogy megharagudjanak rá a vallásos emberek, mi volt számára Jézus legfontosabb tanúságtétele és mit csinált, amikor kiderült, hogy a magyar és angol bibliafordítások között jelentős eltérések tapasztalhatók.

Mi volt a célja A keresztény vallás megszületésének története című kötetével: a Biblia megcáfolása vagy inkább természettudományos bizonyítékok keresése az abban olvasható történetek alátámasztására?

A rendszerváltás előtt minden vallással kapcsolatos dolog egyoldalúan negatív minősitéssel szerepelt a közoktatásban és a közmédiában, és ezek szerint a vallás mitikus hiedelmen és babonaságon alapul, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, és ezek mindegyikének természettudományos magyarázata van. A rendszerváltást követően a korábbiaktól eltérő vélemények kíváncsivá tettek, hogy mi a valóság. A vizsgálódásaimat követően az a vélemény alakult ki bennem, hogy a vallással kapcsolatos dolgoknak természettudományos magyarázatának kell lennie, ugyanakkor csak nagyon kevés használható elemzéssel találkoztam. Különösen kevés elemzés foglalkozott azzal a természettudományos szempontból megkerülhetetlen kérdéssel, hogy miért Jézus lett a kiválasztott. Abban az időben rendszeresen felbukkantak magukat Messiásnak tartók, ahogy Gecse Gusztáv a neves vallástörténész fogalmaz: „Palesztina népe tehát az i.sz. I. század első felében egzaltált messiásváró hangulat alá került.”. Az elemzések azonban nem adnak választ arra, hogy miért Jézust tartják Isten fiának. Tehát a könyvem célja nem a Biblia megcáfolása, hanem inkább természettudományos bizonyítékok keresése az abban olvasható történetek alátámasztására volt.

Hogyan és mikor jött az ötlet, hogy ebből a témából könyvet írjon? Nem tartott attól, hogy a hittel kapcsolatos témák mindig kényesek, és hogy emiatt esetleg támadások érik?

Egyre nagyobb lelkesedéssel kutattam és elolvastam mindent, amit ezzel kapcsolatban találtam. Miután megismertem az elemzésekben általánosan elfogadott eredményeket észrevettem, hogy új megközelítésekkel új eredmények érhetőek el. Ekkor fogalmazódott meg bennem a könyv megírása. Azok a hittel kapcsolatos témák, amelyekkel foglalkozom olyan általános témák, amelyek gyakran szerepelnek a természettudományos és a hittudományos elemzésekben is, ezért ezekben semmi bántó nincsen. A könyv írásakor nagy gondot fordítottam arra, hogy úgy fogalmazzak, hogy a hivő emberek se találjanak semmi sértőt abban. A könyvem első oldalán ezt ki is nyilatkoztam: „Ez a könyv a keresztény vallás megszületésének a körülményeit és időrendjét értelmezi a történetiség szempontjából. Természetesen bárkinek joga van a hit szempontjából értelmezni ezeket az eseményeket, ezért igyekeztem úgy fogalmazni, hogy elkerüljek minden -a hit szempontjából -, esetlegesen bántó megfogalmazást. Ha ez mégsem sikerült volna maradéktalanul, akkor ezt a hit szempontjából értelmezők nézzék el nekem.”

Mi az a két-három legfontosabb eredménye a könyvének, amit véleménye szerint minden hívőnek érdemes lenne megfontolnia? És mi az, amiben úgy érzi, hogy sikerült meghaladnia a lassan kétezer éves Biblia-kutatást?

A véleményem szerint a téma iránt érdeklődő hívők és nem hívők figyelmét egyaránt felkelthetik a könyvem legfontosabb eredményei. Jézus születésének és halálának időpontjainak a csillagászati adatokra visszavezethető beazonosítása, a betlehemi csillag jelenségének igazolása a Jézus születésekor bekövetkezett holdfogyatkozásként, a niceai zsinat intézkedései következtében megvalósult naptárbeavatkozás és az Augustus-kor időrendjének a módosítása új tudományos eredménynek számítanak, amelyek eltérnek az eddig általánosan elfogadottaktól.

Mit gondol, a hit vajon függ attól, hogy milyen tudományos eredmények születnek a vallás alapját képező történetekkel kapcsolatban?

Meggyőződésem, hogy az, ami előre lépést jelent a természettudomány területén a vallás alapját képező történetekkel kapcsolatban, az előrelépést jelent a hittudományban is. Az új eredményeket, pedig mindenkinek joga van a saját felfogása szerint értelmezni, vagy ezekből további következtetéseket levonni.

Saját maga hogyan áll egyébként a témához: hívőként vagy ateistaként? Változott-e bármiben is a kötet készítése során a véleménye a témábal kapcsolatban? Volt-e, amivel önmagát is meglepte?

A vallásos témákat a természettudományos szempontok alapján vizsgálom. A kötet készítése során nagyon megszerettem Jézust azért a vakmerő bátorságért, amiért kiűzte az árusokat a Templomból. Ez örök érvényű tanulságul szolgál a világ számára, mert megpróbálta betartatni a szabályokat – amit a vallás hivatalos képviselői hoztak – és azok feszíttették keresztre ezért, akiknek ezeknek a szabályoknak a betartatása lett volna a feladata.

Számos tudományos munkából idéz, sokféle (csillagászati, matematikai, földrajzi stb.) adattal dolgozik. Mennyi időt kellett a kutatásra fordítani a könyv megírása előtt/közben? Milyen jellegű forrásokat nézett át?

A könyvem első kiadásának a kutatása és megírása négy évig tartott, és ugyanennyi időt vettek igénybe a második kiadás munkái is. Minden dokumentumot elolvastam, ami ezzel a témával kapcsolatban a könyvesboltokban, antikváriumokban a könyvárakban és az interneten megtaláltam.

Az eredeti, magyar változat 2014-ben jelent meg, azóta született egy második magyar kiadása, most pedig egy angol verzió. Milyen visszajelzéseket kapott azóta a kötetére? Mit szóltak hozzá hívők, illetve nem hívők?

Volt olyan visszajelzés a hívők részéről, ami a könyvem borítójának a témaválasztását méltatta, volt, aki aggodalmaskodott amiatt, hogy a természettudományos vizsgálat nem öncélú hivalkodásból készült-e. A többségében természettudományos vélemények közül volt olyan, aki ezzel a témával foglalkozó elemzőket és műveiket ajánlotta a figyelmembe (ezeket egyébként már ismertem).

Változtatott-e bármit is a nyolc év alatt a könyvén? Volt esetleg olyan visszajelzés, ami ezt kérte?

A könyvem első kiadásának a legfontosabb eredményeit – Jézus születése és halála időpontjának csillagászati adatokra visszavezethető beazonosítását – a római történelem Augustus-kori kronológiai vázának a segítségével értem el. Viszont ezzel kapcsolatban már a szakértők is megfogalmaztak bizonytalanságot. Hahn István például a Naptári rendszerek és időszámítás című munkájában azt írta:

„Említésre méltó, hogy az Augustus által készíttetett, már említett, feliratos consuli lista a Varro-Cicero-féle rendszerhez képest egy évvel későbbre (6. olimpiász 4. éve) teszi Róma alapítását, és ennek megfelelően minden consuli évet eggyel későbbre keltez a jelenben megszokotthoz és elfogadotthoz képest. A mindössze egyéves eltérés okait nem ismerjük.”

Az első kiadást követően ezért tovább kutattam, és sikerült feltárnom ennek az ellentmondásnak az okát, ami azzal az új eredménnyel járt, hogy csillagászati adatokra visszavezethetően sikerült igazolni, hogy az Augustus-kor eseményei – köztük Augustus császár halálának éve is – egy évvel később következtek be a jelenleg általánosan elfogadottnál. A második kiadás ennek a levezetésével egészült ki és egy értelmezéssel arról, hogy mi történt Jézus holttestével a halála után, aminek a vizsgálata természettudományos szempontból szintén megkerülhetetlen.

Miért készült most angol fordítás is a kötetből?

A könyvem eredményeinek nemzetközi megismertetése céljából készült az angol fordítás, és az ezzel a témával foglalkozó szakemberek részére kívánom eljuttatni azt.

Mennyivel bonyolultabb egy angol fordítás és kiadás menedzselése a „szimpla” magyarhoz képest? Milyen tanulságokat tud megosztani ezzel kapcsolatban?

Számomra meglepő volt, hogy a bibliai idézetek magyar és angol nyelvű változatai több helyen lényegesen eltérnek egymástól. Például a Károli Gáspár-féle Biblia Lukács evangéliumában az szerepel, hogy a hívők a Jézus halálakor bekövetkező csodák hatására mellüket verve megtértek. Ez az angol nyelvű King James Bibliában a mellüket verték és hazatértek szöveggel formában olvasható, ami nagy különbség. Én ragaszkodtam a véleményem szerint helyes magyar fordítás szövegéhez, viszont a fordító aggodalmát fejezte ki, hogy az angol nyelven olvasók fordítási hibának fogják majd fel ezt az eltérést az általuk megszokottól. Ezt az ellentmondást egy lábjegyzettel oldottuk fel, ami tájékoztatja az olvasót, hogy ez az idézet a magyar nyelvű bibliafordítás alapján készült.

Mi volt (a magyar és az angol változatot is tekintve) a legnagyobb nehézsége a könyve megírása során? Hogyan oldotta meg végül?

A könyvemben elért – az általánostan elfogadottól eltérő – eredmények egyikét sem volt könnyű elérnem. Hálás vagyok a sorsnak, hogy nemcsak kereshettem, hanem találhattam is. Számomra a legnagyobb nehézséget az Augustus-kor időrendjének a helyes azonosítása volt, mert ez több mint három évet vett igénybe.