Lépjünk ki a komfortzónánkból és inspirálódjunk más műfajokból!

Sok író panaszkodik arra, hogy munka (a hétköznapi és az alkotó) mellett nincs ideje olvasni. Sőt, nemhogy a saját választott műfajában nem tudja a lépést tartani az újdonságokkal (magyarán: nem olvassa a konkurenciát), de még más stílusú szövegeket sem nagyon olvasni. Tény, hogy sokszor lopott időkben dolgoznak az írók, de elhanyagolni más műfajokat, más szerzőket sokkal súlyosabb hiba, mint elsőre gondolnánk. Annyiféle inspirációt nyerhetünk ugyanis mások gondolataiból, stílushasználatából, vagy annyit tanulhatunk a hibáikból, amit aligha bölcs dolog elmulasztani. De talán a legfontosabb, hogy tudatosítsuk: a jó írások többféle forrásból merítenek, a jó írók többféle hatást engednek keveredni a műveikben.

Mutatjuk, mások műveit olvasva mit hogyan lehet hasznosítani a saját fejlődésünk érdekében!

A költészet múzsája

Akik regényt írnak, feltehetően keveset olvasnak verseket (valószínűleg manapság amúgy is kevésbé van keletje ennek a műfajnak), pedig, bármilyen meglepő, egy prózai szerző is sokat tanulhat a poézisből. Tulajdonképpen mindegy, hogy melyik korszakból választunk verseket, a lényeg, hogy olyat keressünk, aminek a témája valamilyen szempontból leköt minket, és lehetőleg nívós költő műve. Ha pedi már olvassuk a költeményeket, ne feledjünk el figyelni és jegyzetelni. Például arra, hogy milyen képek ragadnak meg minket elsősorban? Hogyan érinti és mozgatja meg az érzékeinket a költő? Milyen szavakra, kifejezésekre kaptuk fel a fejünket? Mit érzünk az olvasás közben?

Már önmagában azért megéri verseket olvasni, hogy gazdagodjon a szókincsünk. A tömör fogalmazás és a rímképlet nagy leleményességet kíván meg a költőktől, így váratlan, ritkán használt kifejezésekre bukkanhatunk a versekben. Arról nem is beszélve, hogy ha sokat olvasunk költeményeket, a szimbolikus fogalmazás, a lírai képek, a ritmus akár az írásainkra is hatással lehet, ami csak a javára válhat a prózai szövegeinknek.

Nonfiction szövegek ereje

Mindenképp érdemes az irodalom határain túlra is merészkedni – mármint olvasóként. A nem fikciós, például ismeretterjesztő művekből is sok mindent meríthetünk. Figyeljük meg például, hogyan teremt kapcsolatot egy ilyen könyv szerzője a mű tárgya és az olvasók között! Milyen nyelvezettel tárgyal nehéz vagy szokatlan témákat? Él-e a humor eszközeivel? Tetszik-e, ahogy megközelíti a témáját, vagy inkább elidegenítő a tárgyalásmód?

De ezeken az írói eszközökön túl arra is használhatjuk a nem fikciós szövegeket, hogy tanuljunk belőlük vagy egyenesen a saját könyvünk témájához merítsünk belőle. Például egy pszichológiai könyvben találhatunk izgalmas, drámai élettörténeteket, amelyek inspirálhatnak minket saját hőseink (hátterének) megalkotásához. Egy üzleti könyv segítségével a bankár szereplőnk megnyilatkozásait tehetjük életszerűbbé és szakmailag is helytállóvá, egy történelmi munka pedig az általunk tárgyalt korszakhoz adhat hiteles hátteret. Más szóval: egy nonfiction könyv a háttérkutatás fontos eszköze lehet, miközben a stílusából, szerkesztési elveiből is sokat tanulhatunk.

Elemezzünk forgatókönyveket

Nem gondolnánk, ugye, hogy forgatókönyvekből is lehet tanulni? Pedig sokat okulhatunk a filmes gondolkodás- és ábrázolásmódból is. Igaz, beszerezni nem olyan könnyű, de nem reménytelen (itt például az 1999-es Mátrix című film szövegkönyvét találjuk magyarul). A jeleneteket olvasva például próbáljuk elképzelni képekként, amennyire csak tudjuk (ez egy már látott film esetében nem is olyan nehéz…)! Elemezzük a párbeszédeket, mert sokat megtanulhatunk ezekből a jellemábrázolásról (feltéve, persze, ha ez az adott film erőssége), de azt is elsajátíthatjuk ezek segítségével, hogy miként érdemes pörgős, életszerű dialógusokat összeállítani. De arra is figyeljünk, hogy hogyan használják a szerzők a helyszíneket a cselekmény előmozdítására, hogyan élnek a kellékek (tárgyak, bútorok stb.) adta lehetőségekkel, hogyan lehet a szereplők interakcióiból következtetni a kapcsolatukra, vagy hogyan kell kiegyensúlyozottan irányítani egy jelenetet, ha sok szereplő tűnik fel és beszél!

Keressünk radikálisan mást

Sose sajnáljuk a fáradtságot, hogy olvassunk irodalmi szövegeket (regényeket) a sajátunktól minél eltérőbb műfajokból is! Ilyenkor az olvasás puszta örömén túl összpontosítsunk a történet egyes elemeire, például a karakterekre, a konfliktusra, a helyszín(ek)re, a cselekményre. Ha látjuk például, hogyan alakítja a történetet egy másik műfaj írója, ez arra sarkallhat minket, hogy átértékeljük a saját módszereinket. De ilyenkor tanulhatunk olyasmit is, amivel a gyengeségeinken tudunk javítani (akár csak azáltal, hogy egy másik szerzőt olvasva vesszük észre azt a hibát, ami mindkettőnkben közös). Az eltérő hangsúlyok, a másféle stílus, egy új szókészlet üdítő és megtermékenyítő hatással lehetnek ránk. És azt sem tudhatjuk, milyen hatással lesz ránk, ha valaki másnak a szemével látunk egy történetet. Adjunk esélyt akár egy sci-finek vagy romantikus regénynek, meglepő és újszerű ötletek forrása lehet bármelyik!