A magyar politikai rendszer negyedszázad után
Egy – kizárólag a témának szentelt – tudományos konferencián mutatta be az MTA TK Politikatudományi Intézet A magyar politikai rendszer — negyedszázad után című publikációját. A konferencia teljes videója elérhető a YouTube-on. A könyvbemutatóról beszámolt az Index és az Origo ugyanúgy, ahogy a HVG, a Népszabadság és a Hír TV.
A Körösényi András által szerkesztett tanulmánykötet átfogó módon mutatja be Magyarország politikai rendszerének legkülönbözőbb aspektusait a választói viselkedéstől a pártrendszeren át a politikai kommunikációig. Nem nehéz megjósolni, hogy ez a publikáció a magyar nyelvű politológiai irodalom egyik központi műve lesz. A könyvet az Osiris Kiadó adta ki.
A kötet tartalomjegyzéke
1. fejezet: Politikai gondolkodás (Mándi Tibor)
A politikai gondolkodás fogalma
A liberalizmus fogalma és változatai
A liberalizmus két változata
A liberalizmus „győzelmétől” annak válságáig
A rendszerváltás utáni magyar politikai gondolkodás szakaszai
A rendszerváltás politikai gondolkodása: a liberális konszenzus pillanata
A baloldali liberalizmus mint a magyar politikai gondolkodás meghatározó irányzata
A magyar politikai gondolkodás anti-liberális fordulata
Liberalizmuskritika és politikai filozófia: Lánczi András
„Politikai gondolkodás” és a „politika méltósága”: G. Fodor Gábor
Az Orbán-rendszer főideológusa: Tellér Gyula
A liberalizmus elutasítása Orbán Viktor beszédeiben
Összefoglalás: anti-liberalizmus és demokrácia
2. fejezet: Politikai vezetők: kormányfői karrier és teljesítmény (Körösényi András, Hajdú András , Ondré Péter)
A politikai vezető és a vezetés fogalma
Kormányfők a magyar politikában
Karrierút
Párttámogatás, párton belüli erőviszonyok
A kormányzat működtetése
Állampolgári támogatás, vezetők népszerűsége
A politika perszonalizációja
Politikai vezetőtípus
Tranzaktív és transzformatív vezetők
Kormányfők összehasonlítása: szerepfelfogás és hatás
Összefoglalás
3. fejezet: A politikai elit (Kristóf Luca)
Elit és politikai rendszer összefüggései
A magyar politikai elit az 1990-2014 közötti időszakban
Az elit átalakulása (1989–1998)
Az elit konszolidációja (1998–2006)
Az elit válsága (2006–)
Hosszú távú folyamatok a politikai elitben
Összefoglalás
4. fejezet: Alkotmányozás és Alaptörvény (Körösényi András)
Az alkotmányozás folyamata
A demokratikus rendszerváltás alkotmányozása és annak következményei
Az alkotmány relatív konszolidációja, majd annak széttörése
A politikai földcsuszamlás és az Alaptörvény
Politikai gondolkodás, hatalmi harc, rendkívüli politika
Az alkotmány és az Alaptörvény legitimitása
A két alkotmány tartalmi összehasonlítása
Van-e új rezsim?
5. fejezet: A kormány működési és szervezeti rendje (1990–2014) (Pesti Sándor – Farkas Anikó – Franczel Richárd)
A közigazgatási egyeztetés mechanizmusai
A minisztériumi szak
A tárcák közötti egyeztetés
Az összkormányzati szempontok érvényesítése a közigazgatási egyeztetés során
A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet (KÁT)
A politikai szféra szerepe a kormányzati döntéshozatalban
A kabinetek és egyéb döntéselőkészítő testületek
A kormánypárti frakciók
A kormánypárti képviselői önálló indítványok
A Politikai Államtitkári Értekezlet (PÁT)
A Referatúrák politikai felügyelete
Politikum és közigazgatás viszonya
A kormány csúcsintézményeinek működésmódja
A kormányülés
A Miniszterelnöki Kabinet
A miniszterelnök kiemelt szerepe
A koalíciós kormányzás hatása a kormányzati működésre
Összefoglalás
6. fejezet: Az Országgyűlés (Gyulai Attila)
Az Országgyűlés választási funkciója
A képviseleti funkció
A törvényhozási funkció
A kormány ellenőrzése, parlamenti nyilvánosság és alternatívaállítás
Változások 2010 után
Összefoglalás
7. fejezet: Az Alkotmánybíróság (Pócza Kálmán)
Nemzetközi trendek
Alkotmánybíráskodás a bírói szupremácia jegyében (1990–2010)
A megkérdőjelezz bírói szupremácia (2010–2012)
Az alkotmánybírák megválasztása
Az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása
Az Alkotmánybíróság és az új Alaptörvény: ambivalens változások
A bírói szupremácia hanyatlása? Alkotmánymódosítások 2012-2014 között
Megelőző intézkedések: az Alaptörvény első és második módosítása
Az Alaptörvény negyedik módosítása
Tájkép csata után: kié az utolsó szó?
8. fejezet: Az államfő (Nábelek Fruzsina, Török Gábor)
Közjog és politika
Politikai küzdelmek
Alkotmányos jogkörök
Elnökválasztások
Szerepfelfogások
Összefoglalás
9. fejezet: Helyi és területi önkormányzatok, helyi politika (Kákai László)
Az önkormányzat mint modell a centralizáció és decentralizáció rendszerében
Az önkormányzati rendszer szintjei
Centralizáció vagy decentralizáció
Pénzügyi autonómia vs. „fiskális” centralizáció
Pénzügyi források és az önkormányzati feladatok viszonya
Intézményi szerkezet vagy az önkormányzati politikai rendszer
Az önkormányzat mint a helyi politika terepe és viszonya a nagypolitikához
Az önkormányzati választási rendszer mint modell
Választási részvétel és következményei
A választási eredmények és azok jellegzetességei
10. fejezet: Választási rendszer (Tóth Csaba)
Választási rendszer 2010 előtt
A rendszer működése
A választási rendszer politikai következményei
A másodlagos választások politikai következményei
Új választási rendszer 2010 után
Az új választási rendszer létrejötte és működése
Az új választási rendszerrel kapcsolatos viták
Az új választási rendszer a gyakorlatban: a 2014-es választások
Összefoglalás
11. fejezet: Pártok és pártrendszer (Horváth Attila, Soós Gábor)
A pártok
A pártok szervezeti-intézményi oldala
A pártok gazdálkodása
Összegzés: Kartellpártok és/vagy kartellesedés?
A pártrendszer
A pártok viszonya az első szabad választástól 2014-ig
Domináns pártrendszer?
Törésvonalak
Összefoglalás
12. fejezet: A választók (Szabó Andrea)
A választói magatartáselméletek rövid áttekintése
A magyar választói magatartás jellegzetességei, 1990–2014
Első periódus: a hagyománykeresés időszaka (1990–1998, 1. forduló)
Második periódus: kvázi kétpárti szisztéma, a két politikai oldal status quo-ja
Harmadik periódus: 2010 – a választói preferenciák újrarendeződése
Konklúzió
13. fejezet: Civil társadalom, szociális partnerek, társadalmi mozgalmak (Arató Krisztina, Mikecz Dániel)
A civil társadalom, a szociális partnerek és a társadalmi mozgalmak definíciói
Társadalmi részvétel
A társadalmi szereplők és az állam
A jogi környezet alakulása
A részvétel fórumai és működésük
Az állami finanszírozás
A civil társadalom, a szociális partnerek és a társadalmi mozgalmak fejlődésének kulcsfontosságú pillanatai a rendszerváltás után
Összefoglalás
14. fejezet: Politikai kommunikáció (Kiss Balázs, Szabó Gabriella)
A politikai kommunikáció a nemzetközi szakirodalomban
A politikai kommunikáció a magyar szakirodalomban
A magyar politikai kommunikáció korszakai 1990-től 2006-ig
1989–1997: A politikai kommunikáció médiaközpontú korszaka
1997–2006: A politikai kommunikáció marketingközpontú időszaka
A politikai kommunikáció 2006 óta
A médiatájkép
Fragmentáció, polarizáció, integráció
Az állampolgárok aktivizálódása
Összefoglalás
15. fejezet: A magyar politikai gondolkodás nemzetközi horizontja (Szűcs Zoltán Gábor)
Intézményi keretek változása
Az intézményi kontextus kétféle értelme
A politikai gondolkodás színterei és szereplői
Az intézményi keretek mint a politikai gondolkodás tárgya
Diszkurzív keretek változása
Két változás a diszkurzív keretek területén
A három diszkurzív keret
Az intézményi és diszkurzív keretek kölcsönhatásai
Tematikus metszet
A szocialista rendszer lebontása
Az átmenet diskurzusa: Társadalmi Szerződés (1987)
Az integrációs diskurzus: Cölöpök (1998)
Az integrációs diskurzus: Modell és valóság (1993)
Szuverenitásdiskurzus: a „rózsadombi paktum”
Szuverenitásdiskurzus: a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata
Szuverenitásdiskurzus: az LMP Alapító Nyilatkozata
Tanulságok
Összefoglalás
16. fejezet: Magyarország és az Európai Unió (Arató Krisztina, Koller Boglárka)
Elméleti keretek: az EU természete és az európaizáció fogalma
Politikai intézmények európaizációja
Az Európai Unió a hazai intézményekben
Politikai szereplők európaizációja
Hazai politikai pártok európaizációja
Lakosság európaizációja
Összegzés: hová jutottunk 10 év alatt?
17. fejezet: A magyar demokrácia három szakasza és az Orbán-rezsim (Körösényi András)
A korszakolás
Az első: az átmenet korszaka (1989–1998)
A második: a konszolidált demokrácia korszaka (1998–2006)
A harmadik: válság és a rezsimváltás (2006-tól kezdődően)
Az új rezsim természete
Cezúra-húzás és alapítás
A rendkívüli politika permanenssé válása és a kormányzás autoriter jellege
A „centrális politikai erőtér”
Bal- és jobboldali ideológia meghaladása
Antipluralizmus és populizmus
Etatizmus és paternalizmus
Karizmatikus legitimáció
Legitimitás és rezsim-konszolidáció
Összefoglalás
A kötet megrendelhető az Osiris Kiadó weblapján.