Krisz ötletei/Miért írjunk könyvet?
Sokan sokféle okból és céllal írnak novellát vagy regényt. Talán nem is kell bolygatni, miért, hisz örömet szerez, és ez a legfontosabb. Az írás az egyik legjobb önkifejezési mód, hiszen egyszerű véghezvinni, csak papír és toll kell hozzá.
Azonban a legtöbbünk életében eljön az a pont, hogy megmutassuk valakinek, amit alkottunk. Nemcsak magunknak szeretnénk vele örömet szerezni, hanem másoknak is. Sőt, talán égető vágy alakul ki bennünk, hogy mások dicséretét halljuk.
Amikor eljön ez a pont, fészkelődünk a székünkben, vakarjuk a fejünket – kényelmetlen érzés. Nem igazán fűlik hozzá a fogunk, hogy odaadjuk akár egy ismerősnek is. Ha lelkesek is vagyunk e tekintetben, ott van bennünk az izgalom: mit szól hozzá a másik? És szépen lassan kialakul bennünk a vágy, hogy nemcsak tessék a művünk, hanem sokaknak tessék, valami módon megjelenjen, publikált anyag lehessen.
Ez az a mérföldkő, amikor érdemes leülni és őszintén elgondolkodni rajta, mi is a célunk.
Mit szeretnénk elérni az írásainkkal?
Ugyanis teljesen rendben van az a cél, hogy én a munkatársaimat vagy a családomat szeretném szórakoztatni az írásaimmal. És épp ugyanígy nincs baj azzal a céllal sem, hogy ismert író akarok lenni, sok pénzt szerezni, sok könyvet eladni, vagy azzal az álommal, hogy ebből a történetből filmet szeretnék látni vagy idegen nyelvre lefordítva látnám a legszívesebben.
A legeslegfontosabb az, hogy ezt tudjuk és bevalljuk magunknak!
Nos, itt az ideje tehát, hogy ezzel foglalkozzunk. Feleljünk rá őszintén:
- Hány olvasóval lennénk elégedettek?
- Mennyi pénzt szeretnénk ezzel keresni?
- Mennyire szeretnénk ismertek lenni?
- Milyen egyéb céljaink vannak? Például irodalmi díjat nyerni? Pályázatot nyerni? Egy adott kiadónál megjelenni?
A céljainkat tegyük mérhetővé, azaz adjunk meg mellé számot vagy konkrét választ (pl. a kiadó nevét, ahová szeretnénk bekerülni). Ha ez kész van, következik az egymillió dolláros kérdés:
- Melyik fontosabb?
Ugyanis a céljaink nem feltétlenül zárják ki egymást, de fontossági sorrend bizony van. Például ha fontosabb nekem az ismertség, mint a pénz, akkor az írói céljaim teljesítésére tökéletes lesz egy olyan módszer, amivel az olvasók ingyen vagy majdnem ingyen hozzájuthatnak az írásaimhoz – mert így hamarabb elterjed a hírem.
Mielőtt azonban ebbe mélyen belemennénk, van még egy kérdés, amely tisztázásra szorul:
- Mennyi pénzt tudok erre havi szinten és egyösszegben áldozni?
Ugyanis azzal is számoljunk, hogy a céljaink elérése gyorsabban megy, ha bizonyos folyamatokat meggyorsítunk azzal, hogy szakmai segítséget veszünk igénybe.
- Évi néhány ezer forint ráfordítással például beiratkozhatunk a könyvtárba, hogy több könyvhöz legyen hozzáférésünk és több olvasással fejlesszük az íráskészségünket. (A jó könyvek a szókincsünket és fogalmazásunkat javítják, a rossz könyvekből pedig sokat tanulunk, erről itt írtam!)
- Havonta néhány ezer forintból már vásárolhatunk írásról és kiadásról, marketingről szóló könyveket. Kereshetünk mentort, aki segít egy-egy területen.
- Néhány tízezer forintból beiratkozhatunk írói, könyvkiadással kapcsolatos tanfolyamra.
- Néhány százezer forint félretett pénzből belevághatunk magánkiadásba.
Ha mindezeket tisztáztuk, haladhatunk tovább.
Illesszük össze a céljainkat a stratégiánkkal!
És itt lesz majd kiemelkedő fontosságú az őszinteség. Ugyanis úgy tudunk utat választani, ha ismerjük a végcélt és az eszközeinket, és nem csapjuk be magunkat egyikkel kapcsolatban sem. Tehát ha elsődleges célom az ismertség, és a pénz (egyelőre) nem motivál, akkor az a kérdés, hogyan lehetek úgy ismert, hogy az olvasóim nem fizetnek ezért? Adódik a válasz, hogy legyek jelen az interneten, például indítsak blogot, Facebook-oldalt, Instagram-fiókot, TikTok-fiókot, illetve hogy utánanézzek további ötleteknek, például közösségekhez csatlakozzam, ahol sok az olvasó, mondjuk hogy megnézzem, hogyan érhetek el minél több Moly-felhasználót. Hosszabb távú stratégiát is alakítsunk ki: mert a fenti ötlet az első évre jó, de mi lesz öt és tíz év múlva? Hogyan leszek tíz év múlva közismert?
Ha inkább magamnak szeretnék írni, a családnak örömet szerezni, akkor az írásokból digitális nyomdában évente egy kötetet kinyomtathatok és elajándékozhatom.
Ha pályázatokon szeretnék nyerni, akkor összeállítok egy pályázatfigyelő rutint, eldöntöm, havonta mennyi pályázatra küldök anyagot, megkeresem az írás idejét.
Fontos, hogy nem létezik rossz cél!
Nem attól leszünk írók, hogy kiadnak! Az a lényeg, hogy ami kikerül a kezünkből, az tetszik másoknak, ha édesanyám jön oda hozzám, hogy ez igazán klassz volt, vagy egy barátom elmeséli, mit idézett fel benne a sztorim, akkor az igenis jó, az igenis eredmény. És igenis íróvá tesz – nem az a lényeg, hogy rajta van-e a nevünk egy nyomtatott könyvön vagy benne vagyunk az újságban, hanem amikor látjuk, hogy valakinek számít, amit alkotunk!