Miért leszünk többek az írás által?
Aki könyvet ír(t), tudja, milyen sok lemondással, lelki görcssel, akár szenvedéssel is jár az alkotói folyamat. Ezért sem haszontalan újra és újra felidézni, milyen jótéteményei is vannak a rendszeres írásnak. A különféle kutatások már régóta bizonyítják, hogy testi-lelki egészségnek egyaránt jót tesz, ha valaki gyakran fogalmazza meg a gondolatait. Bár ezek a vizsgálatok elsősorban a naplóírást és annak hatásait vették alapul, ugyanezek a megállapítások igazak a regényírókra is. És persze nem csupán az egészséget javítja, hanem fejleszti a személyiséget, a kommunikációs képességet és még sok minden mást. Nézzünk ezek közül nyolcat!
Segíti a kommunikációt
Vannak munkaadók, akik azt mérik fel, a hozzájuk jelentkezőnek milyen az íráskészsége. Merthogy a világos fogalmazás – vallják – a világos gondolkodás jele. Aki gördülékenyen, könnyen ír, az könnyebben és nem utolsósorban gazdagabb szókinccsel, választékosabban fejezi ki magát. Ráadásul az összetettebb gondolatok megfogalmazása sem okoz gondot neki. Ez pedig javítja általában az emberi kapcsolatainkat, és nem utolsósorban könnyebben elérhetjük, amit szeretnénk.
Oldja a stresszt
Azt is bizonyították, hogy a problémáknak vagy egyszerűen csak az élet apró-cseprő eseményeinek a kiírása magunkból kifejezetten stresszoldó hatású. Amint nevén nevezünk valamit, máris kevésbé félelmetes vagy nyomasztó. Különösen igaz ez, ha tudatosan írunk az érzelmeinkről, a traumáinkról. Ilyesmit íróként is megélhetünk, ráadásul nem csupán akkor, ha a regényünkben a saját élményeinkhez kötődő eseményeket dolgozunk fel, hanem fikciós történeteknél, mások érzelmeinek az átélésekor is.
Erősíti az immunrendszert
Bármennyire is furcsán hangzik, de a kutatók ilyen hatást is mértek rendszeresen író embereknél. Asztmás, reumás, sőt HIV-vírussal fertőzötteknél is ki tudták mutatni az immunrendszer erősödését írás hatására. Bár egyénenként eltérő lehet az eredmény, semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a rendszeres mozgás vagy vitaminok beviteléhez hasonló az írás terápiás haszna.
Növeli a produktivitást
Tudományosan alátámasztották azt is, hogy írás közben olyan neuronok akiválódnak az agyban, amelyek segítik, hogy gyorsabban végezzünk a feladatainkkal. Van, aki „reggeli bemelegítésül” használja az írást, hogy jobban menjen aztán a munka nap közben. A feladatok leírása, megfogalmazása, egyszersmind végiggondolása természetesen mind segít abban, hogy hatékonyabbak legyünk. Az írók erre is támaszkodhatnak, például vázlatírás során, de alkotás (vagy épp elakadás) közben is jó tudatosítani, hogy az írás öngerjesztő, önjutalmazó feladat.
Támogatja a tanulást
Amit leírunk, azt jobban megjegyezzük. Olyan régi igazság ez, hogy magyarázni sem kell sokat. Különösen igaz, ha a saját szavainkkal fogalmazunk meg (vagy át) valamit. Nem arról van szó persze, hogy meg kéne tanulni a regényünket, hanem arról, hogy maga az írás folyamata javítja a memóriát és egyes kutatások azt iss kimutatták, hogy a – különösen az önmagunkra reflektáló szövegalkotás – javítja a felfogási és a kritikus gondolkodási képességünket.
Segíti a döntéshozatali képességet
A gondolatok megfogalmazása, rendszerezése, értelmezése, átrágása mind segíti a tisztánlátást, következésképpen jobb döntéseket is fogunk hozni. Egy egyszerű példa: ha egy döntés előtt leírjuk a mellette és ellene szóló érveket, máris könnyebb dűlőre jutni. Ugyanez szolgálhatja írói céljainkat A regényírás közben komoly döntéseket (a cselekmény valamilyen irányba fordítását, a szereplők főbb céljainak kidolgozását, az írói hang kiválasztását) mind meghozhatunk úgy is, hogy leírjuk egy papírra, milyen lehetőségek és következmények állnak előttünk, aminek alapján sok esetben szinte magától fog megszületni a helyes döntés.
Boldogabbá tesz
Ez szinte az előzőekből következik, hiszen az írás annyi mindennel könnyíti meg az életünket, hogy ez automatikusan boldogabbá is tehet. De a rendezett gondolkodás, a könnyebben meghozott döntések vagy a gördülékenyebb önkifejezés mellett az is fontos szempont, hogy egy naplóban vagy más írásban távolabbról tekintünk az életünkre, és ez a távolság önmagában gyógyít és tompítja az élet okozta nehézségeket.
Emlékgyűjteményt hoz létre
Fontosak a fotók is, de az írott emlékek egészen más oldaláról tudják felidézni egy-egy nap vagy korszak történéseit. Aki rendszeresen ír, annak nem is olyan hosszú idő után tekintélyes „emlékgyűjteménye” jön össze, ami – akár napok eseményeire, az érzéseire vagy a gondolataira fókuszált – mindenképpen fontos egységet alkot. Ez évekkel később a felidézésre is nagyon hasznos, de ki tudja, milyen szolgálatot tehet még: inspirálhat egy történetet, segíthet feldolgozni egy nehéz időszakot, konkrét részeket lehet esetleg átvenni belőle egy készülő regényhez.