Mire jó egy író barát?

Egyre több példát látok rá, hogy kezdő írók egy vagy több más kezdő íróval véleményeztetik a műveiket. Szeretnék ezzel bővebben foglalkozni, hogy ez az együttműködés minél eredményesebb lehessen!


Ki is az az író barát?

Először is tisztázzuk, hogy az író barát nem azonos a próbaolvasóval. Próbaolvasónak nevezzük azt a személyt, aki elolvassa a kéziratunkat (vers, novella, regény, szakmai könyv vagy cikk stb.) és véleményt mond róla. Író baráton azt a személyt értem, akinek minden, vagy szinte minden írásunkat megmutatjuk, és ő mindig érdemi kritikát, segítséget is ad a javításhoz.
Az író barát jellemzően maga is ír, és így ő is megmutatja nekünk az írásait. Az író barátság tehát kölcsönös kapcsolat. Az író barátom egy olyan ember, aki elolvassa, amit alkotok, és ő is küldi nekem a műveit. Én is véleményt mondok a szövegeiről, és ő is az enyémről.


Mennyi író barátunk legyen?

Semmiképp ne essünk túlzásokba, ne keressünk például minden zsánerhez más-más író barátot. Azt mérjük fel, mennyire vagyunk termelékenyek: én mennyit írok?, ő mennyit ír? Ha nagyjából ugyanannyit írunk mindketten, és mind a kettőnknek csupán a másik az író barátja, akkor ez egy kiegyensúlyozott kapcsolat akkor is, ha évente egy regényről beszélünk, és akkor is, ha heti két novellát vagy verset írunk mindketten.
Akkor érdemes több, azaz kettő író barátot keresnünk, ha mi nagyon sokat írunk, az író barátaink pedig keveset. Ugyanis ha túl sok anyagot küldünk nekik és folyton csak kérünk, kérünk, akkor egy idő után megunják a véleményezést.
Persze nem árt, ha több ismerősünk van, akinek küldhetünk anyagot, főleg akkor, ha ők nemigen küldenek nekünk szöveget. A lényeg, hogy ne ijedjünk meg attól, hogy honnan szerzünk tíz író barátot – nem kell tíz. Egyetlenegy pontosan elég.


Milyen egy ideális író barát?

Az a legjobb, ha a barátunk kritikus. Ha valóban megmondja a véleményét, nem csak azt ismételgeti, hogy tetszett és de jól sikerült. Ha ilyen az író barátunk, keressünk újat!
Ugyanígy nem tudunk azzal a kritikával sem mit kezdeni, hogy ez az egész úgy rossz, ahogy van. Mert persze nem minden novella sikerül, sőt, egy regény is lehet valóban szörnyű az elejétől a végéig, de az író barátunk akkor is képes lesz benne kiemelni konkrétumokat, például hogy papírízűek a párbeszédek, vagy olyan rossz a helyesírás, hogy nem is látom miatta a történetet. Az is fontos, hogy az író barát pozitívan is visszajelezzen a legrosszabb szövegre is. Mert minden írásban van valami jó. Mondjuk a téma, vagy a főszereplő neve, vagy volt benne egy vicces jelenet.
Az sem ideális, ha az író barátunk a kötőjeleket meg a vesszőket javítgatja a szövegben. Nem korrektorra van szükségünk (bár ez is hasznos, persze), hanem lényegi meglátásokra.
Nem működik ez a jelenet.
Vontatott ez a rész.
Nem jó az eleje.
Túl hamar befejeződik.
Furcsa ez a szókapcsolat.
Ez itt nem igazán hiteles.
Ha ilyesmiket mond az író barátunk, akkor foglaljuk nevét imáinkba és ne eresszük! A vitriolos nyelv ebben a kapcsolatban többet ér, mint a cukormáz.


Kell, hogy az író barát is író legyen?

Nem, természetesen nem kell. Lehet, hogy a mi író barátunk inkább olvasó barát, azaz olyan valaki, aki imádja a könyveket és érti is, mitől működnek, mitől lesznek jók. Az fontos, hogy örömmel fogadja a szövegeinket és érdemi meglátásai legyenek.
Nem gondolom, hogy jobb, ha a barátunk ír is, nemcsak olvas. A lényeg a szem, hogy mit vesz észre. Nem baj, ha nem tudjuk vele megbeszélni az egyéb sirámainkat, bár szerintem ha szívesen olvassa az írásainkat, akkor azt is szívesen hallgatja, hogy mondjuk a szereplőnk az istennek sem akarja azt cselekedni, amit mi megálmodtunk számára.


Hol találunk író barátot?

A legjobb a személyes ismerős. Azt látom, hogy akik a tanfolyamaimra jönnek, járnak, szívesen tartják egymással a kapcsolatot – éppenséggel buzdítom is őket erre. Fölösleges egy hatszázadik Facebook-csoport létrehozása, ez nem működik, de a kurzusaim résztvevői jellemzően találkoznak havonta, de ha nem, akkor is küldenek egymásnak írásokat. Kapcsolatban maradnak, egyikük jár a másik jógaórájára, a másik a hamradikhoz megy táncolni.


Kiindulhatunk a facebookos írós csoportokból és a NaNoWrimo write-injeiből is. Hogyan? A facebookos csoport esetében menjünk el a csoporttalálkozókra, vagy ha nem hirdetnek ilyet, kérdezzünk rá bátran. Budapesten egyszerűbb a szervezés, de ne adjuk fel a próbálkozás előtt csak azért, mert nem Budapesten élünk! Szervezzünk találkozót Velencén vagy Békéscsabán, nem akadály a pontos földrajzi elhelyezkedés!


A NaNoWriMót is említettem: a novemberi nemzetközi regényírás keretében a magyar résztvevők különböző városokban szerveznek közös írást. Ezeken az alkalmakon jellemzően valóban írunk és nem dumálunk, de ez egyáltalán nem akadálya az író barátságok szövődésének.


Ha ez sem sikerül, akkor figyeljük tudatosan, hogy a neten ki az, akiről úgy látjuk, hasonlít hozzánk és szintén ír, például kedveljük a megnyilvánulásait a facebookos csoportokban, vagy szeretjük a könyves blogját. Kérdezzük meg, van-e kedve kipróbálni az író barátságot, és tegyünk egy próbát!

Nádasi Krisz író, szerkesztő