A Könyv Guru gondozásában megjelent regényben leendő hősünk, John T. B., az ötvenes éveit immár magányosan taposó, középtermetű, kopaszodó New York-i újságíró fejébe veszi, hogy három helyen látogatást kezdeményez, ahol a legkedvesebb témájáról, az üdvtörténetről reményei szerint az azt megillető komolysággal és őszinteséggel beszélgethet partnereivel. És persze hírt hozhat onnan azoknak, akiket ez érdekel. Elöljáróban…
Kíméletlen őszinteséggel meséli élete történetét Vadas Nimród, aki „bűnös” kapcsolatait sem titkolja. A Mihaszna és más történetek alkotója az interjúban mesél álnévválasztásáról, a zaklatott írásfolyamatról és arról, miért csak e-könyv formátumban jelentette meg a regényét.
Keressük más írók társaságát, aktivizáljuk magunkat a közösségi médiában vagy fogjunk valami merőben újba. Néhány ötlet Könyv Gurutól, hogyan tegyünk íróhoz méltó fogadalmat újévkor.
A könyvet nem azért vásároljuk meg, hogy azonnal elolvashassuk. Hanem azért, hogy bármikor elolvashassuk.
Vasi Szabó János gondolatai Mester Györgyi spekulatív fikciós, misztikus/krimi és fantasztikus történeteiről.
Hogyan tegyük izgalmassá, ugyanakkor kiegyensúlyozottá a regényünket? Milyen feltételekre és csapdákra van szüksége hősünknek, hogy elérje a célját? Cselekményvázlat-készítés 2. rész.
Az e heti Ízelítőben Csüllög Ferenc öt kisregényét magába foglaló Világfa című könyvének részlete olvasható.
Nemrég értesítették Borza V. Esztert, a Camp-Feszt című ifjúsági regény fiatal íróját, hogy könyvét beválogatták a Nagy Könyves Beavatás könyvei közé, sőt felkérték zsüritagnak a jövő évi tavaszi eseményre. A Nagy Könyves Beavatásról bővebb információ az alábbi linken található. https://nagykonyvesbeavatas.hu/hu
Juhos Gábor a Könyv Gurunál nyáron megjelent Clearview című könyvéből újabb részletet olvas Csőre Gábor.
„Sok cselekményvázlat és sokszáz megírt oldal ment kukába, mire idáig eljutottam” – meséli Virág Gábor, hogyan készült el első regénye, a másságról nyíltan beszélő Bukásra ítélve című kötet. A szerző azt is elárulja, mit gondol a könyvfóliázós rendelkezésről, miért keverte a komolyabb hangvételű szépirodalmat a krimivel, és hogy lehet címet adni egy olyan történetnek, amire „gyakorlatilag bármilyen cím illene is, meg nem is”.
