Ilyen újévi fogadalmak segíthetnek jobb íróvá válni

Nemcsak a testsúllyal, a fizikai mozgással vagy a dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokkal kapcsolatban fontos újévi fogadalmat tenni (majd megszegni). Íróként számos olyan terület van az életünkben és munkánkban, amelyen egy kis odafigyeléssel, több következetességgel sokat javíthatunk. Mi több, így alighanem közelebb kerülhetünk céljaink megvalósításához is. Az óév utolsó és az új esztendő első napjaiban érdemes elgondolkodni, mi akadályoz az alkotási folyamatban, mivel tehetünk többet (vagy jobban) az íráskészségünk fejlesztéséért, vagy a régóta írt regényünk befejezéséért. Néhány ötlettel Könyv Guru is segíti a hasznos fogadalmak meghozatalát.

Tűzzünk ki reális célokat!

Bármit is fogadunk meg, talán a legelső feladatunk, hogy mérjük fel, mennyire megvalósítható a rendelkezésre álló időkeretben. Ki akarunk adni egy könyvet? Be akarjuk fejezni az évek óta csiszolgatott/tologatott kéziratot? El akarunk menni egy kreatívírás-kurzusra? Szintet akarunk lépni a karakterábrázolásban?

Először is egyet tűzzünk ki magunk elé! Majd tegyük fel a kérdést, hogy a jelenlegi napirendünk, időbeosztásunk, munkánk és családunk mellett mennyi időt tudunk rászánni. Ha úgy látjuk, kis ráhagyással is teljesíthető, akkor jöhet egy második, és így tovább. De semmiképpen se áltassuk magunkat azzal, hogy időmilliomosok vagyunk, mert menet közben úgyis közbe fog jönni rengeteg egyéb elfoglaltságunk. Maradjunk meg a realitások talaján, és legfeljebb fogadjuk meg azt is, hogy nyár elején összegezzük az addig elvégzetteket, és ha mradt energiánk, akkor jöhet egy újabb cél.

Találkozzunk más szerzőkkel!

Ha eddig nem tettük, érdemes felvenni a kapcsolatot más írókkal. Akár személyesen, akár a közösségi médiában. Rengeteg információhoz juthatunk a pályatársakon keresztül, ami esetleg egyébként elkerülne minket. Tanulhatunk valami új regényírási módszert, elleshetünk apró szakmai fogásokat, de kaphatunk ötleteket a kiadókeresésre, forgalmazásra is. A találkozásra alkalmas lehet egy könyvfesztivál, könyvbemutató, írókurzus, de akár egy honlapon/közösségi oldalon keresztül is beszélgetésbe lehet elegyedni azzal, akinek a gondolataira kíváncsiak vagyunk.

Próbáljunk ki valami újat!

Ifjúsági regényeket írunk? Próbálkozzunk a romantikus műfajban! Krimiben utazunk? Tegyünk egy kirándulást a történelmi regényben vagy a sci-fiben! Egy új műfaj kipróbálása mindig új kihívások elé is állít, ami kellemesen megmozgatja a fantáziánkat, segít kilépni a megszokott kliséinkből, gondolkozási sémáinkból.

De az újdonság lehet valami eddig hanyagolt írási módszer. Ha általában este, éjszaka szeretünk dolgozni, próbáljuk ki a reggeli munkát. Ha mindig írunk vázlatot, egyszer kezdjünk úgy egy új fejezetbe/könyvbe, hogy egyből nekiesünk a szövegnek (vagy fordítva). Vagy belekóstolhatunk abba, milyen egy új írói szövegszerkesztő szoftverrel dolgozni. Az ilyen változtatások sokszor nemcsak a komfortzónából való kilépést segítik, hanem azt is, hogy túllendüljünk egy esetleges írói válságon.

Javítsuk az imázsunkat!

Nincs még honlapunk, vagy jó ideje nem frissítettük? Ne aggódjunk, ezzel a nevesebb magyar írók többsége is így van. Aki kommunikál az olvasóival, az is inkább csak a közösségi médián keresztül teszi. Nem mintha ez rendben lenne, hiszen az angolszász világban például alig akad olyan szerző, aki megenged(het)né magának ezt a luxust. Szóval gondoljuk át, mit tehetünk azért, hogy “jobban lássanak” minket. Készítsünk honlapot, írjunk blogot, aktivizáljuk magunkat a közösségi médiában! Ezek ugyan nem a konkrét alkotói munka részei, de ezek nélkül szinte lehetetlen boldogulnia egy szerzőnek manapság. Újévi fogadalomnak ráadásul azért is kitűnő, mert írás mellett is lehet csinálni, és viszonylag kis erőfeszítéssel is látványos eredmény érhető el.

Hagyjunk időt a szerkesztésre!

Rengetegen vannak, akik annyira az írásra koncentrálnak, hogy utána már eszükbe sem jut, hogy gondozni kellene a szöveget. Pedig sajnos egyre kevésbé lehet bízni abban, hogy a túlterhelt kiadók megfelelően gondos szerkesztőt is adnak a szerző mellé. Ez leginkább csak a legnagyobbaknak “jár”. Vagyis az első (és a második) szerkesztői fordulót jobb, ha magunk végezzük el. Ezért a fogadalmunk lehet például az is, hogy hagyunk időt a kéziratunk átnézésére, a következetlenségek és helyesírási hibák kijavítására, a fejezetek címeinek egységesítésére, a feleslegesen bőbeszédű részek kihúzására, a párbeszédek feszesebbé tételére, az ismétlések kigyomlálására stb. Ha ezt az utat választjuk, jó, ha annak tudatában adunk erre időt, hogy a szerkesztés sokszor majdnem annyi ideig tart, mint a szöveg elkészítése.

Kutassunk is, ne csak írjunk!

Igen hasznos fogadalom lehet, ha eldöntjük: a következő szövegünkhöz alaposabb kutatást végzünk. Bizonyára tudjuk, hogy nem elég azt írni, amit tudunk, a lustaság azonban sokszor erősebb, mint a kíváncsiság, vagy egyszerűen csak kevés az időnk. Pedig minden komolyan vehető könyv megírása (és korántsem csupán a non-fiction kategóriába tartozók) valamiféle háttérmunkával kezdődik. Ha mást nem, legalább a műfajban alkotó versenytársak regényeit illik megnézni, hogy ne legyenek véletlen átfedések.

De akár egy regény (például egy sci-fi vagy egy fantasy) önálló világát kell felépíteni, akár egy családregényt jól megírni, mindenképpen szükséges némi kutatás az alkotás előtt. Nemcsak a földrajzi vagy családnevek, az egyes események vagy egy mondjuk új közlekedési forma miatt, hanem hogy tudjunk valami újat is mondani, mert erre az olvasók nagyon ki vannak éhezve. És ehheza jó ötletek önmagukban nem mindig elegendőek.

Borítókép: Saffu / Unsplash.com