Szoba? Konyha? Fészer? – Hegedűs Rita írása

Az egyik tanítványom elmesélte nekem, mennyire érdekelné, hogy egyik kedvenc írója, Gárdonyi milyen körülmények között alkotta meg Az egri csillagokat. Szerencsém volt, mert Gárdonyi háza mellett nőttem fel, és ugyan el tudtam mesélni, de látni és mesélni róla, nem ugyanaz.

Elolvasom!

A semmi és a minden között – Jenei András írása

A „fehér lap szindróma” egy olyasfajta jelenség a szerzők körében, amikor nincs más, csak a semmi. Nekem is van ilyen, és azért nehéz egy állapot, mert ha hosszan tart, olyanná válok, mint aki szomjas. – Jenei András gondolatai az írói válságról.

Elolvasom!

Mikor írjak E/1. személyben?

Amikor egy történetet a narrátor a saját szemszögéből mesél el, ezt E/1. személyű nézőpontnak hívjuk. Ekkor a megfogalmazásra az jellemző, hogy „én ezt tettem”. Ez a megfogalmazás egyre gyakoribb, főleg az elmúlt évtizedekben nyert teret. Nádasi Krisz tanácsai

Elolvasom!

Dedikálások a Könyvhéten

Könyv Guru dedikálások és program a 89. Ünnepi Könyvhéten.

Elolvasom!
Tóth György és Györgyné

„Ahogy olvasni kezdtem, azonnal újra tizenhét éves lettem”

Hogyan idézi fel egy házaspár fél évszázaddal korábbi jegyességének történetét, és miért dönt úgy, hogy egykori leveleik, és szerelmüknek ezekből kibontakozó története mások érdeklődésére is számot tarthat? Könyv Guru interjúja a Katonaévek 1965-1968 című kötet szerzőpárosával, Tóth Györggyel és feleségével, Marikával.

Elolvasom!

Mit csinálsz, amikor nem jön az ihlet? – Barczikay Lilla írása

Ez a negyedik leggyakoribb kérdés rögtön a „Mióta írsz?”, „Miről szól?” és „Te tényleg írtál egy könyvet???” után.

Elolvasom!
Ellyot 588064 / Unsplash.com

6 módszer, amivel legyőzhetjük a halogatást

A saját kifogásait mindenki ismeri, immár az a kérdés, mivel tudjuk mégis rávenni magunkat arra, hogy pótcselekvések helyett végre (rendszeresen) nekiálljunk írni. Könyv Guru néhány módszere halogató íróknak.

Elolvasom!

Kritika és önkifejezés – Sajter Gizella írása

Hogy viselem a kritikát? Hát rosszul. Jót és rosszat egyaránt. A jót, mert nem teljesen hiszem el, a rosszat, mert elhiszem. Körülbelül 10-15 percig vagy néhány napig. Általában ennyi idő kell ahhoz, hogy elemezzem, lebontsam és elraktározzam a megfelelő helyekre. Természetesen van némi különbség a pozitív és negatív kritika okozta első reakcióérzések között, de a végső következtetés már általában mindkét, valamint az összes többi köztes esetben is ugyanaz: Háááát, azért biztosan lehetett volna jobb is. Vagy nem?

Elolvasom!
Mayer János

„A nehéz történelmi időszakok próbára tehetik az ember önazonosság-tudatát”

Miért nehéz a saját édesapánk visszaemlékezéseit szerkeszteni, és mit tanulhatnak egy bácskai család kálváriájából a mai olvasók? Egyebek mellett erről is mesél a nemrég megjelent, „Én már választottam hazát…” című kötet szerkesztője, Dr. Mayer János.

Elolvasom!