Tanuljunk jegyzetelni, hogy könnyebb legyen könyvet írni!
Vannak szerencsés írók, akik szinte az ötlet megszületése pillanatában látják lelki szemeik előtt a regény részleteit, így nem sokat kell tervezgetniük a történetet, inkább csak le kell írni. Ez azonban inkább kivétel. A többieknek alaposabban kell előkészíteni a regényüket, akár előzetes tervező- és kutatómunkával, akár menet közben a részletek csiszolgatásával. Ehhez a feladathoz elengedhetetlen, hogy hatékonyan tudjon minden író jegyzetelni, és a jegyzeteit rendben, kereshetően tartani. Ehhez ad mai posztunk néhány praktikus ötletet.
Kezdjük el minél hamarabb
Mindegy, hogy milyen műfajú könyvet írunk, de az is, hogy mennyire tűnik egyszerűnek vagy bonyolultnak az elkészítése: szokjunk hozzá, hogy a gondolat/ötlet megszületése pillanatától elkezdünk jegyzetelni. Rengeteg átsuhanó gondolat veszhet ugyanis el, ha nem figyelünk erre. Nyugodtan rögzítsünk olyasmiket is, amik kézenfekvőnek tűnnek (például a regény főhőse vagy munkacíme), mert a sokféle új ötlet mellett (és a hétköznapi élet egyéb feladatai közben) meglepően könnyen megfeledkezhetünk róluk. A jegyzetek segítenek, hogy strukturáljuk a gondolatainkat, és a csapongva eszünkbe jutó részletek se váljanak köddé. Eleinte különösen sok minden futhat át a fejünkön igen rövid idő alatt a nagyívű történetvezetési elgondolásoktól az egyes szereplők külső-belső tulajdonságán át bizonyos helyszínek elrendezéséig vagy konkrét párbeszédek részletéig. Kár lenne ezeket elveszíteni, még akkor is, ha esetleg nem kerül be mindegyik a végső szövegbe.
Legyünk következetesek a tárolásban
Jobb, ha minél hamarabb tudjuk, hogyan és hová rögzítjük a gondolatainkat. Ez lehet egy füzet, egy dedikált fájl a szövegszerkesztőnkben vagy egy kifejezetten jegyzetelésre fejlesztett célprogram (mint mondjuk az Evernote), de kezdjük rögtön ott, ahol majd keresni is fogjuk az ötleteket. Ha ugyanis kis papírfecnikre írogatunk, esetleg több füzetben/fájlban is dolgozunk párhuzamosan, akkor könnyen előfordulhat, hogy elkallódik a fontos(nak tűnő) idea. Az említett Evernote vagy más hasonló online jegyzetelőalkalmazás előnye, hogy a különféle eszközök között szinkronizálja magát a program, így például az asztali gépünkön kezdett ötletrohamot nyugodtan folytathatjuk a metrón a telefonunkon, vagy vonatozás közben a tableten. Igaz, ez egy spirálfüzet esetében sem kizárt.
Mihamarabb strukturáljunk
Jó dolog leírni mindent, ami eszünkbe jut, de egy idő után rendezni kell a listát, ha nem akarjuk, hogy áttekinthetetlen legyen. Ebben sokat segít, ha a digitális jegyzetelés mellett döntünk, bár végső soron egy jegyzetfüzetben sem lehetetlen megfelelő oldalakat nyitni az azonos témakörbe tartozó gondolatoknak. Ha viszont a számítógépünkön vagy a telefonon rögzítjük a fontos ötleteinket, akkor egyszerűbb a dolgunk, mert akár egy fájlon belül is könnyen egy helyre mozgathatjuk az egynemű részeket, de még jobb, ha önálló mappákba szórjuk szét ezeket.
Így kaphatnak külön virtuális dossziét az egyes fejezetek, jelenetek, helyszínek, szereplők, a szöveggel/stílussal kapcsolatos megjegyzések, a címötletek és sok egyéb is. Ha például kutatunk valamilyen szempontból (mondjuk, egy valóságos történelmi szereplő beépítése kapcsán vagy valamilyen helytörténeti adalékot keresve), azoknak is nyissunk új almappát, de célszerű rögtön a megfelelő helyszínhez vagy szereplőhöz csatolni. A történet szempontjából fontos tárgyakat is gyűjthetjük valahol külön, de lehet rögtön azokhoz a jelenetekhez kapcsolni, ahol előkerülnek. A lényeg, hogy minél tudatosabban vezessük a jegyzeteinket, akár egy olyan rövid, 1-2 oldalas fájlt is felfektethetünk, amiben – afféle könyvtári katalógusként – a nem egyértelmű, ritkábban használt témakörök fellelhetőségét rögzítjük. A gyakorlat ebben is sokat fog segíteni, mert egy többedik könyvnél már tudni fogjuk, mit hová szoktunk tenni.
A lényegtelen is lényeges
Lesznek olyasmik is, amik elsőre érdekesnek tűnnek, de aztán hamar rájövünk, hogy semmi hasznukat nem látjuk az adott regényhez. Az ilyen apróságokat se dobjuk ki! Nehéz felmérni, hogy valamire nem lesz-e szükségünk akár több évvel később, egy újabb történetnél. Szerencsére ma már nem kell ehhez feltétlenül egy sufnit megtölteni hasznavahetetlen kacatokkal, hanem elég csak megfelelően rendezett mappákban eltárolni az izgalmas ötleteket. Egy történelmi érdekesség, egy különösen hangzó név, egy frappáns idézet – bármit be lehet később építeni, vagy épp ötletet meríteni belőle, feltéve, hogy megtaláljuk, amikor szükségünk van rá. Nyissunk általánosabb mappákat is a csapongó ötleteknek, például „hasznos idézetek”, „izgalmas helyszínek” vagy „szereplőnevek” címen!
Éljünk a digitális jegyzetek előnyeivel
Egy könyv sem csak betűkből áll össze. Érdemes a jegyzeteknél ezt hatványozottan figyelembe venni, és élni azokkal az előnyökkel, amiket a digitális világ felkínál. Magyarán ne csak szöveges jegyzeteket készítsünk, hanem nyugodtan képeket, kis filmeket, hanganyagokat is bátran rakjunk félre a megfelelő helyre. Ha hangulatokat keresünk egy leíró részhez vagy csatajelenethez, nyugodtan keressünk ihlető zenéket vagy képeket. Ha találunk egy izgalmas honlapot valamilyen fantasy-témában, mentsük el az egészet, hogy később könnyen felidézhessünk. Frizura kell egy szereplőnek? Ugorjunk fel a Pinterestre, és mentsük a személyiségéhez passzoló ötleteket! A lehetőségek tára végtelen, ne kössük meg a kezünket, inkább hagyjuk, hogy mások ötletei még izgalmasabb megoldásokra ihlessenek minket!
Borítókép: David Bruno Silva / Unsplash.com