Magyar írók honlapjainak 8 tanulsága

A „kötelezőkön” kívül jópofa, hasznos és eredeti ötletekkel is színesítik a neves magyar írók szerzői honlapjaikat. Már akinek van egyáltalán weblapja. Merthogy Könyv Gurut meglepte, milyen kevesen élnek ezzel a lehetőséggel: közel 30 népszerű, magasan jegyzett kortárs író és költő weboldalát keresve alig harmaduk oldalára bukkantunk csak rá (néhányan ezen kívül csak a közösségi médiában aktívak).

Egy későbbi poszt témája lesz annak boncolgatása, vajon mivel magyarázható ez az „absztinencia”, most inkább arra koncentrálunk, milyen tanulságokat lehet leszűrni ezeknek a honlapoknak a felépítéséből, szerkesztéséből, tartalmából. Annyi bizonyos, hogy korántsem olyan színesek vagy profin szerkesztettek, mint a nemzetközi sztárokéi, de mégis vannak köztük igen kellemes olvasói élményt kínáló, illetve eredetien szerkesztett weblapok. Most pedig lássuk a honlapmustra részleteit, következtetéseit.

 

1. Érdemes frissíteni vagy legalábbis úgy csinálni, mintha…

Hamar lebukik, aki évekig nem nyúl a weblapjához, és bizony a legtöbb olvasónak – hacsak nem kifejezetten valami régebbi információt keresgél – könnyen elveszi a kedvét a további böngészéstől, ha olyasmit talál, mint Dragomán György honlapján az életrajzában: „1973-ban születtem, tavaly lettem harmincöt,…”. Vagyis jó pár év eltelt már, hogy legutóbb hozzányúlt az életrajzához. Ami ugyan annak hitelességéből semmit sem von le, de mégis elkedvetlenítheti a látogatót, azt az érzetet keltve benne, hogy olyan nagyon nem viseli í szívén a szerző az oldal ügyét. Ezt a szituációt könnyen elkerülhetjük – legalább az életrajzi részen – ha csak dátumokat közlünk.

De az is hamar feltűnik, ha egy oldalon kétéves a legfrissebb bejegyzés. Több prominens szerző honlapja készült el a litera irodalmi portál kezdeményezésére indított írólap.hu-n, ám alig valamelyiken találni 2014-esnél frissebb bejegyzést, valódi tartalom pedig még kevésbé van rajtuk, legfeljebb az életrajzok. Igaz, az ott lévőknek mind van wikipédia oldala és fenn vannak a Kortárs Irodalmi Adattárban, ám egyik sem személyes, az olvasókkal kapcsolatot tartó, a műveket elérhetővé tévő oldal.

2. Jobb, ha van szerzői kép

Lehet anélkül is, de Gerlóczy Márton, Grecsó Krisztián vagy Dragomán György honlapja is arról győzött meg, hogy személyesebb és közvetlenebb (lenne), ha nem csak esetlegesen, a galériában vagy a hírekben, felolvasó estek beszámolóiban, esetleg az interjúkban találkozhatnánk fotókkal a szerzőről. Lehet ez a szikárság is a személyes imágó része, esetleg egy népszerű szerző gondolhat arra is, hogy úgyis sokfelé látható a fotója, minek „tolakodjon” még a honlapján is, de a személyes honlap lényege éppen a személyesség, megszólíthatóság lenne, amihez hozzátartozik egy mégoly visszafogott fénykép is. Akár például úgy, mint Petőcz András weblapján.

Azt, hogy a saját képet lehet visszafogottan vagy hangsúlyosan és professzionálisan is előtérbe helyezni, arra Magyarországon rajta kívül elsősorban a hölgyek mutatnak jó példát, köztük Tóth Krisztina, Berg Judit, Halász Margit vagy Fejős Éva. Érdekes kompromisszum Krasznahorkai László rajzos megoldása az igen visszafogott eszközökkel operáló honlapján.

3. Az életrajzunkat bátran alakítsuk a saját ízlésünk, habitusunk szerint

Amint azt az írói honlapok nélkülözhetetlen elemei cikkünkben kiemeltük, mindegy, hogy milyen az életrajz (egyes szám első vagy harmadik személyben íródik, rövid vagy hosszabb), a lényeg, hogy legyen benne személyes elem, és hogy gondoljuk meg, mit árulunk el magunkról a nagyközönségnek. A népszerű, ismert magyar írók oldalai szintén erről győznek meg: létezik példa szinte mindenre. Hivatalosabb és szikárabb, mint Tóth Krisztináé és Gerlóczy Mártoné, vagy személyesebb, mint Berg Judité és Dragomán Györgyé. Utóbbi egyebek mellett például azzal fogja meg az olvasót, hogy így ír Szabó T. Anna költőnővel való fiatalkori szerelméről: „Annával írásokkal udvaroltunk egymásnak, ő mindennap írt nekem egy verset, én mindennap írtam neki egy novellát, tizenhat évesek voltunk akkor, azóta annyi változott, hogy született két fiam, Gábor és Pál, most már nekik is lehet írni verset meg mesét„.

Szintén rendhagyó (és hasznos) megoldás Grecsó Krisztiáné, aki „Lényeges verzió” és „Hivatalos verzió” címekkel különíti el kétféle  – rajongóinak szánt és a sajtóba való – életrajzát. De figyelemfelkeltő Halász Margit is, aki a szokásos felütések helyett így kezdi a „Rólam” rovatot: „Egy írói életrajz általában dátumok, események, könyvek, díjak összessége. A valóságban azonban a legfontosabb dolgok csupa-csupa olyan apró történések, amelyeknek nincs helye egy életrajzban. Gyermekkoromban kedvenc szórakozásom volt a frissen szántott földben cserépdarabokat keresgélni. Ezért vártam a tavaszt, a friss szántásért. Amikor rátaláltam egy-egy darabkára, akkor napokon át találgattam, hogyan nézhetett ki épen az a váza, vagy tányér. És nagyon izgatott, hogy milyen kéz tartotta, amikor még élt. (…)”

 

 

4. Emeljük ki a személyes találkozási lehetőségeket

Ilyesmit ugyan többnyire a közösségi oldalukon szoktak hirdetni az írók, de Grecsó Krisztián például ebben a tekintetben is kivétel. A honlapján a címlapon találunk egy naptárat, amelyen követhetjük, hogy az ország mely pontján mikor nyílik lehetősége rajongóinak a vele való találkozásra – koncerteken, szerzői esteken, beszélgetéseken.

Az ötlet azért is jó, mert a naptár frissülését nem olyan nehéz megoldani, és a látogatók így sokkal naprakészebbnek érzik emiatt az oldalt, még akkor is, ha az egyéb posztokra amúgy nincs sok időnk.

5. Az olvasnivaló mindig érdekli az olvasókat

Korántsem mindenki él azzal a lehetőséggel, hogy olvasnivalóval szoktassa az oldalára az érdeklődőket. Pedig megéri, mert egyrészt tartalmasabbnak, exkluzívabbnak tűnik ettől a honlap, másrészt sok olyasmit is meg lehet osztani ezáltal, ami amúgy szűkebb közönséghez jutna csak el (például egy réteglapban néhány hónappal korábban megjelent írást, egy szerzői esten elhangzott beszélgetést vagy fejezetrészleteket egy készülő könyvből). A látogatóikat e téren Tóth Krisztina, Halász Margit, Dragomán György, Gerlóczy Márton és Petőcz András kényezteti el az átlagnál jobban, mások sokszor csak fülszövegeket vagy még azt sem tesznek fel a weblapjukra.

6. Használjuk ki a személyesség erejét

Ahogy az életrajz szokatlansága is megfoghatja az olvasót, valójában ilyen minden, nem szokványos elem a honlapon. A rajongók pedig különösen hálásak mindazért, ami azt mutatja, hogy az általuk kedvelt író/költő nem csupán kiemelkedik az átlagból irodalmi tehetsége okán, hanem ugyanakkor mennyire emberi, mennyire hasonló is hozzájuk. A végigszemlézett oldalakon ilyenek például Dragomán György gasztronómiai tanácsai, élményei vagy Tóth Krisztina és Grecsó Krisztián képgalériái. Előbbi nem röstell olykor meglepő nyaralási helyzetekben is megmutatni magát, utóbbi koncertképeket is megoszt magáról. Akárhogyan is, aligha káros olykor kilépni az „írói elefántcsonttoronyból” és megmutatni hétköznapi arcunkat, mert ezáltal az olvasó még több ponton kötődhet hozzánk.

7. Sokat számítanak az eredeti ötletek

Ne sajnáljunk kitalálni valami olyat, ami eredetiségével kiemeli honlapunkat a szokványos formák és tartalmak tömegéből. Ezt nem csak egy formabontó dizájnnal lehet elérni, hanem valami olyan apró gesztussal, ötlettel is, ami meglepi az olvasót. A magyar írói honlapok készítői több jó példával is szolgálnak erre. Berg Judit, egyebek mellett a Rumini-egérregények szerzője például életkorok szerint csoportokra bontva (a legkisebbektől a 9-12 éves korosztályig) ajánl olvasnivalót a gyerekeiknek mesélni vágyó szülőknek – nem a saját műveiből. De kártyatrükkökkel és rejtvényekkel, feladványokkal is megpróbálja a honlapra szoktatni ifjabb olvasóit.

Egy másik, szintén nem szokványos példa Krasznahorkai László oldalán fogadja az olvasót. A My name rovatban 22 nyelven – köztük ujgur, héber és kínai – olvashatják nevének átírását.

8. Nyissunk a külföldi olvasók felé

A magyar irodalom művelőinek nem tartozik az első reflexei közé az idegen nyelven való megszólalás. Pedig bizonyára sokak művei érdekelnének a határokon túl is olvasókat. Ehhez azonban kellenének a jó fordítások, ami sokszor csak a leghíresebbeknek adatik meg. A nyitást azonban el lehet kezdeni kicsiben, például az életrajzunk angolra való fordításával. Aztán jöhetnek kisebb szövegek, külföldi lapokban való megjelenések átvételei, stb. Még jobb esetben pedig ízelítő a valamely idegen nyelvre lefordított regényből.

A szemlézett honlapok szerzői közül többen is rájöttek ennek a fontosságára, így például Petőcz András, aki három nyelven is kínál tartalmat az oldalán, míg Gerlóczy Márton Worldwide rovatában 4 nyelven is olvashatók írások. Krasznahorkai László e tekintetben a másik véglet: oldala kizárólag angol nyelvű. Pontosabban egyetlen – „A magyarokhoz” nevet viselő – menüpont nem angol, amely egyetlen, John Coltrane amerikai dzsessz-szaxofonostól származó idézetét tartalmaz: „Minden vallásban hiszek”.

 

Szeretne egy szerzői honlapot, akár ingyen? Jelentkezzen Személyi Gurunál!