“Az írjon, aki rengeteget olvasott”

“A krimiben muszáj figyelni, hogy a történetben legyen logika, hogy megálljanak a bizonyítékok” – magyarázza T. H. Fabling, alias Hámori Tamás, miben más krimit írni, mint science fictiont (SF). Új, immár harmadik, ismét Könyv Guru gondozásában megjelent regénye, a Lidérc üli pénzét kapcsán arról is beszélgettünk, hogy mihez kellett szakértő segítségét igénybe vennie, hogyan viszonyul a könyve borítójához, és miért érdemes író-olvasó találkozókat szervezni.

Nem tudta megállni, hogy a klasszikus krimikötetébe beletegyen egy kis időutazós részt is, amit utalásként is lehet értelmezni a korábbi SF-regényeire, vagy volt valami más oka is, hogy egy ilyen történelmi csavarral hozza be a trencséni csatát a más idősíkban játszódó sztoriba?

Nem, nem tudtam megállni. Ráadásul régen izgatja a fantáziámat a trencséni csta.

Legutóbbi interjúnkban azt nyilatkozta, hogy a bűnügyi műfaj “sokkal fegyelmezettebb munkát kíván”. Mit értett ez alatt? És hogyan sikerült megvalósítani?

Egy SF történet viszonylag szabadon futtatható, szinte írja saját magát. A krimiben muszáj figyelni, hogy a történetben legyen logika, hogy megálljanak a bizonyítékok. A régi nagyok (is) hátulról kezdték a történetek megírását.

A kötetben feldolgozott történelmi témákhoz milyen előzetes kutatásokra volt szüksége? Az utószóban megemlít egy segítséget nyújtó szakértőt, de rajta kívül hol és milyen információknak nézett utána?

A csata szembenálló feleinek létszáma, fegyverzete, az ágyúk száma, a parancsnokok és döntéseik. A neten kiváló források vannak, csak érdemes megnézni a szerzőiket.

Hogyan született a két korábbi, könnyen befogadható borítótól ez a teljesen elütő új változat? Kell-e belelátni esetleg valamit az absztrakt formákba? Volt más változat is?

Hát ez az. A második kötet grafikusa elkényeztetett. Tényleg elolvasta a könyvet, a képen a vadászgép valóban a lengyel P11C, a szárnyakon ott a sebtében lefestett lengyel felségjel stb. Ehhez képest, attól tartok a mostani kötet esetén a hölgy megállt a cím első szavánál. Amely cím egyébként a tulajdonosa pénzzel való kapcsolatára utaló szólás, semmi köze lidércekhez.
Szóval nem kell belelátni mást, mint hogy vagy ezzel a borítóval jön ki a könyv karácsony előtt, vagy késik.

Három megjelent regény után mi lenne a legfontosabb tanács, amit kezdő szerzők lelkére kötne?

Nos, az írjon, aki rengeteget olvasott, olvas! Nyugodtan menjen a saját érzései után, viszont mindenképpen érdemes kiadóhoz fordulni. A szerkesztő nem nélkülözhető, akkor sem, ha, természetesen, kiválóan megírtuk a szövegünket. Segít írás közben fegyelmezettnek maradni, ha meg mégsem, olvashatóbbá teszi a művünket. És bizony, érdemes író-olvasó találkozókat szervezni, könyvbemutatót, ha van rá lehetőség, nem árt némi reklám. Ugyanis annyi új könyv jelenik meg, hogy enélkül nehezen tudják a leendő olvasók, mit „kell” megvenni.

Ez az, amire utalt korábban, hogy “muszáj a szerzőnek is besegítenie a könyve megismertetésébe”?

Igen, pontosan. De persze az is kell, hogy megszűnjenek a korlátozások.

Írói facebook-oldalának borítóképén a saját kötetei Kondor Vilmos és a lengyel Philipp Vandenberg könyvei között láthatók. Kik a kedvencei, és kiket tart példaképeinek? Mi az, amit tudatosan lesett el tőlük az olvasás során?

Asimov, Poul Anderson, Lem, Jefremov, Raymond Chandler, Kondor Vilmos, és még sokan. Bevallom, nem törekszem „ellesésre”, attól tartok, tudat alatt is működik a dolog.

Elkészült az ugyan nem teljesen összetartozó “trilógiával”, most hogyan tovább? Ismét az olvasók kíváncsiságára, ösztönzésére bízza, hogy ír-e újabb könyvet, vagy máris tervez valamit?

Mindkettő. Az olvasók véleménye nagyon fontos. De persze az írás is függőséget okoz. Hogy meg is jelenik-e majd, az más kérdés.