Könyvírás és könyvkiadás
„Ha tetszik egy borító, elolvasom a címét. Ha tetszik a cím is, elolvasom a fülszöveget. Ha megfog a fülszöveg, megveszem a könyvet” – meséli Mary G. Grant, hogyan gondolta végig, kiadásra érdemes-e a regénye. Az Esküvői kalamajka szerzője azt is elárulta, mi a közös benne és a főhősben, Sarah-ban, milyen szerepet játszott a kislánya a kötet megjelenésében, és hogyan került a „kalamajka” a címbe.
Read more
„Sokszor átírok, átszerkesztek, hozzáteszek, kihúzok” – meséli a versírás „gyötrelmes” folyamatáról Dancs Szabolcs, akinek most jelent meg résen át című kötete. A beszélgetésben szó esik a gyermekkori zsengékről, a költőt ért sérelmek gyógyításáról, az olvasókkal szembeni elvárásokról és a kötetbe válogatás szigorú szempontjairól.
Read more
Terápiás célt szolgált a kis mesekötet, amelynek a főszereplője valóban családtag – árulja el Szekeres Márta új kötete, a Kalandvágyó Mirci cica kapcsán. A verses mesekötet kapcsán szó esik országjárásról, a mesék tanító funkciójáról és a művészetterápia felszabadító erejéről.
Read more
Lehetséges, hogy az élet csupán egy nagyon valóságosnak tűnő játék, amelyben több pálya közül lehet választani, a Föld az egyik ilyen pálya, saját játékszabályokkal – veti fel egy új regény, a The Game. Legyél te is szuperhős! alapötlete. A Könyv Guru Kiadónál megjelent kötet szerzőjével, Amy Saltz-cal arról is beszélgettünk, hogy milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek a számítógépes játékoknak, miért helyezte szuperhősös világba a történet szereplőit, és miért hasznos, ha valaki tud csalni is.
Read more
Állandóan váltogatta a nézőpontokat, hogy minden szereplő szemszögéből elmesélhesse az egyes történéseket, így az olvasó bepillanthat belső vívódásaikba is – mondja Bella Blanco új erotikus regénye, az Elcserélt sorsok kapcsán. A szerző mesél családi biztatásról, a tanulság hiányáról és arról, hogy már száz éve is milyen elterjedt volt a trágár beszéd.
Read more
Az antihősökkel könnyebb azonosulni, ezért is ők a főszereplői Szepes Márton új könyvének, a Na de mi közük ehhez az isteneknek? történetének. A szerző mesélt még az ülőmunka hátrányairól írószemmel, a könyvek és az olvasás fontosságáról, és arról, miért idézte meg Rejtő Jenőt és több híres magyar költőt.
Read more
Az írás „kikapcsol, felemel, boldoggá és örömtelivé tesz” – meséli Susanna Park, akivel új regénye, a Tüskehegy. Táltos kapcsán beszélgettünk. A trilógia második részét már gyorsabban írta a szerzőnő, mert egyre nagyobb teret kap életében az írás, de azt is elárulta, miért és hogyan adja ki angolul is a műveit, és miért nem gonoszak a népmesékben és a fantasy-történetekben szereplő sárkányok.
Read more
A gyerekeinek mesélt történeteket fogalmazta újra az unokájának (is) szánt mesekötetben Darabos Attila. A Manó Mesék szerzője zenét is szerez a mesék mellé, és elengedhetetlennek tartja a humort és az átélést, mert azzal mesemondás közben tanítani is lehet.
Read more
Az öregedésről, a brazil szappanoperák hazugságairól és a jövő emberformáló hatásáról is szól Mika Tillensen, azaz Mikecz Attila új regénye, a Rio-dalom Brazíliában. Az abszurd humorral átitatott mű szerzője arról is mesél, mit tanult az előző két regényéből, milyen munka áll a karakteres borítók mögött és miért nehéz többkönyves szerzőként is olvasótábort építeni.
Read more
„Heti szinten kapcsolatban állok sok olvasómmal, és vannak olyanok is, akik közel kerültek hozzám” – mondja Ángyán Patrícia, aki egyszerre többféle közösségi platformon is népszerűsíti regényeit. A most megjelent, Az utolsó tévedés című harmadik kötete (egyben egy trilógia második része) kapcsán mesélt szimbolikus címválasztásról és borítókészítésről, a posztolás fáradalmairól, valamint az olvasást segítő lejátszási listákról is.
Read more