Elemezzünk borítókat, hogy menőbb könyveket írjunk!

Ahhoz, hogy sikeres könyvet írjunk, sok mindent elleshetünk versenytársaink munkáiból. Természetesen nem plagizálásra gondolunk, hanem arra, amiről már korábban beszéltünk: más munkák segítségével sokkal pontosabban pozícionálhatjuk a saját írásunkat. Ennek egyik része a hasonló műfajú kötetek keresése, majd azok elemzése – hogyan adják el magukat, és mit szeretnek bennük mások. Ezúttal az eladásban kulcsszerepet játszó borítót fogjuk kicsit részletesebben megnézni, hiszen abból is sokat tanulhatunk, hogy ezt mások hogy csinálják.

Milyen a borító?

Kétségtelen, hogy a borító kulcsszerepet játszik az eladásban (egy korábbi posztunkban Agatha Christie borítóin vettük végig ennek a főbb jellegzetességeit). Minél jobban eltaláljuk a célközönségünk ízlését, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy kezükbe veszik, majd meg is veszik a könyvünket. Ezért is fontos, hogy előtte összegyűjtsük a hasonló köteteket, hiszen ezeket ebben a lépésben alaposan szemügyre kell vennünk, elemezni kell.

A legjöbb borítók azok, amelyek valamiképpen a tudat mellett az érzelmekre, ösztönösen is hatnak a nézőre. Nem véletlen, hogy a romantikus könyvek gyakran operálnak kívánatos férfi vagy nőalakokkal, míg az üzleti szegmensben a pénzt és a sikeres életet sugalló szimbólumok kerülnek a címlapra.

Ha mi könyveket elemzünk, elsőként is figyeljük meg, hogy milyen az adott példány borítóján:

  • a színvilág
  • a használt betűtípus
  • a rajta szereplő kép
  • a szerző és cím szövegének mérete és elhelyezkedése
  • által kiváltott érzelmek

Ezek alapján máris sok mindent el lehet dönteni, hogy még véletlenül se nézzen ki a romantikus regényünk úgy, mint egy szakkönyv vagy sci-fi történet. De azt is megérthetjük ez alapján, hogy milyen érzelmeket váltanak ki a műfaj olvasóközönségéből a legsikeresebb kötetek, és ezt mi is megpróbálhatjuk utánozni. A művészet már abban áll, hogy ezt az utánzást ne vigyük túlzásba, megtaláljuk az egyensúlyt és valamilyen formában mégiscsak ki tudjunk tűnni a tömegből. Ebben azonban már alighanem szakember (például a kiadó munkatársának) segítségét kell kérnünk.

A címet külön is elemezzük!

Ne feledjük, hogy még manapság is a legtöbb ember mások ajánlása alapján vesz könyvet. Ehhez pedig frappáns, könnyen megjegyezhető, “szexi” cím kell. Szóval a jó könyvcím:

  • megjegyezhető (a barátok könnyen átadják egymásnak, és elég fülbemászó, hogy ne is feledjék el egy esti sörözés alatt)
  • de ne hasonlítson nagyon másik címre, mert biztos, hogy összekeverik majd vele
  • és könnyű legyen rákeresni (képzeljük el, hogy hogyan reagálnak rá az internetes keresőmotorok: vajon hány találat jön ki a böngészőben, ha a romantikus könyvünk címe Szenvedély vagy Szexi lesz? Ennél mindenképpen egyedibb és fülbemászóbb cím kell, ami ugyanakkor megfelel a műfaji szabályoknak is. Nem is könnyű, ugye?)

Elő a kulcsszavakkal!

Inkább az angolszász irodalomban gyakoribb, de egyre népszerűbb a hazai könyvpiacon is az alcímek használata. Ez ugyanis a tömör cím mellett jóval nagyobb teret enged a szerzőnek definiálni, mire számíthatnak az olvasók a könyvétől. A borító hangulatán és a frappáns cím mellett ez a harmadik, nagyon is fontos eleme annak, ahogyan meg lehet a közönség érdeklődését szerezni. (Különösen igaz ez a nem szépirodalmi műfajokban, ahol feketén-fehéren bizonyították, mennyivel többet adnak el az olyan könyvekből, amelyek alcíme pontosan adja át, miről is szól a kötet.)

Figyeljünk ezen a téren is a versenytársakra:

  • használnak alcímet?
  • ha igen, milyen kulcsszavakat használnak leggyakrabban?
  • melyek azok a szavak, amikkel ezeket helyettesíteni tudjuk?
  • miben különböznek a legsikeresebb könyvek alcímei a futottak még kategóriáétól?

Nem könnyű izgis, az olvasót “behúzó” borítót készíteni, de ezek a lépések mindenképpen közelebb visznek a sikeres megoldás(ok)hoz. A lényeg, hogy minél tüzetesebben és szélesebb körből merítve elemezzük a versenytársak köteteit, annál biztosabb kézzel fogjuk eltalálni a legsikeresebb ötletek erényeivel rendelkező, ám a többiektől mégis árnyalatnyilag különböző nyerő változatot.

Utolsó jó tanács: a magyar piac elég kicsi, úgyhogy a szélesebb merítés érdekében érdemes tenni egy “kört” az adott regények idegen nyelvű verziói között is. Egy ilyen elemzés sok új inspirációt adhat!