Ízelítő/ Múltmerengő
Részlet Józsa István: Múltmerengő című novelláskötetéből.
Read moreKönyv Guru szerzőhöz és témához kötött rovatai.
Részlet Józsa István: Múltmerengő című novelláskötetéből.
Read moreÁdáz vita alakulhat ki abból, hogy mikor „jobb” írni – szerencsére ez sem kőbe vésett tudomány, akárcsak a többi tipp a kreatív írással és fogalmazással kapcsolatban. Nézzük meg, milyen előnyei vannak a különböző napszakban való írásnak!
A reggeli írást azért javasolják általában, mert az agyat az éjszakai alvás kikapcsolja, és amikor reggel beindul, hatékony és kreatív. Ha tehetjük, írjunk reggel. Egyszer mindenképp érdemes kipróbálni! Hogy pontosan hogyan?
Read moreMinden könyvről elmondható – főképp, ha szórakoztató irodalomról van szó –, hogy vagy jellemzően nők, vagy inkább férfiak olvassák. Ezzel íróként érdemes tisztában lenni és legkésőbb a kész regény szerkesztésekor odafigyelni rá, hogy a könyv magán hordozza azokat a jegyeket, amelyekre a női vagy férfi közönségnek igénye van. A nőknek szóló regények jellemzőiről már írtam: most nézzük meg a férfiaknak szóló regények jellegzetességeit!
Read moreRegényünk szólhat elsősorban női, vagy elsősorban férfi közönségnek. Nőként női főhősről nőknek szóló regényt viszonylag könnyű írni, akárcsak férfiként férfi főhősről férfiaknak szóló regényt.
Mivel arra nem igazán van ráhatásunk, milyen neműek vagyunk, kénytelenek vagyunk a másik két tényezőre támaszkodni, ha szeretnénk kifejezetten nőknek írni: válasszunk női főhőst, és írjuk meg úgy a regényt, hogy a nők szívesen vegyék kézbe.
Read moreMinden szakmának van gyakorlóterepe: ha csak keveset végzünk belőle, ha csak egy részét gyakoroljuk be. Nincs másképp az írással sem.
De miért is jó novellát írni?
Read moreAz egyik legolvasottabb cikk, amit Könyv Guru oldalára írtam, arról szól, miért olvassunk magyar szerzőktől.
A cikk megírása óta az is kiderült, hogy
azok az amerikai best sellerek, amelyeket magyarra fordítanak, eleve butának számítanak, amerikai sztenderd szerint is.
Az USA-ban létezik egy abszolút képlet a könyv olvasási nehézségének megmondására (Flesch-Kincaid tesztnek is nevezik). Nádasi Krisz cikke
Read moreRészlet Kun Mia A pillangó útja című ifjúsági regényből.
Read more„Képes vagyok rá, hogy bevezessem az embereket egy gondolati világba, és ott is tudjam tartani őket.” Egy kötet, amely bepillantást enged Csepeli György életébe, gondolkodásába, tudományos és emberi pályafutásába.
Read moreRészlet Derenkó Dániel: Az erdő vándorai című ifjúsági regényéből.
Read moreManapság nem divatos, holott az írók számára talán az egyik legérdekesebb, leghasznosabb nézőpont a mindentlátó narrátor. Ez azt jelenti, hogy az író úgy ír meg egy történetet, ahogy egy varjú látná, aki a szereplőink közt repked, de ha úgy tartja kedve, elutazhat bármilyen helyszínre.
A mindentlátó narrátorok könyvesboltokból való kivonulásának az is az oka, hogy a kiadók óvatosak vele, mert a tapasztalatlan szerzők nem bánnak jól ezzel a narrációval, jellemzően nem tartják be a szükséges távolságot a narrátor és a szereplők közt.
Nézzük meg, mi az a négy szabály, amit tartsunk szem előtt, ha mindentlátó narrátorral dolgozunk!
Read more