Milyen előnyei és hátrányai vannak a sorozatok írásának?
Egyre népszerűbbek a regénysorozatok kezdő írók körében is, manapság már a magyar könyvpiacon is nem egy elsőkönyves szerző rukkol elő rögtön egy „első résszel”. Érthető persze ez a törekvés, hiszen számos előnye van annak, ha valaki egymással összefüggő történeteket ír. De mielőtt valaki ebbe belevágna, nem árt végiggondolni, hogy biztosan csak előnyei származnak-e egy ilyen vállalkozásból. Ezen a héten Könyv Guru ahhoz ad segítséget, hogy minél objektívebben tudjuk mérlegelni, vajon érdemes-e sorozatba kezdeni, vagy inkább maradjunk meg az egymástól független regényeknél.
Miért érdemes sorozatot írni? (lássuk mindenekelőtt az előnyöket)
- Ha sikeres lesz az első kötet, akkor sokkal könnyebb dolgunk lesz a következők megírásával. Tulajdonképpen félig meg vannak írva a többiek is, hiszen folytatni kell a történetet ugyan, új konfliktust és fordulatokat kell kitalálni, de az egésznek a váza, a szereplők, a főbb karakterek ugyanazok, és ezeket már nem kell fáradtságosan megalkotni. Mi több, az egyes szereplők személyiségét, háttértörténetét sokkal jobban kidolgozhatjuk, ha nem csak 2-300 oldal áll rendelkezésünkre.
- Ebben az esetben a munka természetesen anyagilag is jobban kifizetődő, hiszen egy sikeres sorozat folytatásait nagyobb valószínűséggel megveszik az olvasók, mint egy újonnan látott sztorit. Szinte már közhely, de tény, hogy így lehet legkönnyebben „írói márkát” is felépíteni, és például az olvasók számára könnyebb lesz beszélni egy könyvről, ha sorozat része, és könnyebb ajánlani is egymásnak.
- Ha pedig a siker új olvasókat hoz magával, akkor azok, akik szeretnének bekapcsolódni a történetbe, el kell, hogy olvassák a korábbi részeket is.
- A sorozatok a leginkább alkalmasak arra, hogy növeljék az olvasói elkötelezettséget. Vagyis így tehetünk szert olyan lelkes közönségre, amely nem csupán várja az új és újabb részeket, hanem szívesen viszi is a hírét. Melyik szerző ne akarna ilyen olvasókat?
- A sorozat írása hasznos lehet, ha túl hosszú regényt írtunk, és inkább feldaraboljuk két vagy három részre. Ilyenkor viszonylag kevés munkával jár az, hogy az önálló részeknek megfelelő bevezetést és lezárást írjunk, és egy könnyen olvasható folytatásos könyv lesz az eredetileg a kiadót és az olvasókat is megrémisztő szövegtengerből.
- Szerzőként azért is hasznos sorozatot írni, mert ha egyszer kidolgoztuk a karaktereinket, valószínűleg (bár nem mindenkiben) kialakul egy kötődés hozzájuk. A folytatások pedig lehetővé teszik, hogy egy ideig az ismerős szereplőkkel maradjunk, és még jobban kidolgozhassuk a figurájukat.
- Tény az is, hogy az olvasók szeretik a sorozatokat, ők is szeretnek kötődni egy fiktív világhoz, a jól ismert szereplőkhöz. Ezért sokan keresik is az új, folytatásos műveket. Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy a kamaszok szívesebben olvasnak sorozatokat.
És miért nem érdemes belekezdeni egy sorozatba?
- Az első és legnagyobb kockázat az, amit mérlegelni kell, hogy túl sok minden múlik az első kötet sikerén, vagyis hogy mi történik, ha a regény első darabja nem jön be az olvasóknak. Erre sajnos mindig van esély, és ilyenkor nehéz eldönteni, hogy folytassuk-e az elkezdett történetet tűzön-vizen át, vagy inkább csendben hagyjuk elfelejtődni. Egyik sem biztos, hogy jót tesz az önbizalmunknak és a munkakedvünknek. Bármennyire is csábító tehát rögtön sorozatot írni, lehet, hogy jobb elkerülni egy ilyen pofont, és inkább egy jól sikerült regényt érdemes folytatni, ha olyan nagy lelkesedést váltott ki az olvasókból.
- Sok kiadó nehezebben köteleződik el egy ismeretlen, elsőkönyves szerzővel, ha az sorozatot, nem pedig önálló regényt ajánl. Ha tesznek is egy próbát az új íróval, nem szívesen kötnek szerződést rögtön egy folytatásos műre.
- Előfordulhat, hogy menet közben beleununk a saját történetünkbe. Még ha jól is van kitalálva a sztori váza és jól felépítettek a karakterek, komoly belső elköteleződésre van szükség ahhoz, hogy hosszú hónapokon, netán éveken keresztül szívesen üljünk le újra és újra folytatni egy regényfolyamot. Ezt persze nem tudhatjuk előre, és a saját kreativitásunkon is múlik, mennyire lesz érdekes a munkánk, de egy rossz kapcsolathoz hasonlóan kellemetlen lehet, ha már nem találunk kihívást a szereplők sorsainak egyengetésében.
- Ne feledjük: bármilyen ütős egy sorozat első része, a folytatás szinte sosem lesz már olyan erős, ami elsősorban abból a tényből fakad, hogy az olvasók már egy jó részét ismerik (legalábbis a szereplőket, az egymáshoz való viszonyukat stb.). Tehát egy sorozatnál mindig kell tudni emelni a tétet, amire korántsem biztos, hogy hosszabb távon is képesek vagyunk. Ez azt is jelenti egyben, hogy egy sorozat tervezésénél sokkal körültekintőbben kell eljárnunk, vagyis több lépéssel kell az olvasók előtt járnunk, mint egy „átlagos” kötetnél.
- Komoly kihívást jelenthet a szálak elvarrása. Ez persze függ attól, mennyire tartoznak össze az egyes részek (lehetséges, hogy teljesen új sztori kezdődik minden kötetben), de tudnunk kell, hogy az első részben felvetett kérdések, dilemmák sokszor csak a harmadik-negyedik kötetben nyerhetnek választ. Márpedig korántsem mindig könnyű ilyen hosszú időn keresztül fenntartani az olvasók érdeklődését, adni nekik annyi választ, ami még nem „lövi le a poént”, mégis érdemesnek tartják folytatni a történetet. (Ez a szempont talán arra is sarkallhat minket, hogy igyekezzünk minden részt valamilyen konzisztens módon lezárni, és csak a szereplőket „megtartani” a következőre.)