Minden sorozatírónak végig kéne gondolni ezeket

A sorozatírás elvileg nagyon hasonló egy „normál” regény megírásához, ám mégis akad egy rakás kérdés, amit nem árt tisztázni, mielőtt belevágunk egy ilyen vállalkozásba. Ezeket a szempontokat segít tisztázni Könyv Guru eheti posztja.

1. Az általam választott műfaj alkalmas-e sorozatnak?

Elsőként műfajt választ egy szerző, és bizony ez behatárolhatja, mit lehet kihozni egy-egy műből. Vannak azonban műfajok, amelyek kifejezetten sorozatnak valók. Így például a fantasy, a sci-fi, a krimi, a történelmi regény és a gyerekregények, Y/A sztorik.

Vannak kiadók, amelyek kifejezetten el is várják, hogy például egy fantasy regény ne önmagában, hanem szériában jelenjen meg, így itt nem is érdemes próbálkozni, ha nincs meg a sztori többkötetesre duzzasztásának a terve. De ellenpélda is akad: van, hogy a többnyire egykötetes szórakoztató irodalomi kategóriából is lehet sikeres sorozatot gyártani, mint ahogy ezt Helen Fielding is tette Bridget Jones-szal. Igaz, az ilyen többkötetes alkotások nem feltétlenül követik a sorozatírás szabályait, nem is biztos, hogy klasszikus értelemben annak számítanak.

Mindenesetre, amennyiben az említett műfajoktól eltérő regényt készítünk, nagyon nyomós indokunknak kell lenni (például nagyon erős főhősfigurák, különösen összetett történet), hogy úgy döntsünk, inkább sorozattá bontjuk a cselekményt.

2. Alkalmas-e a történetem sorozatnak?

Mielőtt belevágunk, még azt is meg kell kérdezni magunktól: van-e annyi hús a sztorin, hogy több köteten keresztül rágja az olvasó? Könnyen megeshet, hogy csak nekünk tűnik nagyon összetettnek a cselekmény, de valójában nincs benne több kötet. Ezek a kérdések segítenek a döntésben:

• A történetem egyetlen narratív szálon fut, vagy több, különböző, egybegyúrt vonalon?
• Rövidebb vagy hosszabb időszakot ível át a történet?
• Van lehetőség kiegészíteni karakterfejlődéssel, új világok építésével, altörténetek beágyazásával?

3. Alkalmasak-e a szereplőim egy sorozathoz?

Legjobb, ha ehhez felidézünk néhány általunk ismert, sikeres sorozatot, mint a Harry Potter vagy a svéd krimitrilógia, a Millenium. Vajon a mi főhősünk és mellékszereplőink is olyan ellenállhatatlanok, összetettek, fejlődésre képesek, megnyerők, mint az azokban szereplők?

Az olvasók többnyire azért vágnak bele egy sorozatba, mert aggódnak a szereplőkért, érdekli őket a sorsuk, kíváncsiak, hogyan oldják meg az előttük tornyosuló feladatokat, és mint a hétköznapi életben a barátaik vagy családtagjaik iránt, ugyanúgy értük is izgulnak, követni akarják őket. Úgyhogy a lendületes történetvezetés mellett egy sorozat hőseinek is lendületesen kell tudni változniuk, kell, hogy átessenek valamiféle jellemfejlődésen, akár pozitív, akár negatív irányba. Nem lehetnek egész végig ugyanazok az emberek. Tehát:

• Látjuk-e már, hogy milyen magával ragadó utazáson fognak átesni a hőseink – mind fizikailag, mind lelkileg?
• Van-e elég muníciónk arra, hogy ezt a fejlődést több köteten keresztül tápláljuk, fenntartsuk?

Ha nem a válasz a kérdésekre, akkor vagy a történetünket gondoljuk alaposan át, vagy a több kötetre rúgó terveinket.

4. El tudok-e köteleződni egy sorozatírás idejére?

Ez már egészen más szint, mint egy regényírás. Ez egy több éves válalkozás!

Mielőtt tehát belevágunk, tisztáznunk kell magunkkal, hogy készek vagyunk-e erre a munkára – akár kétkötetes regényt, akár tízrészes folyamot tervezünk. Vegyük komolyan magunkat, a munkánkat és az olvasóinkat, mert miután belekezdtünk, kénytelenek leszünk megfelelni a magunk számára támasztott, és mások által jelzett elvárásoknak, elsősorban annak, hogy befejezzük. Márpedig erre szellemileg, fizikailag és nem utolsósorban pénzügyileg is késznek kell lennünk. Szóval kérdezzük csak meg magunktól:

• Mennyire szeretünk írni?
• Mennyire szeretjük a történetünket?
• Mennyire elszántan akarjuk megvalósítani a célunkat: a sorozat megírását?

Csak akkor vágjunk bele, ha minden kérdésre határozott igen a válasz, mert különben csak az időnket vesztegetjük, ha nekikezdünk valaminek, amit aztán félbe fogunk hagyni. Ne hagyjuk, hogy kizárólag az álmaink vezéreljenek e téren, hanem legyünk – amennyire lehetséges – reálisak, akár hozzánk közel álló személyek véleményét is kikérve.

És ne feledjük, nem szégyen az sem, ha kezdetnek egyetlen, jól megírt regénnyel rukkolunk elő, esetleg többféle műfajban is kipróbáljuk magunkat. Ha pedig ezek jól sikerülnek, talán már nagyobb önbizalmmal fogunk belevágni egy sorozatba, esetleg a már megírt történetünket bővíthetjük tovább – az előzetes elköteleződés kényszere nélkül.

(Egy további posztunkban azoknak adunk ötleteket, akik ezekre a kérdésekre igennel válaszoltak.)

Borítókép: Le Tan / Unsplash.com