13 tipp, hogyan használja egy író a közösségi médiát

Senki sem ülhet a babérjain. Még egy író sem, bármennyire is úgy érzi, hogy a regény megírása (és kiadása) már bőven elég erőkifejtés volt. A könyv ugyanis aligha fogja önmagát eladni, főleg, ha nem ismerik meg őt és szerzőjét széles körben. Ráadásul e tekintetben a kiadóra sem számíthat feltétlenül az író, magyarán magának is sok munkát kell befektetnie, ha szeretne minél több olvasóhoz eljutni. Szerencsére ezt a feladatot manapság jelentősen megkönnyíti a közösségi média, elég csak megfelelő – akár sgöveges, akár mozgóképes, videós – tartalommal ellátni az olvasóinkat, követőinket. Na jó, de mihez kezdjünk, ha már lelepleztük a könyv borítóját, posztoltunk képet a könyvbemutatóról és bejelentettük, hogy készül a következő rész?

Ez a bejegyzés azoknak ad ötleteket, akik saját kezükbe (is) akarják venni a könyvük marketingjét, és anélkül akarják tartani a kapcsolatot az olvasóikkal, hogy untatnák vagy terhelnék őket.

1. Kicsomagolás

Nagy divatja van a neten a „kicsomagolós” (unboxing) videóknak, telefonoktól a sminkkészletig szinte mindent be lehet mutatni (például a Tik-tokon), amikor kivesszük a gyári dobozból. Miért ne csinálhatná ezt egy író is, amikor épp megérkezik a kiadótól a várva várt küldemény, benne a tiszteletpéldányokkal? Vérmérséklettől függ, ki hogyan reagál egy ilyen eseményre, de szinte mindenki készíthet egy jópofa, személyes videót egy ilyen alkalommal. És tulajdonképpen pár percbe telik a felvétel, miközben a rajongók egy igazán emberi oldalunkról is megismerhetnek minket.

2. Mi a hobbink?

Persze, elsősorban írók vagyunk az olvasóink számára, de sokan szeretnek e mögé a szerep mögé tekinteni. Jó lehetőség feltenni egy Facebook-posztot a hobbinkról, kedvenc időtöltésünkről (és nem, most nem a családi fényképalbumra gondolunk), ami megmutatja, hol töltődünk fel, milyen egyéb képességeink vannak, milyen közegből merítünk inspirációt. Valamilyen sporttevékenység, kézműveskedés, fotózás, tánc? Jöhet bármi, ami nem túl személyes (intim), és ami esetleg valami új kapcsot jelenthet egyik-másik olvasónk számára.

3. Csúcsélmények, bizarr pillanatok

Uncsik már az író-olvasó találkozókról készült csoportképek? Miért nem készítünk inkább egy rövid videóösszeállítást arról a napról, amikor valahol felléptünk mint írók? Egy pár másodperces snitt a készülődésről, az odaútról, az izgatott készülődésről a tükör előtt a megjelenés előtti utolsó pillanatokban, a dedikálásról és a rajongókkal való beszélgetésről – mindez együtt 30-40 másodpercben megvágva érdekesebb, mint a szokásos „családi fotó”.

De elmesélhetjük egy rövid posztban, milyen volt a látogatás egy halottkémnél még az anyaggyűjtés közben, vagy hogyan próbáltuk ki, hogy a gyilkos hajszárító zsinórja elér-e a fürdőkádig.

Persze, ennél a műfajnál fiatalabbak előnyben.

4. Előrendelési akció

Nemcsak a kiadó használhatja ezt az eszközt, hiszen – főleg egy elsőkönyves szerzőnél – mi személyesen ismerjük olvasóink egy részét, és közvetlenebb kapcsolatunk is van velük. Nyugodtan kipróbálhatjuk, mondjuk Facebookon, hogy még a megjelenés előtt adunk valamilyen kedvezményt a gyorsan rendelőknek, akár egy példányt az előző könyvünkből.

5. Pillanatkép írás közben

Régi módszer, hogy a honlapunkon vagy a blogunkon beszámolunk arról, éppen mivel foglalkozunk, hogyan halad a regényünk. Ezt most új szintre emelhetjük például a Tik-tokon, ha rendszeres időközökben (hetente) készítünk egy kis beszámolót a munkánkról. A rajongók szeretnek bennfentesek lenni a részleteket illetően, és anélkül, hogy komolyabban spoilereznénk, adhatunk egy kis betekintést az írás menetébe, akár a nehézségeinkről is beszélhetünk, vagy arról, hogy milyen sebességgel haladunk (és hogy ez most jó vagy éppen küzdelmes időszak-e).

6. A mágikus íróasztal

Sokszor nem lehet elsütni, de egy posztot/videót biztosan megér megmutatni a helyet, ahol alkotunk. Kis kommentárral körítve izgalmas kulisszatitok lehet ez is az olvasók számára. Mennyire vagyunk rendmániásak? Kikopott-e már az „a” betű gombja a laptopon? Mi vonja el legkönnyebben a figyelmünket az asztalnál? Otthon vagy nyilvános helyen (például kávézóban vagy könyvtárban) dolgozunk-e? Van-e mágikus tárgy/zene/stresszlabda, ami nélkül nem megy az írás?

7. Olvasmánylista

Még az előző tipphez kapcsolódóan, akár a könyvespolcunkat is megmutathatjuk egy külön alkalommal, néhány kedves vagy fontos könyvről hosszabban is beszélve (persze, ha ezt mondjuk videóban tesszük, ne nagyon tartson 1-2 percnél tovább, ennél ez a mai felgyorsult világ nehezen tűr el többet). De lehet rendszeres beszámolót (vagy több részes sorozatot) tartani az éppen olvasott könyvekről. Miért ennek kezdtünk neki? Mi tetszik (vagy nem tetszik) benne? Mit tanultunk belőle íróként? Inspirált-e valami az olvasottakból?

8. Előzetes vagy részlet

Nemcsak filmeknek szoktak előzeteseket készíteni, hanem már könyveknek is. Kell persze hozzá némi kreativitás, de az interneten számos ötletet és jó példát találhatunk ehhez is. A borító, pár illusztráció vagy akár természetes helyszínek kombinálásával és egy-két izgalmas mondat vagy konfliktus kiemelésével 20-30 másodpercben figyelemfelkeltőbb reklámot csinálhatunk magunk is, mint egy gondosan megírt borítószöveg. De ha nincs kedvünk egy ilyen kis videó elkészítéséhez, már az is behúzhatja az olvasókat, ha megosztunk velük egy-két részletet (mondjuk 2-3 oldal hosszúságút) a közösségi médiában. Akár úgy, hogy mi magunk olvasssuk fel, akár csatoljuk képként, akár megkérünk valakit, aki szépen olvas, hogy ő mondja fel.

9. Online író-olvasó találkozó

Ha nem akarunk várni a kiadóra, hogy ilyesmit szervezzen (vagy már túl vagyunk rajta), miért ne rendezhetnénk magunk is online egy-két ilyen alkalmat. Az olvasók szeretnek kérdezni, szeretik, ha az író maga mesél a művéről, és ilyesmit igazán könnyű ma már egy előre megadott (és reklámozott) időpontban elindítani. Adjunk egy órát az életünkből a rajongóknak, már csak azért is, mert sokat tanulhatunk is tőlük, a kérdéseikből. Olykor következetlenségekre is rá szoktak mutatni, vagy ötletet adnak, mi érdekli őket, így még jobban a „keresletre” szabhatjuk a következő részt (vagy regényt).

10. Kérjük ki a véleményüket

Az előző ötlet folytatása: kérjük ki a véleményüket. Lehet általánosan is érdeklődni a regényünkről, de talán hasznosabb, ha specifikusabb kérdéseket teszünk fel. Például: Ki volt a legszerethetőbb szereplő a könyvemben (és miért)? Hol „ült le” a történet? Okozott-e bármi csalódást? Miből volt kevés a sztoriban (ami hiányérzetet keltett)? Hol érezted úgy, hogy nem tudod letenni? Elég kidolgozottak és árnyaltak voltak a szereplők? Mit szóltál a befejezéshez? stb. Ha láthatóan szívesen vesznek részt ilyesmiben az olvasóink, akár egy kis sorozatot is rendezhetünk ezekből a kérdésekből néhány héten át.

11. Kulisszák mögött

Sok anyag gyűlik fel egy regény írása során, amiket aztán nem használunk, vagy azért, mert nem regénybe valók (például lehetséges helyszínek képei), vagy azért, mert másfelé kanyarodott a történet. Ha van egy kis kollekciónk ilyesmikből, nyugodtan mutassuk meg olvasóinknak. Biztosan szívesen nézik meg, honnan inspirálódtunk, amikor lehetséges helyszíneket kerestünk az egyes jelenetekhez, vannak-e érdekes jegyzeteink, akár rajzos vázlataink egyes szereplőkhöz, milyen adatok alapján építettünk fel egy új világot, vagy éppen mely régi családi fotók adtak ihletet egy-egy karakter megalkotásához.

12. Játsszunk

Segít fenntartani a kapcsolatot az is, ha a könyvvel összefüggő játékokat készítünk az olvasóink számára. A lehetőségek tárháza ez esetben is végtelen. Jöhet például kvíz, az egyes szereplők nem részletezett tulajdonságait bemutató kérdés-felelet, kincsvadászat jellegű játék, találós kérdések, cselekményismeret kiegészítendő mondatokból, vagy – mint azt egy amerikai gyerekkönyvszerző csinálta – ha az olvasó megad egy számot, akkor kap egy idézetet az ahhoz tartozó oldalról (utóbbit mgé a megjelenés előtt célszerű bevetni).

13. Lejátszási lista

A zene is közelebb hozza egymáshoz az embereket. Készítsünk lejátszási listát a rajongóknak, amelyben az egyes számok valamilyen kapcsolatban vannak a regényünkkel. Mit hallgatunk szívesen munka közben? Melyik szám ihletett egy adott jelenetet? Van-e állandó zenei témája az egyes szereplőknek (vagy csak egyiknek-másiknak) a fejünkben? Milyen aláfestő zenék jutottak eszünkbe egyes helyszínekhez, jelenetekhez? És ha szívesen hallgatják az olvasók, akár tőlük is kérhetünk zenei ötleteket a könyvünkkel kapcsolatban.

Borítókép: Nathan Dumlao / Unsplash.com