Susanna Park: Tüskehegy. Amyta
A Könyv Guru gondozásában jelenik meg Susanna Park: Tüskehegy. Amyta című fantasyja.
Read more
Author: Könyv Guru
„Hátamon a zsákom, bal kezemben a jegyzetfüzet, jobb kezemben a toll és a fényképezőgép”
„Két év gyönyörűség” – így nevezi Bánszegi Katalin azt a rengeteg munkát, amit befektet egy-egy útikönyv megírásába. Algéria kötetének megjelenése alkalmából a szerző részletesebben is mesél munkamódszeréről, és arról is, miért nem fél elmenni a világ nem feltétlenül jó hírű országaiba is.
Read more
Hogyan írjunk meg egy valós történetet úgy, hogy igazi regényként működjön, és a szereplők se haragudjanak meg ránk?
Maradjunk ki a saját történetünkből, változtassuk meg a valós szereplőket és tiszteljük a tényeket, mégis bánjunk velük rugalmasan. Néhány tanács, amelyek segítségével valódi, élvezetes fikciós regénnyé tudjuk alakítani a legjobb sztorijainkat.
Read more
„A gondolatok, a szavak úgy követték egymást a fejemben, mintha egy filmet néztem volna”
A legnagyobb nehézsége az volt, hogy le tudja írni a fejében sodródó történetet – meséli Kozák Fruzsi, aki első, 500 oldalas regényét egy év alatt írta meg. A Viking és tündér szerzője beszél a különleges tipográfiáról, a szöveg hatására felkavarodó érzelmekről és arról is, miért nem elég, ha valakinek van célja az életben.
Read more
„Nem csupán én írtam a regényt, hanem a regény is önmagát”
Egykori jegyzeteit elveszítette, a társak emlékei pedig sokszor voltak ellentmondásosak, mégis sikerült koherens regénnyé formálni a katonáskodása két évét Tóth István Gábornak. A birsalma íze című kötet szerzője mesél arról, hogy tudta megszólítani a női olvasókat is, és miként alakította lelki fejlődéstörténetté a laktanya-sztorikat.
Read more
Osgood jéghegy-modellje (Mi köze ennek az íráshoz?)
Vissza-visszatérő kérdés az írók körében: mennyire hagyatkozhatunk a fantáziánkra? Vajon jobb arról írni, olyan világról, olyan kultúráról, amit ismerünk? Vagy rendben van, ha mi egészítjük ki, esetleg mi találjuk ki mindezt?
Read more
Egy megunhatatlan mese története
Nagymamája emlékét örökítette tovább, amikor kötetbe rendezte legkedvesebb gyerekkori meséjét Harmati Erzsébet. A Babahercegnő kötet szerzője a mese felidézésének és a gyerekkori emlékek megrajzolásának nehézségeiről is beszélgettünk.
Read more
„Elhangzott a legfontosabb mondat is: »tényleg minden így történt, ahogy leírtad!«”
Saját családjának megrázó története után a szülőfalujának históriáját is feldolgozta Kerekes Anna. Az eleki svábok hagyatéka kötet szerzőjével kihagyott kényes részletekről, a kutatómunka nehézségeiről és a NER nemzetiségi politikájáról is beszélgettünk.
Read more
„A sárkánnyal való találkozás próba elé állítja az embert”
Szocializálnak, tanítják a viselkedésformákat és a konfliktusok kezelését – hangsúlyozza Kurdi István illusztrátor, miért tartja fontosnak a meséket. Saját, egykor a gyerekeinek mondott történeteit rendezte kötetbe most megjelent Sárkányos mesék című könyvében, amit maga illusztrált és tördelt. A beszélgetésből az is kiderül, hogy bár a kiadás szabadságával elégedett volt, a kiadók hozzáállásával már kevésbé.
Read more
„Tudtam, ha erőltetem, gagyi lesz a történet és a stílus”
Milyen a jó disztópia, milyen szempontok alapján kell írói álnevet választani és hogyan kell visszafelé regényt írni? Ezekre a kérdésekre is választ ad Martin S. Key, alias Miskei Márton, akivel első regénye, az Egy harmonikus világvége kapcsán beszélgettünk.
Read more