Az írói válság lelki háttére és leküzdése
Bármiféle problémával könnyebb megküzdeni, ha ismerjük az okait. Így az íróknak is egyszerűbb átlendülniük az olykor váratlanul, olykor menetrendszerűen „érkező” holtpontokon, ha tudják, miért tört rájuk például egy regény közepén a „fehérpapír-görcs”. A problémát azért sem szabad félvállról venni, mert egy idei, 2500 amerikai írót megkérdező felmérés összesítése szerint közel kétharmaduk élt már át olyan alkotói krízist, melynek során azt fontolgatta: véglegesen fel kéne hagynia a mesterségével. Másrészt, ha ez az állapot tartósan fennáll, akár depresszióba is torkollhat, végső soron pedig teljes önbizalomvesztés lehet a következménye. Könyv Guru most összeszedte, milyen pszichológiai tényezők állhatnak ennek a sokak által rettegett jelenségnek a hátterében, mit mond róla a tudomány, és mik azok a legfőbb technikák, amelyek segítségével eredményesen lehet megküzdeni a válsággal.
Az írók leblokkolása hátterében számos ok állhat, amelyeket a különféle szakirodalmak, összefoglalások alapján 4 fő csoportba lehet sorolni:
1. Félelem
Ez a félelem elsősorban abból fakadhat, hogy az író túlságosan erősen (görcsösen) akarja létrehozni a „tökéletes művet”, ezért egy idő után minden felmerülő ötlet szükségszerűen rossznak, gyengének tűnik az elvárásaihoz képest. Nem csoda, hogy képtelen lesz elkezdeni vagy folytatni az alkotást.
De a görcsös félelem kialakulhat például:
– a feltételezett kritikáktól
– a kiadói elvárásoktól
– az esetleges kudarctól
– a közönség érdeklődésének hiányától
– sőt, még a várva-várt sikertől is.
2. Kiapadt inspiráció
Egy saját, színes regénybeli világ létrehozása komoly fantáziát feltételez, már-már isteni kreativitással és felelősséggel. A baj csak az, hogy az ehhez szükséges szuper képességek senkinek sem adottak, az ötletek hirtelen elapadásakor pedig óhatatlanul elkezdenek kísérteni azok a negatív gondolatok, amelyek egyre lehetetlenebb vállalkozásnak tüntetik fel a mű befejezését.
3. Hibás munkamódszer
Olyankor is megakadhat a szerző, ha a hőseit túlságosan komplex, bonyolult szituációba lavírozta, amiből képtelen kihozni őket. Ebben az esetben növelheti a görcsöt okozhat az a sejtelem, hogy végleges megakadás esetén esetleg sokkal korábbról vagy akár az elejéről kell újrakezdeni a művet.
4. Különféle külső körülmények
Rengeteg külső-belső esemény és körülmény vonhatja el a szerző figyelmét az alkotómunkától. Nézzük, mik a legfontosabbak:
– internet, közösségi oldalak, levelezés
– a megfelelő nyugalom hiánya
– betegség
– depresszió
– egy gyengéd kapcsolat felbomlása (házasság, szerelem)
– anyagi nehézségek
– egyéb kudarc
– alkotási kényszer (mondjuk egy túlságosan szoros határidő vagy szokatlan műfaji kötöttség).
* * *
Mindez részben csak a felszín, mivel az utóbbi évek idegtudományi kutatásai arra jutottak,
a különféle pszichés jelenségek és fizikai adottságok mellett (vagy mögött) többféle agyi folyamat is állhat az alkotói válság hátterében.
Az egyik ilyen fontos gátló mechanizmus, hogy stressz hatására az agyban az ösztönös viselkedésekért felelős limbikus rendszer veszi át az irányítást az agykéregtől, amelynek egyebek mellett a tudatos gondolkodás, a figyelem és az emlékezés a reszortja. Aki nincs tudatában ennek az automatikus váltásnak, az valóban érezheti úgy, mint akinek egyszerre elszállt a kreativitása.
Egy másik fontos felismerésre 2013-ban jutottak a Michigani Egyetem kutatói. Ők arra hívták fel a figyelmet, hogy az emberi cirkadián ritmus (vagyis a napi biológiai óra) és a kreativitás sokszor éppen ellentétes fázisban működnek. Olyan embereknél, akik magukat korán kelőnek tartják és a reggeli, délelőtti órákban tevékenyek, a kreativitás az esti órákban pörög fel a legjobban, amikor már leragad a szemük; és fordítva: az éjszakai baglyok a nap első óráiban (lennének) a legtermékenyebbek.
Írt egy könyvet? Olvassa el, hogyan adhatja ki!
Mégis mit lehet tenni, ha ennyire „eleve elrendelt” (is lehet) az írói válság? Könyv Guru korábban már foglalkozott a fehérpapír-görcs leküzdésével, ezúttal újabb 7 technikát ajánl azoknak, akik nem akarnak beletörődni a munka leállásába. Pontosabban 7 csoportba osztotta a problémával foglalkozó szakirodalomban leggyakrabban emlegetett módszereket.
- A Pixar-módszer
A kaliforniai székhelyű Pixar Animation Studios-ban a szövegíróknak a következő tanácsot adták: „Ha megakadtál, csinálj listát arról, hogy minek nem kellene megtörténnie a következők jelenetben a sztoriban. Sok esetben ettől igen hamar megjön az az ötlet, ami aztán újra beindítja a fantáziádat.”
- Keress értelmet! avagy a Steinbeck-módszer
Válság esetén a szerzőnek végig kell gondolnia, kinek és miért ír? – Pénzért? Azért, hogy dicsekedhessen? Hogy bizonygassa önmaga fontosságát? Vagy valaki másért, azért, hogy valakinek reményt, békét adjon?
Az író képzelje el az ideális olvasóját (valakit, aki végre megérti a szöveget), azt, hogy mit érezhet, amikor a kezébe veszi a könyvet és elkezdi olvasni. Hogy hogyan változik meg ettől az élete. Ha megpróbál kifejezetten neki írni, szoros kapcsolat jön létre vele, és attól kezdve nem a saját gondjaira, nyavalyáira, nyűglődésére fog az író gondolni, hanem arra, hogy mire van szüksége az olvasójának. És ez a kialakuló szoros kapcsolat fogja továbblendíteni.
John Steinbeck ezt így fogalmazta meg: Ha megakadtál, „képzeld el, hogy nem a kiadódnak, a közönségednek, az olvasóidnak írsz, hanem olyasvalakinek, aki nagyon közel áll hozzád, mint a nővéred, az édesanyád vagy valaki hasonló!”
- A feltételek megváltoztatása
Ha nem volt, érdemes valamiféle szorosabb – és persze komolyan veendő, mondjuk egy írótárssal bevasaltatott – határidőt szabni. A hirtelen belátható közelségbe kerülő időhatár tudata kimozdíthat a holtpontról. Ugyanígy elképzelhető, hogy egy túlságosan szoros határidő okozza a görcsöt: azt, ha lehet, meg kell próbálni kicsit lazítani, kitolni, hogy a nyugalmasabb munkafeltételek hatására visszatérhessen a kreativitás.
- Kiszakadás
A legtöbb válságtanács valamiféle helyzetváltoztatást javasol, hogy az író a gondolkodását is meghatározó merev helyzetből egy lazább, fesztelenebb környezetbe kerülve ellazuljon, és ennek hatására újra beindulhassanak a gondolatai. A leggyakrabban előforduló pozícióváltási ötletek:
– séta (legalább a ház körül, de inkább egy komolyabb testmozgás a természetben)
– zuhanyozás (lehetőleg hideg vízzel)
– süteménykészítés
– zenehallgatás
– bármiféle sport
– a számítógép helyett tollal vagy ceruzával írni
– az asztali számítógépről notebookra váltani és kimenni a szabadba, legalább a kertbe.
- Írj mást vagy másképp!
A leblokkolást az is oldhatja, ha az író valami másba kezd. Nem is feltétlenül egy másik regénybe (bár végső esetben el kell fogadni, hogy csak ez hozhat megoldást), hanem például:
– hosszabb levelet írni valakinek
– csak úgy, szabadon, a könyvétől teljesen független témában kezdeni írni, minden kötöttség és elvárás nélkül
– a könyv kronologikus rendjét felrúgva valamely a regény másik részén kezdeni munkába és írni odaillő bekezdéseket
– mindenféle kontroll nélkül, „forró tollal” írni / folytatni a regényt, nem törődve a hibákkal, sutaságokkal, mert azokat ráér kijavítani később is, a lényeg úgyis az, hogy folytatódjon a munka.
- Apró részekre szedni a feladatot, avagy a Twain-módszer
Mark Twain javaslata volt, hogy egy beláthatatlan, nyomasztó feladatnak (egyébként nem csupán regényírásnak) úgy kell nekikezdeni (vagy elakadás esetén folytatni), hogy a szerző azáltal győzi le a komplex munkától való félelmét, hogy a teendőjét kisebb, átláthatóbb, könnyebben elvégezhetőbb részfeladatokra bontja, és aztán mihamarabb nekilát az elsőnek…
Érthető, hiszen ha valaki állandóan a végcélon és annak elérhetetlenségén rágódik, nemigen tud kikecmeregni a félelmi spirálból, míg ha gyorsan nekilát egy konkrét, könnyen teljesíthető feladatnak, máris csinált valamit, ami növeli az önbizalmát. Súlyosabb esetekben az is segíthet, ha a kínlódó szerző már azt feladatnak számolja el, hogy kinyitja a megfelelő dokumentumot, esetleg megkeres valamit az interneten, amit fel tud használni a regényében.
- Új inspirációs forrás keresése
Ha nem jön belülről ihlető ötlet, érdemes kívül keresni! Ilyesmi lehet az olvasás, a társaság keresése, beszélgetés, színházba járás. Természetesen mindegyik azzal a feltétellel alkalmazandó, hogy nem válik a munka előli meneküléssé, alibivé.
Ha máskor is szeretne hasonló összeállítást olvasni, iratkozzon fel Könyv Guru hírlevelére!